Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-118
16 Az országgyűlés képviselőházának 1 Tekintettel arra, hogy nem volt tudomásom arról, hogy a Képviselőház a tegnapi napon nem fog ülést tartani, ennélfogva az interpelláció szövegének benyújtásával elkéstem és így nem lett volna módomban interpellációmat a mai napon elmondani. Ezért egyedül lehetségesnek azt tartottam, hogy itt a képviselőházban a mai napirendi javaslat kapcsán beszéljek néhány szóval ezekről a kérdésekről. Ami az én elmondani kívánt interpellációm lényegét illeti, a vonatkozó adatokat a t. belügyminiszter úrnak átnyújtottam. A belügyminiszter úr kijelentette, hogy ezeket az általam benyújtott adatokat a lehető legsürgősebben meg fogja vizsgáltatni és amennyiben intézkedésnek szüksége merül fel, az esetben a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Méltóztassék tehát megengedni, hogy ezekről a kérdésekről, amelyek interpellációmnak lényegét képezték volna, tehát magukról a tényekről, amelyeket a Ház elé akartam volna tárni, ne beszéljek; mégis méltóztassanak megengedni, hogy mind a t. ikormány, mind a t. Képviselőház figyelmét néhány mondatban felhívjam egyes körülményekre. Fel kell itt hívnom a t. Képviselőház figyelmét arra, hogy volt direktóriumi tagok, olyanok, akik a politikai működéstől magukat nemcsak, hogy hosszú időn keresztül távoltartották, hanem egyszersmind a községek életében, ahol ők a kommün alatt komoly szerepet játszottak, azért sem vehettek részt, mert a csendőrség állandó felügyelete alatt állottak, az utóbbi időkben, az elmúlt év ősze óta a Nemzeti Szocialista Pártban helyezkedtek el. Nekem fel kell hívnom a t. Ház és a t. kormány figyelmét arra, hogy milyen súlyos veszedelmet jelent, az egész ország életére, a falvak, a községek életére, az ország politikai fejlődésére s a társadalmi békére vonatkozólag az, ha itt olyan emberek, akik előzőleg a kommunizmus alatti viselkedésük miatt fegyházbüntetést ültek le, vagy legalább is állandó csendőri felügyelet alatt állottak, az ország politikai életébe ismét bekapcsolódnak és nemzeti köntösbe öltözve hirdetik ugyanazokat az elveket, amelyeket hirdettek a kommunizmus alatt, illetőleg a kommunizmust megelőző időkben. Ez az én felfogásom szerint olyan súlyos veszedelem, amellyel a kormányzatnak, elsősorban a belügyminiszter úrnak foglalkoznia kell. Ezekre óhajtottam a Ház figyelmét felhívni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: A napirendhez más szólni nem kíán. Fábián Béla képviselő úr az elnöki napirendi javaslattal szemben házszabályszerű ellenindítványt tett.. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az elnöki napirendi javaslatot elfogadni, szemben Fábián Béla képviselő úr indítványával? (Igen!) A Ház az elnöki napirendi javaslatot fogadta el. Következnek az interpellációk. Első lenne Némethy Vilmos képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Minthogy a képviselő úr interpellációját töröltette, ezért sorrend szerint következik Propper Sándor képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) 18. ülése 1936 április l-en, szerdán. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Interpelláció a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter úrhoz az újpesti állami szükséglakótelep lakbérmegállapítása és az ugyanott végrehajtott ínségakció tárgyában,. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az újpesti állami lakótelepet, ahol túlnyomórészt munkanélküli családok laknak, szükséglakótelepnek minősítették, ennek ellenére azonban most mégis, visszamenő hatálylyal terhes lakbéreket állapítanak meg, tekintet nélkül a munkanélküliségre? Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az eljáró hatósági közegek a fizetni nem tudó lakókat Sashalomra való kitelepítéssel fenyegetik meg! Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a lakótelep egészségügyi berendezése olyan elhanyagolt állapotban van, hogy az az ott lakók egészségének veszélyeztetésén kívül általában is fenyegeti a közegészségügyet? Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Újpest megyei város által lebonyolított ínségakció felette hiányos, aminek egyik oka az, hogy a város az államtól, illetőleg a megyétől erre a célra nem kap megfelelő támogatást? Hajlandó-e a belügyminiszter úr az említett lakótelep szükségjellegét továbbra is meghagyni és a >munkanólküliek, illetőleg ínségmunlkások megterhelésétől eltekinteni? Hajlandó-e a belügyminiszter úr a rendszeres keresettel bíró teleplakók lakbéreinek méltányos megállapításánál a visszamenő hatályt mellőzni? . Hajlandó-e a belügyminiszter úr intézkedni, hogy a telep egészségügyi 'berendezését (W. C, vízvezeték, csatorna) rendbehozzák és a telepet általában tatarozzák? Hajlandó-e a belügyminiszter úr Újpest megyei várost az ínségakció lebonyolításában megfelelő összeggel támogatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! Nagy napja van ma a képviselőháznak, hiszen ma hangzott el a második Gömbös-kormány második pénzügyi szimfóniája, amely rapszódiániak is beillenék. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ha én ezen a nagy napon mégis látszólag kicsiny kérdésekkel állok a Ház elé, ennek nem én vagyok az oka, hanem förtelmes nyomorúság, amely, sajnos, a végeken tapasztalható és az a kormányzati rendszer, amely tud maga köré nagy fényeket, nagy glóriát vonni, amely fények mögött azonban hallatlan nyomorúság húzódik meg. . •. T. Képviselőház! Az egyik tipikus nyomortanyáról van szó a sok közül. Sok nasonló ilyen telepé közül most az újpesti barakk-telep helyzete kívánkozik ide, amely valamikor katonai vonatszertár volt és amelynek, 320 lakásába szükségből és kényszerűségből 348 családot telepítettek be. Ennek az ottlakó 348 családnak 2800 tagja van, amint tehát méltóztatnak látni, a családtagok száma meglehetősen nagy, és valóban az újpesti barakk-telepen^ nem divatos az egyke, mert lakik olyan család is ezen a barakk-telepen, amelynek 18 gyermeke van, de van 16, 14, 12, 10, 8 gyermekes család is. Ezek valóban csak a legvégső szükség^ esetén szorulhattak ebbe az újpesti ibarakklakásba. Értesülésem szerint ezt a 'barakkot 1932-ben úgynevezett ínséglakásnak minősítették, ami azt jelenti, 'hogy teljesen kereset nélkül lévő,
