Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-134

Az országgyűlés képviselőházának 13 h. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. 135 szos évet élt át Európa, dacára ennek a két ok­mánynak, amely a világháború utáni (káosz­ban provizórikus alapot teremtett Európa együttélésének. Az összeomlás anarchiába dönti Európát és így ma Európában az őser­dők törvényei uralkodnak, a gyenge állandóan veszélyeztetne látja magát és attól fél, hogy az erősebb felfalja. Nem létezik törvény, nincs bíró, nincs tekintély az államok között. Min­denki felszerelt, mert ezek a felszerelések az utolsó és egyedüli garanciái a saját biztonság­nak és a katonai hatalom az egyedüli fok­mérője^ a politikai befolyásnak. Nagyon köny­nyü előrelátni, hogy ez az anarchia hová fog vezetni. Minden háború, amely most a mai technikai felszerelésekkel és gázokkal bekövet­keznék, csak a kutlúra végpusztulását jelen­tené. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Borzal­mat, kegyetlenséget és pusztulást vonna maga után. Ezért okvetlenül kérjük az igén t. kor­mánytól, hogy az egyenjogúságot mindenhol, diplomáciai úton, ahol csak adódik, hang­súlyozza és követelje.« (Ügy van! Úgy van! jobbfelől) Ezeket a külföldi diplomata által elhang­zott szavakat magától értetődően minden egyén átérzi és megerősíti, hogy a tények és a politikai helyzet a legrosszabb színben áll­nak itt előttünk. Magától értetődik, hogy ez ellen tenni kell valamit. Ezek után legyen szabad nekem egypár statisztikai adatot felsorolnom. Bennünket, magyarokat elsősorban a szomszéd államok békebeli és háborús katonai létszáma érdekel, nézzük tehát, hogyan állunk mi a szomszéd államokkal. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Csehszlovákia 160.0010 főből álló hadsereget tart fenn békében, évente 1836-6 millió cseh koronát fordít hadseregére, Románia 300.000 főből álló hadseregére évente 6764-2 millió leit fordít, Jugoszlávia pedig 140.000 főből álló had­sereggel rendelkezik s évente 1943-3 millió di­nárt fordít hadseregére. Ez a három szomszéd állam tehát békében együttvéve 600.000 főből álló hadsereget tart fenn a mi 35.000 főnyi kis honvédségünkkel szemben. Még szomorúbb és komorabb a helyzet há­ború esetén. A harci eszközöket most elha­gyom, majd a végén fogóm felhozni az együt­tes számokat. Csehszlovákia háború esetén 1,300.000 embert, Romania l^OO.OOO embert, Ju­goszlávia pedig 1,2U0.U00 embert mozgósít, ez a három szomszédállam tehát összesen 4,000.000 embert mozgósít háború esetén. Együttvéve 26.CO0 géppuskával, 5300 ágyúval, 2200 repülő­géppel és 250 tankkal rendelkeznek. Itt akarom alátámasztani Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársam szavait, tudniillik, hogy a repülőgépekre és a pilóták kiképzésére na­gyobb gondot kell fordítani. (Br. Berg Miksa: Na, nincs igaza? — vitéz S©í)€Gtyén Kálmán: Akkor szavazzák meg a költségvetést! — Br, Berg Miksa: Nincs benne! Mi megszavaz­nánk!) Miután a legutóbbi háborús események azt mutatták, hogy ez a fegyvernem döntő be­folyással van a harc kimenetelére, ennélfogva nekünk legalább is a pilóták kiképzéséről gon­doskodnunk kell, hogy ha már a harci eszkö­zöket a trianoni békeszerződés tiltja is, leg­alább megfelelő embereink legyenek azok ke­Ha Visszapillantok azokra a felsorolt ada­tokra, amelyeket a trianoni békeszerződés dik­tált nekünk, akkor úgy érzem, hogy ezeknek a számoknak hallatára minden hazájáért ag­gódó magyarnak gondolkodóba kell esnie a nemzet jövője felett és ezek a számok cselek­vésre kell, hogy serkentsenek mindenkit. Hon­védségünknek a trianoni béke által diktált létszáma még a védekezésre sem elégséges, nem hogy még mi intézhetnénk támadást má­sok ellen. Miután Európában ilyen borzasztóan kao­tikus helyzet áll fenn, ismételten hangsúlyozni kívánom, az a tiszteletteljes kérésem a kor­mányhoz, hogy méltóztassék egyenjogúságun­kat forszírozni és mielőbb kivívni. Farkas Ele­mér igen t. előadó úr hangsúlyozta, hogy nem a fegyverek száma és nem a hadsereg létszáma dönti el a csatákat, hanem a csapatok szel­leme. Igazat adok neki ebben, (Dulin Jenő: Azért jó a fegyver is! — vitéz Szalay László: Vari az ellenségnek!) a csapat szelleme a fon­tos, hiszen mi a világháborúban 6—8-szoros túlerővel állottunk szemben és mégis győze­delmesen vívtuk meg a harcot, (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) de nagyon sok emberélet árán. Hogy ezt a jövőben elkerüljük, szent köteles­ségünk, hogy a hadseregnek a harchoz szüksé­ges harci eszközket is megadjuk, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) aminthogy a munkás is csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha megvannak a munkához szükséges szerszá­mai is. Kötelességem a legelső magyar ember sza­vait is idézni, aki, amikor az összeomlás után az első seregszemlét tartotta a Vérmezőn, utolsó szavait a hadsereghez, a honvédséghez intézte és a következőket mondotta: »Ez a haza a hadsereggel áll vagy bukik.« Uraim ez nagy szó! Ha az utóbbit el akarjuk kerülni, akkor igenis először is ezt a hadsereget min­den tekintetben tegyük képessé arra, hogy hazánkat, családunkat, tűzhelyünket, vagyo­nunkat veszély esetén meg is védhesse. (He­lyeslés.) Egyik igen t. képviselőtársam a beruhá­zásokkal kapcsolatban felemlítette, \ hogy^ a világháború előtt az államok tízmilliárd már­kát fordítottak hadseregük feszerelésére és a világháború után^ ez az összeg rövid idő alatt 30 milliárd márkára növekedett és hogy ilyen nagy összegeket nem produktív célokra for­dítani nagy bűn. Kérdem, igen t. Ház: a hadi­sarc megtagadása, a Rajnavidék megszállása, az egyenjogúság kivívása és egyéb eredmé­nyeknek a németek által való elérése által nem fizetődött ki a németeknek az, amit a had­seregükre költöttek! Ezt a lépést csak azért tehették meg, mert már készen voltak. Nem merték volna megtenni akkor, ha mögöttük a hadsereg készenlétben nem lett volna. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Vegyük a velünk jó viszonyban lévő Olasz­országnak Abesszínia felett aratott győzelmét. Mussolini azt, imondotta, hogy a tudománnyal és a karddal, e kettővel tud a nemzet boldo­gulni és most ezt be is igazolta Abesszíniá­ban. Kérdem az illető képviselő urat: ez nem volt produktív dolog? Ez többszörösen vissza­fizette a befeketetett összeget, mert négyszer olyan nagy területet nyertek az olaszok, mint amekkora Olaszország. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A tökéletes felszerelés nemcsak biz­tos győzelmet helyez kilátásba, hanem ember­életet is takarít meg, viszont a rossz felsze­relés annál több áldozatot kíván. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Tisztelt Képviselőház! Az állam léte kockán forog, az élet- és va­gyonbiztonságról van szó. Ha mindent bizto­sítani akarunk, akkor biztosítsuk először is a 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom