Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-121
84 Az országgyűlés képviselőházának 121 ban az a helyzet, hogy ez az inségbér rendes bérré válik és félő» hogy inségmunkával végzik el a közmunkákat. Ez megint nem a nyomor tudatos, tervszerű növelése? Ha a béreket leszorítják, a fogyasztókép-« telenséget növelik, ez közgazdaságilag azt eredményezi, hogy az emberek szegényebbek lesznek, kevesebbet fogyasztanak és a gazdasági élet, úgy az ipari, mint a mezőgazdasági termelés egyaránt megsínyli ezt. Miért csinál a kormány ilyen egyoldalú politikát ? Miért csak éppen a nagyibirtok kap itt privilégiumot? Kaptak az iparosok, a kereskedők, a tönkrement középosztálybeli rétegek adósságrendezést? Micsoda ellentét az, hogy az Oti.-nak, Mabi.-n.ak pénzét odaadják gazdaadósság-rendezésre? Adtak valamikor a gazdák, a nagybirtokosok valamit a városi iparosságnak, a városi ipari munkásosztálynak 1 ? Dehogy adtak, sem kölcsönt, semmi mást, lehetőleg drágán adtak mindent. A nyomorgó, éhező kisiparosok, éhbérért dolgozó ipari munkások által befizetett összegeket adják kölcsön és azzal törlesztik a gazdaadósságokat. Hát micsoda rendszer ez? Nem gondolkoztak, vagy nem gondolkoznak az urak azon, hogy ez olyan szembetűnő, egyoldalú osztályönzést jelent, amilyen eddig talán sohasem érvényesült még, vagy ha érvényesült, akkor most is csak úgy érvényesült, mint ahogyan régebben már érvényesült? Kétségtelen dolog, hogy munkások, iparosok és kereskedők fizetik be az Oti.-ba és a Mabi.-iba a járulékokat és ezekből a járulékokból a munkások, az iparosok és a kereskedők .semmit sem kapnak. A munkásoknak megdrágították még a betegség eseteit is, mert hiszen a recept és egyebek után kell fizetniök, .nehézzé teszik, hogy hozzájussanak a rendszeres orvosi :segélyhez, a gyógyellátáshoz, a betegségi segélyezéshez, ellenben a gazdáknak kölcsön odaadják a pénzt. (Czirják Antal: Ne bántsa a gazdákat! A fővárost tessék bántani az Oti.-val kapcsolatban, amely minden pénzt elvesz! Ötven millió Oti.- és Mabi.-pénzről van szó!) Jó, mindjárt beszélek erről is. A gazdáknak adtak kölcsönöket, de hol adtak "az iparosoknak és a kereskedőknek? Miért? Rendezték a kereskedők és az iparosok adósságait, rendezték a munkások adósságait? Csak éppen a gazdákét rendezték, senki másét nem rendezték. Csak a gazdákat lehet támogatni? Senki mást nem lehet támogatni, csak a gazdákat? Agrárország vagyunk és a többi mind pusztuljon el? Az ezerholdak maradjanak egytagban, azok majd elvégeztetik a kapálást, a kaszálást, a szántást gépekkel, a paraszt pedig mehet, amerre a szél viszi, bujdoshat oda, 'ahol munkaalkalmat gondol találni, de nem talál; az ipar és a kereskedelem nem. tudja felszívni őket, nem tudnak kivándorolni sem, de mégis védelmezik azt a nagybirtokrendszert, amely itt terpeszkedik és a magyarságot a szó szoros értelmében agyonnyomja. Igenis, kellenek messzemenő beruházások, szükség volna arra, hogy tervszerű beruházások történjenek. Szó volt itt tegnap egy interpelláció kapósán arról, hogy rossz a vasút kocsiparkja, olyan ócska harmadosztályú kocsik vannak, úgy recsegnek-ropognak, hogy könnyen baj lehet belőle. A síneket is ki kellene cserélni. Állami intézményről, állami kezelésről van itt szó, miért nem nyúlnak hozzá, miért nem csinálnak beruházásokat% f A vasiparnak és egy csomó iparnak munkája lenne belőle. Miért nem lehet .megcsinálni azt, hogy ülése 19S6 április 30-án, csütörtökön. Budapesten kényszerítsék a Bszkrt.