Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-120
64 Az arszaggyulés képviselőházának 1 séges, én garantálom, akár írást is adok róla, akkor azonban tessék leszállítani a tarifát. (Winehkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Rizikó nélkül könnyű beszélni!) Ha rizikó nélkül kérik, rizikó nélkül adom. (Zaj-) A hivatalos álláspontot szeretném megdönteni, hogy a százezrek sorsát addig ne kössék egy ilyen helyt nem álló hivatalos állásponthoz, amíg a tarifaleszállítás nincs kipróbálva. Sőt ellenkezőleg kellene állástfoglalni, mert a külföldi gyakorlat igenis azt mutatja, hogy ott, ahol olcsó tarifa van és nagy az utaslétszám, ott a vállalatok megtalálják a maguk számítását. Ismétlem, sajnálom, hogy a miniszter úr válaszát nincs módomban tudomásul venni. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr által adott választ elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásulvette. Következik Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr interpellációja a Phönix Életbiztosító Társaság bukása tárgyaiban. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Veress Zoltán jegyző (olvassa): »A Phönix Életbiztosító Társaság bukásával kapcsolatban a következő kérdéseket kell tennem: 1. Az osztrák Phönix Életbiztosító Társaság ibukása milyen mértékben érinti az intézet magyar 'biztosítottjainak érdekeit! 2. Amennyiben a magyarországi intézet érintve volna, milyen mértékben? Milyen hiányt állapítottak meg és milyen lehetőséget lát a miniszter úr arra, hogy ez a hiány fedeztessék? 3. Az eddig kiadott rendeletet elegendőnek látja-e a miniszter úr a magyar 'biztosítottak érdekeinek teljes megvédésére? 4. Amennyiben a magyarországi díjtartalékok nem felelnek meg az előírásnak, kit terhel ezért a felelősség? 5. A Phönix Életbiztosító Társaság bukása, mely által érintve van, a magyar intézet is, kihat-e a többi biztosító intézet működésére és milyen mértékben? 6. Miután valamennyi biztosító társaság az állami felügyelőhatóság ellenőrzése alatt állott és így a hatóságnak tudomással kellett volna bírnia a helyzet állásáról, történtek-e ennek elhárítására idejében intézkedések és milyenek? 7. Milyen intézkedések állanak ezzel kapcsolatban módjában a kormánynak hasonló esetek megakadályozása érdekében? 8. Van-e módja a miniszter úrnak arra, hogy olyan rendelkezéseket léptessen életbe, különös tekintettel a külföldi biztosító intézetekre, hogy a fennálló nemzetközig jogszabályok mellett a hazai biztosítottak díjtartalékai tényleges és kizárólagos fedezetképpen szolgáljanak? 9. Hogy látja áthi dalhatónak a miniszter úr az e tárgyban kiadott 2310/1936. M. E. számú egyszakaszos kormányrendelet és a fennálló magyar jogszabályok ellentétes intézkedéseit? 10. Megnyugtatónak tartja-e a miniszter úr azt, hogy a bécsi anyaintézettel folytatott tárgyalásoknál az képviselje a magyar érdekeket, valamint az intézet eddigi statusát az állapítsa meg, akit az eddigi ellenőrzésben esetleg felelősség terhelj 11. Hajlandó-e a miniszter úr sürgősen olyan megnyugtató intézkedést tenni, miután a biztosító társaság további ténykedése a fennálló törvények értelmében lehetetlenné vált, 9. ülése 1936 április 29-én, szerdán. hogy a Phönix magyarországi ügyfeleit a kötvény szerint esedékessé váló díjfizetések ese tén további károsodás ne érje? 12. Történt-e olyan intézkedés, hogy azok, akik a fennálló rendkívüli körülmények miatt díjfizetésüket az ügyek tisztázásáig függőben tartják, emiatt kárt ne szenvedjenek? 13. Tekintettel arra, hogy a külföldi bizto< sítóintézetek magyar biztosított felei nagyrészt külföldi jogi személy által kiállított kötvénnyel rendelkeznek, ezeknek érdekeit megvédi-e már kiadott 2310/1936. M. E. számú rendelet? 14. Es végül hajlandó-e a miniszter úr olyan megnyugtató intézkedéseket tenni, hogy a biztosítási eszme csorbulása nélkül a biztosított felek^ érdekei megvédessenek és a magyar biztosítási állomány esetleges átruházásánál magyar érdekek tartassanak szem előtt? Andaházi-Kasnya Béla s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Andaházi-Kasnya Béla: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel interpellációm nagy anyagára, tisztelettel kérem a képviselőházat, hogy beszédidőmet tizenöt perccel méltóztassék meghosszabbítani. (Zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Hangosabban beszéljen!) Elnök: Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e a beszédidő kért meghosszabítását megadni? (Felkiáltások 1 ? Megadjuk!) A Ház a képviselő úr beszédidejét 15 perccel meghosszabbította. Andaházi-Kasnya Béla: Négy esztendővel ezelőtt, 1932 április 13-án tettem elsőízben szó tárgyává a Magyarországon működő biztosítóintézetek gesztióit és mai felszólalásomnak egyik érdekessége talán az, hogy már akkor bejósoltam a ma bekövetkezett dolgokat. De nehogy azt méltóztassanak hinni, (hogy ebből bizonyos jóstehetségre következtetek, meg kell állapítanom azt is, hogy a velünk szemben ülő Farkas képviselőtársam ugyancsak hasonló értelemben tette szóvá a kérdést, de azóta sajnos semmi intézkedés nem történt, bár ő is az akkori kormányzattal szemben felemelte tiltakozó szavát. Előrebocsátom, hogy a Phönix-ügyben . a biztosítottak érdekeit kívánom védeni. (Élénk helyeslés.) Előrebocsátom azt is, hogy minden politikum nélkül, a legtárgyilagosabban, (Általános helyeslés.) tisztára gazdasági szempontból kívánok a kérdéshez szólni. (Altalános helyeslés.) Es előrebocsátom azt is % hogy semmi pikantériával, amellyel felszólalásomat igyekeztek jobb- és baloldalról fűszerezni, nem tudok, de ha tudnék, sem akarnék szolgálnL Köztudomású, hogy a bécsi anyaintézet bukása, amely 22 corpus separatumra bontotta a biztosítóintézeteket, milyen súlyosan érintette az egyes leányvállalatokat, tehát a különböző országokban működő intézeteket. Nálunk a magyar Phönix kérdése speciálisan azért bír nagy jelentőséggel, mert az egész magyarországi piac biztosítási díjállományának egyharmadát teszi ki a Phönix birtokában lévő biztosítási díjállomány. Igen t. Ház! Ebből látható, hogy milyen rendkívül széles réteget érint ez a kérdés. E réteg érdekeinek csorbulásával természetesen nagyon nagyot fog csorbulni maga a biztosítási eszme is, ami kétséget kizáró módon ki fog hatni a többi biztosító intézetekre is, de közvetve kihat nemcsak a többi biztosító intézetekre, hanem kihat a bankokra és más egyéb .*
