Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-134

Az országgyűlés képviselőházának 134. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. 145 amelyet hazánk szenvedett, de ha figyelembe vesszük azokat a feladatokat, melyekkel a háború előtti Magyarországnak még nem voltak dolgai, elsősorban a nyitott trianoni határokat, illetőleg ennek rendészeti és közbiztonsági szempontból eredő következményeit, az állami és társadalmi rend megnevekedett ibiztonsági követelményeit, nagy magyar területrészeik elesatolása következményeiként jelentkező 'állampolgársági és idegenellenőrzési teendőket, ezen és más okok folytán imegnövekedett idegenforgalmat, a technikai haladásnak a közigazgatásra gyakorolt kihatásait, a természetes fejlődés okozatait, végül a Trianon és a világgazdasági válság következményeiképpen ijesztő arányban emelkedett pauperizmust és ennek nyomán kielégítést követelő szociális szükségleteket, a nyomorenyhítéist és így tovább még sok olyan új feladatot, amelyekről beszédem elején megemlékeztem: .akkor megállapíthatjuk, hogy a költségvetés ezekkel együtt a legutolsó békeévi költségekhez viszonyítva arányos. A költségvetés még közelebbi karakterizálására felsorolom azokat a címeket, illetve rovatokat, melyeken a múlt évi költségvetéssel szemben jelentékenyebb összegű apadások, illetve emelkedések vannak. Az 1. cím 11. rovaton a, minisztérium személyi kiadásainál 36.190 pengővel; a 2. cím 1. rovaton az önkormányzatok alkalmazottai illetményeihez való hozzájárulásoknál 55.460 pengővel; a 4. cím 7. rovaton az állami kisegítő intézetek személyi járandóságainál 25.760 pengővel; a 8. rovaton ugyanezen intézetek dologi kiadásainál 28.720 pengővel; a 8. cím 1. rovaton a csendőrség személyi járandóságainál 107.400 pengővel; a 9. cím 1. rovaton az állami rendőrség személyi járandóságainál 501.400 pengővel kevesebb az előirányzat. Külön említek meg egy szociális intézetnél mutatkozó 65.000 pengős csökkenést és pedig a 4. cím 10. rovatán, a háborúban elesettek árvái tartásdíjánál, mely úgy állott elő, hogy a miniszter úr a kisegítő intézetek közül a tokajit és az ikervárit megszüntette, mivel ezeknél az árvák nevelése jórészt .befejezést nyert. Nagyobb tételű emelkedéseket látunk viszont a 3. cím 1. rovaton a betegápolási hozzájárulásoknál 45.000 pengővel; a 2. rovaton a fertőző- és népbetegségek elleni védekezésnél 209.920 pengővel; a 3. rovaton az ivóvízszerzésnél 171.180 pengővel; a 10. rovaton a tisztifőorvosok és tisztiorvosok személyi járandóságainál 410.230 pengővel, melyből azonban 175.230 pengő a tényleges többletkiadás, miután az előirányzatnak egy része áthozatott az önkormányzatok alkalmazottainak illetményeihez való hozzájárulás rovatáról, egy része pedig a városok részéről, mint ez illetményekhez való hozzájárulás, megtéríttetik; a 12. rovaton az állami elme- és ideggyógyintézetek és állami kórházak személyi járandóságainál 16.900 pengővel; a 18. rovaton az állami kórházak dologi kiadásainál 436.000 pengővel; a 4. cím 6." rovaton az állami gondozásban levő gyermekek eltartási költségeinél 383.000 pengővel; a 6. cím 3. rovaton az állami kis- és szükséglakások kezelési és karbantartási költségeinél 51.000 pengővel; a rendkívüli kiadások 2. rovatán a háború anyagi károsultjainak támogatására 200.000 pengővel; a 9. cím 2. rovaton a rendőrség dologi kiadásainál 