Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-120
Az országgyűlés képviselőházának 120, ködési területén minden lehetőt, ami módjában áll, el fog' követni a Hév. tarifáinak leszállítása érdekében. Tisztelettel kérem Gsik József képviselő urat és a másik környéki kormánypárti képviselőt, aki egy rnásik gyűlésen kötötte le magát a Hév, tarifáinak leszállítása mellett, teljesítsék vállalt kötelezettségüket és váltsák be ígéretüket. A miniszter úrtól pedig az 1934. évi XII. te. alapján kielégítő és megnyugtató választ kérek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr óhajt szólni. Winchkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: T. Ház! A budapesti helyiérdekű vasutak tarifáit az 1908-ban törvénybe cikkelyezett engedélyokirat maximálja. Amíg a vasút tarifáival ezen a kereten belül marad, nekem nincs törvényes jogalapom arra, hogy hatalmi szóval beleavatkozzam ebbe a kérdésbe. (Esztergályos János: De az élet azóta súlyosabb lett!) Volt idő, amikor a túloldali képviselő urak tiltakoztak elsősorban az ellen, hogy a kormány a főváros autonómiájába beleavatkozzék. (Müller Antal: Most is tiltakozunk! — Farkas István: Most is tiltakozunk az ellen! — Györki Imre: Becsületes fővárosi törvényt csináljanak!) Hogy azonban a helyiérdekű vasút mennyire nem használja ki ezt a lehetőséget, erre vonatkozólag néhány adatot szeretnék felolvasni. A következő díjmérséklések vannak érvényben a Hév.-nél: a füzet jegyek 33 százalék mérséklést jelentenek; a munkásfüzet jegyek 40—80 százalékig mérséklik a rendes tarifát; a hadirokkantak részére szintén vannak munikásfüzetjegyek, amelyek 50—80 százalékos mérséklést jelentenek; a havi bérletjegyek 40—70 százalékkal, a havi tanulóbérletjegyek 60—80 százalékkal mérséklik ezt a maximális tarifát. Ismétlem, jogalap hiányában nem tudok hatalmi szóval beleavatkozni ebbe a kérdésbe, de azt hiszem, ez nem is volna célszerű, hiszen méltóztatnak tudni, hogy egy deficites üzemről van szó, amely mai bevételei mellettis igen nehezen tudja üzemképességét biztosítani. (Rupert Rezső: Azért van deficit, mert kicsi a forgalom! — Farkas István: Még nagyobb lesz a deficit!) Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Propper Sándor: T. Képviselőház! A miniszter úr álláspontját, sajnálom, nem tehetem magamévá. E,zek után csak arra vagyok kíváncsi, hogy Gsik József és Boczonádi Szabó Imre környéki képviselőtársaim, akik a Nep.nek tagjai, miképpen fogják a népgyűléseken tett fogadalmukat beváltani, ^miképpen fogják ígéretüket teljesíteni. (Zaj jobbfelöl. — Egy hang jobbfelöl: Amit eddig tettünk, meg fogjuk tenni ezután is!) Amikor kormánypárti képviselő urakkal találkozunk ilyen népgyűléseken közérdekű és gazdasági kérdésekben, akkor olyan skrupulusok, mint amilyent most hallottunk a miniszter úrtól, nem nagyon szoktak felmerülni, akkor az igen tisztelt képviselő urak nagyon keményen ránklicitálnaik a radikalizmusban, egy fokkal feljebb emelik a hangjukat és még többet Ígérnek, mint mi, amikor pedig rákerül a sor. hogy valamit realizálni kellene az ígéretekből, akkor nem történik semmi. De nem fogadhatom el a miniszter úr álláspontját arra vonatkozólag sem, hogy nem akar , ülése 1936 április 29-én, szerdán. 