Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-134
122 Az országgyűlés képviselőházának 1 igazolná hadirokkantságát, amely pedig végeredményiben fennáll, csak az iratokat nem tudja beszerezni, aki tehát ezt az igazságtalan elbánást semmiképpen meg nem érdemelte. A közelmúltban lefolytatott felülvizsgálatokkal kapcsolatban ismét hangzottak el panaszok arról, hogy olyan egyének, akik úgy érezve, hogy állapotukban (súlyosbodás következett be, százalékfölemelésért folyamodtak, meglepetésképpen nem százalékemelésről, hanem leszállításról értesültek. A hadirokkanttörvény végrehajtási utasításának 95. pontja adja ímeg erre a lehetőséget. Megadja pedig azért, mert ez a pont azt mondja, hogy alkati betegségek esetén .az illetőre «megállapított százalék egy fokkal lejebb szállítható. Az alkati betegségekre való (hajlamosság pedig olyan valami, aimit exakt módon megállapítani nagyon nehéz és amit nagyon könnyen, rá lehet fogni akárkire. De éppen így akárhányszor mint iszázalékleszállító ok szerepel az öregség is; hiszen az idők folyamán kétségkívül minden egyes eimiber szervezetében nyomot hagy, tmert a szervezet kopik, a törődő ttség nyomai mutatkoznak és így előfordul az, hogy ma olyan hibáikat is az öregedés rovására írnak, amelyek 15—20 esztendővel ezelőtt is fennállottak. Neun; tudom tehát elképzelni azt, hogy valakinek a járadékát 10—15 esztendővel a (megállapítás után lejebb lehessen szállítani, amikor megfelelő orvosi bizonyítvány azt mutatja, hogy az ő rokkantsági foka különben változatlanul fennáll. Jogos* .kívánsága tehát a hadirokkanttábornak az, hogy ezeket a járadékokat abban az esetben, ha felülvizsgálatot végző orvosok ugyanolyan százalékot állapítottak meg, ne lehessen seimimiféle címen tovább leszállítani. Épp ezzel a kérdéssel kapcsolatban én nagyon megnyugtatónak tartanám, ha egyszer hivatalos statisztikát kapnánk arról, bogy az elmúlt esztendők folyamán (hogyan történtek ezek a felülvizsgálatok: hány felülvizsgálatnak a százalékát emelték fel, hányé imiaradt változatlan és hányét szállították le. Azt hiszem, hogy egy ilyen statisztika a hadigondozottak körében is megnyugvást tudna esetleg kelteni. Egy további sérelem, amely az országban imiűködő hadirokkant csoportokat fenyegeti, a honvédeLmi minisztériumnak tervbevett intézkedése, amely ia törvény téves értelmezésén alapszik és amiely azt kívánja, hogy a hadigondozottak által rendezett estélyek bevételének tiszta jövedelméből 60 százalékot a honvédelmi imini&ztériumnak kell beszolgáltatni^A törvény megalkotóinak iaz intenciója kétségkívül nelmi lehetett az, hogy a hadirokkantaktól vegyék el azt az összeget, amelyet a jhadirokkantak keserves munkával, önzetlen fáradozással össze tudtak gyűjteni. Ez az intézkedés kétségkívül azt célozza, hogyha akármilyen más egyesület a hadigondozottak égisze alatt rendez valamilyen imiegmozdulást, az tényleg kénytelen legyen a tiszta jövedelemnek bizonyos menynyiségét, 60 százalékát hadigondozási célokra fordítani. A honvédelmi minisztériumi azonban azt tervezi, hogy ezektől a csoportoktól veszi el az általuk rendezett estélyek, hangversenyek jövedelmének a 60 százalékát, amelyet nyomorgó tagjaik megsegítésére — óriási fáradsággal tudtak csak összehozni. Mi következik ebből 1 ? Ebből az következik, hogyha ezek a hadirokkantak elvesztik ezt a bevételi forrást, akkor esetleg a jövőben nem tudják munkájukat megfelelő módon csoportokban végezni. A gyűjtések be lettek szüntetve. 