230.000 pengővel; a 10. cím 1. rovaton a folyamőrség dologi kiadásainál 261.980 pengővel. E két utóbbi címnél a legénység nyári ruházatának, illetve az utóbbinál elavult felszerelési tárgyak pótlása vált már elodázhatatlanná. Ezeken felül mintegy tíz különböző rovaton vannak még inkább dologi természetű kiadásokra többletek előirányozva, melyek együttes összege 49.370 pengőt tesz ki. Részben új rovat a költségvetésben a múlt évivel szemben a 3. »Közegészségügy« címnél a tisztifőorvosok és tisztiorvosok illetményeire és átköltözködési költségeire felvett összeg. Egészen új rovat az ápolónő- és védőnőképző intézet költségeire szükséges fedezet. Amikor ezen tételeket felsorakoztattam, a tárca adminisztrációjának irányát akartam megjelölni, de nem mondottam ezzel azt, hogy ez a törekvés nagyban is célhoz ért. Hiszen ha vesszük a költségvetésnek azokat a tételeit, amelyeket bár sikerült a múlt évi előirányzati Összegükben változatlanul meghagyni, de viszont emelni nem lehetett, ez nem azt jelenti, hogy egyeseknél nem lett volna az emelésre szükség, hanem csak azt, hogy nem volt reá lehetőség. Hogy példákat hozzak fel, a gyámpénztárakban kezelt államadóssági kötvények tulajdonosainak karitatív segélyezésére, gyermekvédelmi célokra, közjótékonysági és emberbaráti intézmények kiadásaira, az elemi csapások, valamint a gazdasági válság által sújtott lakosság nyomorának enyhítésére, a háború anyagi károsultjainak támogatására és még sok hasonló célú és jelentőségű szükségletre kellett volna többet előirányozni, ha lett volna reájuk fedezet. De ezeken kívül még új problémák egész sorozata áll még a belügyi igazgatás előtt, melyek a jövő megoldandó kérdései lesznek, amelyekhez most még az ismert sajnálatos okokból hozzányúlni nem lehetett. Habár a statisztika a népi betegségek leküzdése tekintetében a múlthoz viszonyítva kedvezőbb képet mutat is, távol vagyunk még attól, hogy a jelenlegi arányszámokat kedvezőeknek mondhassuk. Pedig közegészségügyi intézményeink mintaszerűek, orvosi karunk igazán kiváló, és a közegészségügyi berendezéseink élén álló egyének hivatásuk .magaslatán állanak. Az Országos Közegészségügyi Intézet és a minta járások, a Stefánia-Szövetség, a tüdővész ellen védekező egyesületek igazán áldásos működéseket fejtenek ki céljaik érdekében. Nemkülönben hatalmas jelentőséggel .bírnak a falusi egészségvédelmi körzetek, amelyeknek számát a belügyminiszter úr e költségvetésben biztosított fedezettel csaknem kétszeresére emelte fel. De mindez intézmények hatalmas munkája sem bír kedvezőbb eredményt elérni mindaddig, míg szemben találja magát egy leküzdhetetlennek látszó ellentényezővel, az ijesztő mérvű népnyomorral, amely elzárja a szociális előfeltételeket a legnagyobb gyógyító tevékenység, a prevenció elől. Nemrég egyik alföldi vármegye tiszti főorvosa döbbenetes adatokat tárt fel hivatalosan közegészségügyi szempontból vármegyéjének állapotáról, amely adatok több-kevesebb variációval az egész Alföldre vonatkoztathattok, ahol különösen rossz gazdasági években és különösen a nagycsaládú napszámos emberek — azt lehet mondani — igazán csaknem állati sorban élnek. Az ilyeneknél az egy kis, földes szobába való zsúfoltság, a tápláló élelmeknek csaknem abszolút hiánya s a gyógykezelési nehézségek illuzóriusokká teszik a legjobb törekvéseket is> Az Alföldön ezeknél az em-