Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-134
Az országgyűlés képviselőházának 13 h. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. 135 szos évet élt át Európa, dacára ennek a két okmánynak, amely a világháború utáni (káoszban provizórikus alapot teremtett Európa együttélésének. Az összeomlás anarchiába dönti Európát és így ma Európában az őserdők törvényei uralkodnak, a gyenge állandóan veszélyeztetne látja magát és attól fél, hogy az erősebb felfalja. Nem létezik törvény, nincs bíró, nincs tekintély az államok között. Mindenki felszerelt, mert ezek a felszerelések az utolsó és egyedüli garanciái a saját biztonságnak és a katonai hatalom az egyedüli fokmérője^ a politikai befolyásnak. Nagyon könynyü előrelátni, hogy ez az anarchia hová fog vezetni. Minden háború, amely most a mai technikai felszerelésekkel és gázokkal bekövetkeznék, csak a kutlúra végpusztulását jelentené. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Borzalmat, kegyetlenséget és pusztulást vonna maga után. Ezért okvetlenül kérjük az igén t. kormánytól, hogy az egyenjogúságot mindenhol, diplomáciai úton, ahol csak adódik, hangsúlyozza és követelje.« (Ügy van! Úgy van! jobbfelől) Ezeket a külföldi diplomata által elhangzott szavakat magától értetődően minden egyén átérzi és megerősíti, hogy a tények és a politikai helyzet a legrosszabb színben állnak itt előttünk. Magától értetődik, hogy ez ellen tenni kell valamit. Ezek után legyen szabad nekem egypár statisztikai adatot felsorolnom. Bennünket, magyarokat elsősorban a szomszéd államok békebeli és háborús katonai létszáma érdekel, nézzük tehát, hogyan állunk mi a szomszéd államokkal. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Csehszlovákia 160.0010 főből álló hadsereget tart fenn békében, évente 1836-6 millió cseh koronát fordít hadseregére, Románia 300.000 főből álló hadseregére évente 6764-2 millió leit fordít, Jugoszlávia pedig 140.000 főből álló hadsereggel rendelkezik s évente 1943-3 millió dinárt fordít hadseregére. Ez a három szomszéd állam tehát békében együttvéve 600.000 főből álló hadsereget tart fenn a mi 35.000 főnyi kis honvédségünkkel szemben. Még szomorúbb és komorabb a helyzet háború esetén. A harci eszközöket most elhagyom, majd a végén fogóm felhozni az együttes számokat. Csehszlovákia háború esetén 1,300.000 embert, Romania l^OO.OOO embert, Jugoszlávia pedig 1,2U0.U00 embert mozgósít, ez a három szomszédállam tehát összesen 4,000.000 embert mozgósít háború esetén. Együttvéve 26.CO0 géppuskával, 5300 ágyúval, 2200 repülőgéppel és 250 tankkal rendelkeznek. Itt akarom alátámasztani Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársam szavait, tudniillik, hogy a repülőgépekre és a pilóták kiképzésére nagyobb gondot kell fordítani. (Br. Berg Miksa: Na, nincs igaza? — vitéz S©í)€Gtyén Kálmán: Akkor szavazzák meg a költségvetést! — Br, Berg Miksa: Nincs benne! Mi megszavaznánk!) Miután a legutóbbi háborús események azt mutatták, hogy ez a fegyvernem döntő befolyással van a harc kimenetelére, ennélfogva nekünk legalább is a pilóták kiképzéséről gondoskodnunk kell, hogy ha már a harci eszközöket a trianoni békeszerződés tiltja is, legalább megfelelő embereink legyenek azok keHa Visszapillantok azokra a felsorolt adatokra, amelyeket a trianoni békeszerződés diktált nekünk, akkor úgy érzem, hogy ezeknek a számoknak hallatára minden hazájáért aggódó magyarnak gondolkodóba kell esnie a nemzet jövője felett és ezek a számok cselekvésre kell, hogy serkentsenek mindenkit. Honvédségünknek a trianoni béke által diktált létszáma még a védekezésre sem elégséges, nem hogy még mi intézhetnénk támadást mások ellen. Miután Európában ilyen borzasztóan kaotikus helyzet áll fenn, ismételten hangsúlyozni kívánom, az a tiszteletteljes kérésem a kormányhoz, hogy méltóztassék egyenjogúságunkat forszírozni és mielőbb kivívni. Farkas Elemér igen t. előadó úr hangsúlyozta, hogy nem a fegyverek száma és nem a hadsereg létszáma dönti el a csatákat, hanem a csapatok szelleme. Igazat adok neki ebben, (Dulin Jenő: Azért jó a fegyver is! — vitéz Szalay László: Vari az ellenségnek!) a csapat szelleme a fontos, hiszen mi a világháborúban 6—8-szoros túlerővel állottunk szemben és mégis győzedelmesen vívtuk meg a harcot, (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) de nagyon sok emberélet árán. Hogy ezt a jövőben elkerüljük, szent kötelességünk, hogy a hadseregnek a harchoz szükséges harci eszközket is megadjuk, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) aminthogy a munkás is csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha megvannak a munkához szükséges szerszámai is. Kötelességem a legelső magyar ember szavait is idézni, aki, amikor az összeomlás után az első seregszemlét tartotta a Vérmezőn, utolsó szavait a hadsereghez, a honvédséghez intézte és a következőket mondotta: »Ez a haza a hadsereggel áll vagy bukik.« Uraim ez nagy szó! Ha az utóbbit el akarjuk kerülni, akkor igenis először is ezt a hadsereget minden tekintetben tegyük képessé arra, hogy hazánkat, családunkat, tűzhelyünket, vagyonunkat veszély esetén meg is védhesse. (Helyeslés.) Egyik igen t. képviselőtársam a beruházásokkal kapcsolatban felemlítette, \ hogy^ a világháború előtt az államok tízmilliárd márkát fordítottak hadseregük feszerelésére és a világháború után^ ez az összeg rövid idő alatt 30 milliárd márkára növekedett és hogy ilyen nagy összegeket nem produktív célokra fordítani nagy bűn. Kérdem, igen t. Ház: a hadisarc megtagadása, a Rajnavidék megszállása, az egyenjogúság kivívása és egyéb eredményeknek a németek által való elérése által nem fizetődött ki a németeknek az, amit a hadseregükre költöttek! Ezt a lépést csak azért tehették meg, mert már készen voltak. Nem merték volna megtenni akkor, ha mögöttük a hadsereg készenlétben nem lett volna. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Vegyük a velünk jó viszonyban lévő Olaszországnak Abesszínia felett aratott győzelmét. Mussolini azt, imondotta, hogy a tudománnyal és a karddal, e kettővel tud a nemzet boldogulni és most ezt be is igazolta Abesszíniában. Kérdem az illető képviselő urat: ez nem volt produktív dolog? Ez többszörösen visszafizette a befeketetett összeget, mert négyszer olyan nagy területet nyertek az olaszok, mint amekkora Olaszország. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A tökéletes felszerelés nemcsak biztos győzelmet helyez kilátásba, hanem emberéletet is takarít meg, viszont a rossz felszerelés annál több áldozatot kíván. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Tisztelt Képviselőház! Az állam léte kockán forog, az élet- és vagyonbiztonságról van szó. Ha mindent biztosítani akarunk, akkor biztosítsuk először is a 18*