Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-134

134 Az országgyűlés képviselőházának ki van zárva a segélyezésből. Ez a legigazságtalanabb pont, amely okvetlenül módosításra szorul. (Tovább olvassa.) »Úgyszintén módot kell adni arra is, hogy azok a hadirokkantak, akik sérelmesnek találják hadirokkantságuk ezidőszerinti osztályozását, felülvizsgálásuk és osztályozásuk újbóli megállapítását kérjék; a hadirokkantság fokának elbírálása azonban semmikép sem eredményezheti a sérelmezett osztályozás további esökkentését, alacsonyabb osztályba sorozását.« Ez az, amit Malasits képviselőtársam felhozott. Ha a hadirokkantnak eddig nem szállították le^ hadirokkantsága mérvét, a jövőben ez annál kevésbbé tehető meg, mert hiszen a háború óta eltelt 15—20 év alatt öregebb lett az illető, tehát, nem akarom azt mondani, hogy kegyetlenség, de helytelen dolog, ha azt a csekély hadirokkantjárulékot még leszállítják. (Mozgás,) A 12. §-hoz a következő módosítást javasolom (olvassa): »Hadirokkantjogon orvosi kezelésben bármely betegséggel, kórházi ápolásban és gyógyszerellátásban részesítendő minden hadigondozott, aki arra rászorul, tekintet nélkül arra, melyik járadékosztályba tartozik.« A. 13. §-hoz a következő módosítást javasolom (olvassa): »A hadirokkant az előírt művégtagnál finomabb művégtagot is igényelheti amennyiben a kettő közötti önköltségi ár különbségét sajátjából fedezni tudja.« Nagyon szerény, kérés ez, amely egészen bátran teljesíthető. 23. ^ b) pontjához a következő módosítást javasolom (olvassa): »A hadifogságból még esetleg visszatérők részére is lehetővé kell tenni a rokkantság megállapítását.« A 27. §-hoz javasolom a következőket (olvassa): »Állami alkalmazásoknál a hadigondozottak az igazolványos altiszteket megelőzzék és részükre a korhatár felemelendő. Magánvállalatoknál való alkalmazásuk intézményesen biztosítandó.« Tehát nem ú^y, mint most. A 28. §-szal kapcsolatban javaslom, hogy (olvassa): »A főiskolákon és egyetemeken a numerus clausus törvénye a hadiárvákra és hadirokkantaik gyermekeire ne vonatkozzék.« A 29. § 1. pontjához a következő módosítást indítványozom (olvassa): »Az államvasutak és a kezelésükben levő vasutak vonalain részesüljenek a hadigondozottak ugyanolyan kedvezméinyben, mint az állami tisztviselők. Ugyanez a kedvezmény a villamosvasutakra is kiterjesztendő.« Ez a íkérés is elhangzott ma már. •• A 30. §-hoz javaslom, hogy (olvassa): »Közszállításoknál 6 százalékos ajánlati árelőny biztosítandó, illetőeg mindenkor 2 százalékkal több, mint a nem hadirokkant iparosoknál.« Ez is teljesen méltányos kérés. A 31. §-hoz a • következőket javaslom (olvassa): »Dohányárusítási, itaimérési istb. az összes hasznothajtó jogosítványok — amennyiben kedvezményekben részesíthető és egyébként is alkalmas hadigondozott jelentkező van — nem 50, hanem 75 százalékig hadigondozottaknak adományozandók«. A 36. §-hoz indítványozom, hogy (olvassa): »A szervezkedés szabadsága a törvényben megállapított felügyelet mellett megadandó és biztosítandó.« Általános kívánság, amelyet az illető szakaszoknál szintén figyelembe venni kívánunk, hogy a telepítések során elsősorban a hadi84. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. gondozottak juttatandók földhöz és házhelyhez. Ez a Honsz. kívánsága (olvassa): »Az illetékes hatóságok részéről ezek megfelelő erkölcsi és anyagi támogatásban részesítendők. Részükre a, legmesszebbmenő fizetési kedvezmény biztosítandó.« »Munkanélküli hadigondozottak részére átmeneti menedékotthon létesítendő, ahol gondoskodás történik munkábahelyezésükről is.« Ez a Hősök Háza gondolat. A hadigondozottakat segíteni kell részükre biztosítandó komoly adókedvezményekkel is. Azok az adókedvezmények, amelyek ma érvényben vannak, nem elégíthetnek ki senlkit sem. (Olvassa): »A hadigondozás kiterjesztendő nemcsak a hadirokkantakra, hadiözvegyekre és .hadiárvákra ...« Elnök: A t. képviselő úr visszaél a Ház türelmével, amikor itt egy nagy elaborátumot olvas fel, amikor pedig a honvédelmi minisztérium költségvetéséhez nem is tartozik a rokkantügy. Méltóztassék megnézni az összes címeket, a honvédelmi minisztérium költségvetésében nincs szó a rokkantügyről. Itt egy külön elaborátumot felolvasni tehát mégsem lehet. . Czirják Antal: A hadirokkanttörvény revízióját kérem. Ha úgy méltóztatik gondolni, hogy ez nem tartozik hozzá, ettől a felolv tói elállók, csupán csak azt kérem, hogy a, honvédelmi miniszter úr hadirokkantörvényre vonatkozó módosításokat igenis vigye keresztül és nagy tisztelettel arra kérem, hogy a hadirokkanttörvénynek ezeket a módosításait még ebben a ciklusban terjessze ide elő, hiszen ezek pár nap alatt elkészíthetők. Ez a kérdés halasztást egyáltalában nem szenvedhet. Ezek után a további indokolástól is elállók és nagyon kérem, hogy amint a vita során is méltóztattak ezt a kérdést magukévá tenni minden oldalon, úgy a jövőben is a legmelegebb szeretettel kegyeskedjenek azt felkarolni. Elnök: Szólásra következik vitéz Kő József! m vitéz Kő József: T. Ház! Az előttem szólott t. képviselőtársam fejtegetéseire csak anynyit akarok mondani, hogy igenis, mi a jobboldalon is óhajtjuk mindazt, amit önök odaát óhajtanak, csak nálunk egy különbség; van; a lehetőség és a felelősség, amit önök nem vesznek tekintetbe. (Czirják Antal: A lehetőség megvan, a felelősség önöké, már régen keresztül vihették volna!) A napokban egy külföldi lapot olvastam és ott egy nagyon híres diplomata nyilatkozott a mai európai helyzetről. Én ezt a nyilatkozatot szószerint szeretném itt közölni. Tudom, hogy mindnyájan azon a nézeten vagyunk és valljuk mindazt, amit ő mond. Ez a nyilatkozat a következőket tartalmazza: »Az 1936. év első hónapjai két világtörténelmi eseményt hoztak: a versaillesi szerződés összeomlását Németország előnyomulása által a Rajnán és a genfi szövetségi szisztémával szemben Olaszországnak Abesszínia felett aratott győzelmét. A versaillesi szisztéma újra való helyreállítása éppen úgy lehetetlen, mint az eddigi Négszövetség tekintélye. Versailles összeomlott, mert igazságtalanságra volt alapozva, Genf pedig azért omlott össze, mert szervezése hibás volt. Ennek következtében nincs semmi okunk Versaillest és a genfi paktumot gyászolni, ezt a két okmányt, amelyek mély okai annak, hogy Európa eddig nem tudott megegyezni. 17 gyá-