3U. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. A csoportok állami és városi segítségben jóformán olyan minimális összeg erejéig részesülnek, hogy az a csoportok működését biztosítani nem tudja. Es itt, éppen ezzel kapcsolatban legyen szabad a figyelmet felhívnom arra, hogy isimételten előfordult, hogy az egyes községeknek vagy vármegyéknek a költségvetésbe felvett, hadigondozási céLokra szolgáló összegeket a költségvetés átvizsgálásakor egyszerűen törülték és lényegesen kisebb összegeket állítottak be. Budapest székesfőváros a múltban hadigondozási célokra, 10.000 pengőt fordított, ma már csak 4000 pengővel járul hozzá a területén 'működő húsz csoport munkájához. Ezeknek a csoportoknak a fennmaradását a tagdíjak nem tudják biztosítani, mert a hadigondozottak olyan nehéz anyagi körülmények között vannak, hogy a minimálisan alacsonyra szabott tagdíjakat is kénytelen a csoport akárhányszor elengedni. Ha tehát tényleg bekövetkezik az, hogy az ilyen jövedelmeknek a 60 százalékát elveszik tőlük, ennek más következiménye nem lehet, mint csak az, hogy ezek a csoportok beszüntetik ilyen irányú imtunkájukat, ennek folytán nem tudnak a csoport kebelén belül eredményes munkát végezni és a hadirokkantak tábora, amely egységes vezetés és irányítás amellett imándig kész volt nemzeti célokat szolgálni, széttöredezik és széttöredezve olyan befolyások alá kerül, amelyek a nemzet egyetemes érdekében nem kívánatosak. Különösen érthetetlen ez az intézkedés, azért, unert a minisztériuiminak a pénzkezelést illetőleg a felügyeleti és ellenőrzési joga így is megvan. Mélyen t. Ház! Számos kérdés volna még itt, amelyekkel hosszasabban is lehetne foglalkozni, tekintettel azonban az idő előrehaladottságára és arra, hogy Árvátfalvi Nagy István igen t. képviselőtársaimi már foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, én éppen csak a figyelmet óhajtom rájuk felhívni. Ilyen volna az utólag jelentkezett rokkantak illetményeinek indokolt esetben való folyósítása (Egy hang balfelől: Régi kívánság!)* a köszolgálati alkalmazottak katonai szolgálatának a szolgálati idejükbe való beszámítása, a hadi gyámoltak munkába helyezésésrő szóló intézkedések megváltoztatása, mert lehetetlen, hogy ma azt a hadigyámoltat, azt a hadi árvát 24 éves karában kidobják, ümert megszűnt hadigyámolt lenni és nem számítható be tovább a rokkant-kontingens terhére. Indokolt esetekben ugyanis kívánatos volna a hadirokkant-gyerimekeknek ugyancsak a rokkant-kontingens terhére való felvétele abban az esetben, ha hadirokkantak vagy hadiárvák imiegfelélő számiban nincsenek. (Helyeslés a baloldalon.) Ugyancsak ilyen volna a különböző kedvezmények biztosítása, a trafikengedélyeknek, azután ia különféle sors jegy árusításoknak nagyobb mértékben a hadirokkantak és a hadigondozottak számára való juttatása, (Kő József: Abban megvan az elsőbbség!) azután a vasúti kedvezmények kiterjesztése, főleg a hadiÖzvegyek számára. Ezek mind olyan kérdések, amelyeknek megoldásával ennek a tábornak segítségére lehet menni anélkül, hogy ez az államnak különösebb megerőltetést jelentene. A hadirokkantak óriási tábora annak a sok testi és lelki szenvedésnek dacára, amelyen napjainkban is keresztülmegy, állandóan tanúbizonyságot tesz hazafias és fennkölt gondolkozásáról. Ezt az ezernyi gondja közepette is küzködő tábort jellemzi az, hogy most egy nagyszabású tervnek keresztülvitelével foglalkozik, amikor meg akarja építeni a Hősök Házá-t.