63 beavatkozni a főváros önkormányzati hatáskörébe. Hát akkor miért avatkozott bele a törvényhozás az 1934: XII. tc.-kel, miért avatkozott bele a főpolgármester a kormány intenciója szerint az ő külön szanálási tervével, miért avatkozott bele a felemelésekkel, drágításokkal, a közszükségleti cikkek és közszolgáltatások drágítása terén 1 Ha ott módja és joga van erre és megengedhető a főváros önkormányzatának a felborítása, akkor jó irányban, a közszolgáltatások csökkentése terén miért ne volna lehetséges a kormány beleavatkozása az önkormányzati ügyekbe? Egyébként én tudom, hogy mit lehet s mit nem lehet tenni. Maga a jelentés mondja, hogy miután a Hév. részvényei nem teljes egészükben vannak a főváros tulajdonában, hanem 16-78%-ig az angol kisebbség kezében és 83*22% pedig egyéb kezekben vannak, a kisebbség jogaira való figyelemmel különösen a Hév. jelenlegi helyzetében olyan tarifamódosítás, amely a Hév. bevételeit csökkentené, csak úgy vihető keresztül, — tehát keresztülvihető — ha a Hév. a bevételi csökkenés erejéig kárpótlásban részesül; Ezt a kárpótlást igen eredményesen létre lehet hozni az utaslétszám szaporításával, (Ügy van! Ügy van! xi balodalon.) Nagyon kérem azokat az urakat, aMk érdeklődnek és tudnak érdeklődni ...komolyan és őszintén a közügyek iránt, akik át tudják érezni 250-000 nyomorgó ember sorsát, fáradjanak ki e,gy Hév.-vonalra reggel 7 órakor és nézzék meg, milyen biciklierdő van az országúton, mennyien jönnek hé gyalog és szekéren a fővárosba és mennyi utast vonnak el a Hév.-től. Mindez csak azért van,, mert a tarifa megfizethetetlen. A miniszter úr hivatkozik itt messzemenő egyezményekre, arra, hogy 50—60—80%-os tarifamérséklések vannak a munkás- és egyéb hetijfegyeknél. A helyzet azonban az, hogy a munkás hetijegy 6 pengő és a munkás hetibére pedig 12 pengő némely kategóriában. Tessék csak elképzelni, hogy a kornyékről hej ön egy szövőgyári munkásnő, akinek heti keresete 10—12 pengő, abból leszurkol hetijegyre 6 pengőt, ezenkívül van még a Beszkrt., mi marad tehát a keresetéből? A miniszter úr válaszából bizonyos tájékozatlanságot látok abban a vonatkozásban, hogy nem tartja lehetségesnek törvényes indokból a tarifa-leszállítást. Remélem, sikerült eloszlatnom ezt az aggályt, (mert hiszen maga a Beszkrt. ismeri el, hogy igenis lehetséges a Hév. tarifáinak leszállítása bizonyos feltételek mellett, amely esetben a külföldi angol érdekeltség is hozzájárulna a becsületes tarifaleszállításhoz. Méltóztassanak ezeket a feltételeket megteremteni, méltóztassanak megfelelő intézkedéseket foganatosítani, akkor rögtön megváltozik •a helyzet. Nekem szent meggyőződéseim az, hogy ebben az esetben megszűnik a deficit is. Tudom és ismerem, hogy ez hivatalos álláspont, sokat jártam el ezekben a, kérdésekben, a Máv.-munkás jegyek kérdésében, de a Bszkrt. surtaxe kérdésében is, amelyet 10 filléres összegben vetnek ki a munkásokra. A hivatalos álláspont az, hogy nem fog az utaslétszám annyira .emelkedni, amely azután pótolná a viteldíj-csökkentést. Nekem igen magasrangú miniszteri tisztviselő, aki. ezeknek az ügyeknek vezetője, azt mondotta, hogy tessék garantálni, hogy annyi utaslétszámszaporulat lesz, amennyi pótolja majd a kiesést « Hogyan tudjam én ezt garantálni 1 ? De ha szük9*
