Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

48 Az országgyűlés képviselőházának 120. ülése 1936 április 29-én, szerdán. szövegezése szerint általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1.—2. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 3. §-t.); Horváth Zoltán! Horváth Zoltán: T. Ház! Tulajdonképpen azi általános vitánál akartam megjegyezni, hogy itt az indokolásban az foglaltatik, hogy ezt a fuzionált intézetet azért nem bírálják úgy el, mint a többi kereskedelmi intézetet, mert —ahogy az indokolás mondja — tulajdonképpen itt a kormány jóváhagyásával jönnek létre az alapszabályok. Az alapszabályokról a 3. § szól, amely azt mondja, hogy az alapszabály három miniszter jóváhagyásával készül; ezek: a pénzügyminiszter, a földmívelésugyi miniszter és az igazságügyminiszter. Ez helyes; valószínűleg azért akarták ezt így, hogy a jogi rész is meg legyen védve. De itt vagyok bátor már rámutatni arra, hogy bizonyos ellenmondás van az 5. §-ban, ahol az alapszabály módosításáról van szó. Ott már nem tették oda, hogy az igazságügyminiszternek is béleszólésa van. Ha az alapszabályok megalkotásához szükséges az igazságügyminis'zter beleszólása is, akkor az alapszabályok módosításához is szükségesnek kell lennie. Azért bátorkodtam felszólalni,. hogy méltóztassék ezt a két paragrafust összhangba hozni és ezért vagy egészen kikapcsolni az igazságügyminisztert, vagy pedig, ha itt benn méltóztatik hagyni az igazságügyminiszter beleszólási jogát, akkor ezt majd az 5. §-ban pótolni kell. Indítványozom tehát azt, hogy az »igazságügyminiszter« szó hagyassék ki ebből a paragrafusból, ha a másik paragrafusban helyes a kihagyás. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) .Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kíván a miniszter úr szólni? (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 3. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem, ki. . Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a paragrafus szövegét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 4—13. §-okat, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak javaslatot tenni. T. Ház! Minthogy napirendünket letárgyaltuk, javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 4 órakor tartsa s annak napirendjére tűzzük ki: 1. az Országos Földhitelintézetről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását; 2. az egyes közmunkák fedezéséről szóló törvényjavaslatot és 3. az 1936/37. évi állami költségvetést. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnöki napirendi javaslatot elfogadja. Az interpellációkat megelőzőleg az írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Az első a belügyminiszter úr írásbeli válasza Huszár Mihály képviselő úrnak a sárvári bíróválasztás tárgyában folyó évi március hó 18-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli miniszteri választ felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Huszár Mihály országgyűlési képviselő úr a Képviselőház 1936. évi március hó 18-án tartott ülésében a következő interpellációt intézte hozzám: »1. Van e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a folyó évi március hó 14-én Sárváron szavazás mellőzésével községi bíróvá nevezték ki a Nep. helyi elnökét? 2. Hajlandó-e a belügyminiszter úr a sárvári bíróválasztást felülvizsgáltatni és a fellebbezés elintézéséig is annak eredményét felfüggeszteni?« Az interpellációra válaszomat tisztelettel az alábbiakban adom meg: A lemondás folytán megüresedett Sárvár községi bírói állásra négyen pályáztak, úgymint Öry Vilmos gyógyszerész, kormánytanácsos, eddigi községi bíró, Barabás György polgári iskolai tanár, Herczeg Károly ny. tanító és Herczeg János ipartestületi elnök. A főszolgabíró az első három helyen említett pályázókat jelölte, míg a negyedik helyen említett Herczeg János jelölését mellőzte. A választók a jelöltek közül felkiáltás útján Öry Vilmost választották meg. Névszerinti szavazás elrendelésére nem volt szükség, mert Herczeg János hívei közül tíznél több választó írásban kérte ugyan a névszerinti szavazás elrendelését, de az aláírók nagyrésze a jelölés eredményének kihirdetése után, ettől a kérelmétől elállott. Ezeknek a leszámításával a névszerinti szavazást kérők száma a tizet nem érte el. Az interpelláló képviselő úr arra irányuló panaszának orvoslására, hogy Herczeg Jánost a főszolgabíró nem jelölte, a törvényes lehetőség hiányzik. Az 1886. évi XXII. te. 77. §-a ugyanis a kijelölés jogát minden megszorítás és az indokolás kötelezettsége nélkül a főszolgabíróra ruházza. Kétségtelen, hogy a főszolgabíró ezt a jogát is csak a közérdeknek megfelelően gyakorolhatja. Figyelemmel arra, hogy a főszolgabíró az egyébként kifogástalan és köztiszteletben álló Herczeg Jánost a községi bírói állásra azért nem jelölte, mert az megítélésé szerint előrehaladott kora, a korával járó testi korlátoltsága és a bírói tiszt helyes ellátásához szükséges különös kellékek hiánya miatt e tisztség betöltésére nem alkalmas, a közérdek sérelmét sem lehet megállapítani. Ezeknek az okoknak az alapján, és mert arra a törvény sem nyújt módot, a választás eredményét a beadott fellebbezés elintézéséig — mint azt a képviselő úr kéri — nem függeszthetem fel. Kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1936. évi március hó 26-án. Kozma s. k.« Elnök: Huszár Mihály képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Huszár Mihály: T. Ház! Ha kárörvendő ember volnék, vagy tisztára az ellenzéki politika szemszögén keresztül, annak szemszögéből nézném ezt a magábanvéve talán jelentéktelen, de a községi autonómia szempontjából mégis nagyfontosságú ügyet, akkor örvendenem kel-