Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-118

Az országgyűlés képviselőházának 118 Az újpesti állami lakótelep mindig szükséglakótelep volt, de a szükséglakótelep nem jelenti azt, hogy a szükséglakótelepen lakók teljesen ingyen laknak.. Már csak elvi okokból is szükséges az az álláspont, — bár teljes mértékben keresztülvinni úgy sem lehet — hogy legalább azok, akik keresettel bírnak, az igen minimális használati díjakat megfizessék. Mert méltóztassék elhinni nekem, hogyha elvileg arra az álláspontra helyezkedünk, hogy aki nem akar fizetni, az ingyen lakhatik, akkor Budapest mellé egy második várost építhetünk, mert hiszen senki sem fog akarni pénzért lakni, ha ingyért lakhatik. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Ezek a lakásbérek tulajdonképpen: szimbolikusaik, mert hiszen egy szoba ára heti egy pengő, (Propper Sándor: 150 pengő!) ha konyha van (mellette, 1'50 pengő. (Propper Sándor: 2'30 pengő.) Ezenkívül megállapíthatom azt is, hogy a hátralék fizetésénél nem lehet 100—200 pengőről szó, — amint ezt a képviselő úr mondotta — hanem csak heti 10—20 filléres szimbolikus s a múltban törlesztésként meg nem fizetett összegekről van szó, ami szintén elvi szempont, így áll a helyzet, azonban én hajlandó vagyok arra, hogy ameddig valami módon véglegesen nem rendeződik a dolog, — bár meg vagyok győződve róla, hogy ez felesleges — külön felhívom az illetékesek figyelmét arra, hogy humánus módon járjanak el ezekkel az emberekkel szemben, akik közül sök kétségtelenür nehéz helyzetben van. Az igen t. képviselő úr második kérdése arra vonatkozik, van-e tudomásom arról, hogy az eljáró hatósági (közegek a fizetni nem tudó lakókat Sashalomra való kitelepítéssel fenyegetik meg? Sashalom tényleg szintén szükséglakótelep, de már csak azért is lehetetlennek tartom azt, hogy ilyen tendenciával lépjenek fel, mert Sashalom, sajnos, szintén tele van, lakás alig ürül, tehát nem lehet tömegeket azzal fenyegetni, hogy Sashalomra telepítik őket, ha ezt nem tudják keresztülvinni. Sashalom nem jobb és nem rosszabb, mint a másik telep, azonban igen t. képviselőtársam, bizonyos eseteikben fegyelmi okokból igenis szükséges az, hogy egyik szükséglakótelepről a másikra elhelyezések történjenek. Méltóztassék elhinni, hogy ott sem csupa angyal lakik, ott is vannak részeges, izgága, verekedő, a többiekkel össze nem férő elemek, ott is vannak emberek, aikik a telep rendjének nem vetik alá magukat, s teljesen jogos az az intelem, hogy amennyiben meg nem változtatják magaviseletüket, ki fogják telepíteni őket távolabbi telepekre. Erre, mint fegyelmező eszközre, feltétlenül szükség van. Harmadik kérdése a képviselő úrnak az volt, van-e tudomásom arról, hogy az egészségügyi berendezések olyan elhanyagolt állapotban vannak, hogy azok az ottlakók egészségét veszélyeztetik? A lakótelepeken az egészségügyi berendezések nem jobbak és nem rosszabbak, mint ahogy egy ilyen lakótelepen általában lehetségesek. Folyóvíz minden barakkban van, azonkívül van 57 vízöblítéses W. C. (Propper Sándor: De folynak mind, el vannak törve.) Mindenekelőtt szeretném megállapítani, hogy ezt a számot méltóztassék más relációval is összehasonlítani, s akkor az ittlakó emberek sokkal jobban vannak ellátva ebből a szempontból, mint az ország számos helyén, nagyon sok faluhelyen lakó emberek. ülése 1936 április 1-én, szerdán. 19 De hozzá kell tennem itt azt is, hogy nagyon hálás vagyok a képviselő úrnak azért a felszólításáért, és kérem, ha van, szíveskedjék befolyását ugyanolyan irányban érvényesíteni, mint ahogy az én közegeim igyekeznek befolyásukat érvényesíteni, hogy az a teljesen civilizálatlan magatartás, a szociális érzéketlenségnek a többivel szemben való hiánya, mindenféle romboló tendencia, és mindenféle piszkosság, megszűnjék. Ez nem mindegyik ottlakóra vonatkozik, de nagyon számosakra, éppen ezért ennek meg kell szűnnie, mert ők egymásnak felelősek a tisztaságért. Állandóan külön embert kell tartani, aki ott nem vigyáz másra, csak. arra, hogy a /Szűrőberendezések eldugulását megakadályozza, mert mindent a világon beléjük dobnak. Ilyen kérdéseknek a legelemibb ismerete is hiányzik belőlük. Arról, hogy mit lopnak el, — csapokat és csavarokat — nem akarok részletesen beszélni, csak meg alkarom nyugtatni a képviselő urat, hogy Újpesten a ik özeimül tb an számos járványbetegség dühöngött, de a telepen nem volt betegség. A tisztiorvos mindennap végigvizitálta és igen sokszor megtörténik, hogy brachen iummal^ karihatalommal kellett egyes családoktól az ágyneműket elvenni, mert annyira el voltak piszkosodva. Ez is megtörténik, de járványos betegségeik a telepen nem voltak. Ami már most TTjpest város ínségsegélyét illeti, igaz, hogy TTjpest város a belügyminiszter részérő^ ímségsegélyben külön nem részesül, más városok viszont részesültek. Újpest városa azért nem részesült segélyben, mert ínségsegély nélkül sincs rosszabb helyzetben, mint Debrecen, Hódmezővásárhely, vagy nem tudom melyik, a városok közül. TTjpest saját ínségadóbevétele ugyanis — tekintettel az ottani igen számos gyárra és gyártelepre — aránylag volt annyi, mint amennyi azoknak a városoknak a bevétele azzal a segítséggel együtt, amit tőlem, a belügyminisztertől kaptak. A fentiekben kívántam a képviselő úr interpellációjára válaszolni. Kérem a t. Házat, szíveskedjék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Propper képviselő úr kíván a viszontválasz jogával élni. Propper Sándor: T. Képviselőház! Bár hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy ilyen válaszokat kapunk, ebben az esetben mégis reméltem, hogy talán itt megtörik az egyenes vonal és szociálisabb 'belátás kerekedik felül. Végtelenül sajnálom, hogy megint csalódnom kellett, de nem tudok ráhelyezkedni arra az elvi álláspontra, amelyet a miniszter úr vall, amely szerint ezeknek a szegény, elesett embereknek a dolga az önkormányzatok és az állam közötti labdajáték tárgya lehetne. A miniszter úr azt mondja, hogy nem állami feladat az Ínségesek, a ilakástalanoik elhelyezése, hanem közületek terhe. Tessék ezt valamilyen formában rendezni, de itt egy csúnya labdajáték folyik. Az a szegény, •mindenből kikopott család nem tehet arról, hogy a kérdés nincs jogilag rendezve és Ihogy a hatáskörök nincsenek tisztázva. Nem bánom, akárkinek a terhére állapítják meg, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Megtörténik a legrövidebb időn belül!) de ha megállapítják, aíkkor az illető hatóság teljesítse a maga (kötelezettségét. Nem tudok ahhoz sem csatlakozni, amit a miniszter úr mondott, hogy Újpestet más elbánásban részesítik, mint a többi városokat. Én általában a pestkörnyéki városok és közsé3*