-ot arra, hogy csinálja az is újjá a kocsiparkját, ne a villamostari fát emelje, hanem adjon munkát azzal, hogy azokat a régi, ócska, kocsikat, amelyekből kiesnek az utasok, cserélje ki újakra. (Derültség.) Minden kormánynak, minden közgazdasági férfiúnak ez lehet a feladata és rendeltetése. Külföldön, így például Londonban, lehetséges volt az, hogy amikor a szocialista, többség elfoglalta a községtanácsot, azt mondotta, hogy lebontatja azokat a házakat, amelyek több, mint száz éve állanak fenn és ezek helyett csinálnak újakat. Ez a munkateremtés, ez teremt rendet, ez lendíti íel a közgazdasági életet. (Friedrich István: Az egész Dob-utcát le lehetne bontani!) Bizony, a Józsefváros és a Ferencváros nagy részét is mind le lehetne bontani. Miért ne lehetne ezeket a régi épületeket újakkal kicserélni? De hivatkozom egy törvényünkre, amely kilátásba helyezte azt, hogy itt nagy építkezések lesznek. Itt van az 1930:XI. te, amely a kormányzó úr ő főméi tósága kormányzóságának tízéves évfordulóját öröktíi meg. Ennek 2. §-a egész sor munka elvégzését rendeli el. (Esztegályos János: A mecseki tüdőszanatórium! Vízvezeték van, de már a köveket is elhordták, amit felszállítottak az építkezés céljaira!) Ennek a törvénynek 2. §-a ezeket mondja (olvassa): »E történeti évfordulónak és a Kormányzó úr^ tízéves országlásának emlékét a törvényhozás régóta nélkülözött több országos érdekű mű és intézmény megalkotásával örökíti meg s ennek maradandó jeléül valaimenynyit »Horthy Miklós«-ról nevezi el. Ezek a müvek és intézmények a következők: dunai híd Budapesten a Boráros-tér és a Lágymányos között; állami kórház Debrecenben; rádium-intézet rákos betegek gyógyítására Budapesten; gyógyintézet állami tisztviselők és egyéb állami alkalmazottak részére Budapesten, a régi füvészkert helyén, vagy más alkalmas helyen; tüdőbeteg-gyógyintézet állami tisztviselők és osalácLtagjaik, valamint Baranya vármegye közönségéinek anyagi hozzájárulásával más tüdőbetegek részére is Pécsett, a Mecseken; tüdőbeteg-gyógyintézet Gyöngyös felett, a Mátrában; kertes családiház-telep 1000 házzal, tisztviselők és munkások részére, az 1908:XXIX. te. végrehajtásaképpen Budapesten, a X. kerületben, az ú. n. Öhegyen, az állam tulajdonában lévő területen; hadirokkant-otthon a nemhivatalos állományhoz tartozó hadirokkantak részére Budapesten, erre alkalmas helyen; katonai rokkant-otthon stb.« Ez a törvény igen sok murikát rendel el, miért nem végzik el tehát ezeket a, munkákat, miért nem hajtja végre a kormány ezt a törvényt, amelyet 1930-ban hoztak, miért nem gondoskodnak arról, hogy a közmunkákat, amelyeket a törvény rendel el, és amelyek hozzáfűződnek a kormányzó úr 10 éves jubileumához, végrehajtsák? A kormány munkájában nincs tervszerűség a közgazdasági élet fellendítésére, úgyhogy azt kell mondanom, hogy a kormánynak ez a javaslata nem elégít ki bennünket, ez kevés, ez semimi, tessék tehát a t. kormánynak más téren a közgazdasági élet fellendítésén úgy dolgozni, hogy itt élet legyen. Annak idején az volt a jelszó, hogy munkanélküli segély nincs, de munka lesz. Magyarország egyedül áll e tekintetben egész Európában, mert nálunk munkanélküli segély nincs, de munka sincs. Egyedül állunk, mert nálunk
