Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

48 Az országgyűlés képviselőházának 120. ülése 1936 április 29-én, szerdán. szövegezése szerint általánosságban, a részle­tes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1.—2. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 3. §-t.); Horváth Zoltán! Horváth Zoltán: T. Ház! Tulajdonképpen azi általános vitánál akartam megjegyezni, hogy itt az indokolásban az foglaltatik, hogy ezt a fuzionált intézetet azért nem bírálják úgy el, mint a többi kereskedelmi intézetet, mert —ahogy az indokolás mondja — tulaj­donképpen itt a kormány jóváhagyásával jön­nek létre az alapszabályok. Az alapszabályok­ról a 3. § szól, amely azt mondja, hogy az alapszabály három miniszter jóváhagyásával készül; ezek: a pénzügyminiszter, a földmíve­lésugyi miniszter és az igazságügyminiszter. Ez helyes; valószínűleg azért akarták ezt így, hogy a jogi rész is meg legyen védve. De itt vagyok bátor már rámutatni arra, hogy bizo­nyos ellenmondás van az 5. §-ban, ahol az alapszabály módosításáról van szó. Ott már nem tették oda, hogy az igazságügyminiszter­nek is béleszólésa van. Ha az alapszabályok megalkotásához szükséges az igazságügymi­nis'zter beleszólása is, akkor az alapszabályok módosításához is szükségesnek kell lennie. Azért bátorkodtam felszólalni,. hogy mél­tóztassék ezt a két paragrafust összhangba hozni és ezért vagy egészen kikapcsolni az igazságügyminisztert, vagy pedig, ha itt benn méltóztatik hagyni az igazságügyminiszter beleszólási jogát, akkor ezt majd az 5. §-ban pótolni kell. Indítványozom tehát azt, hogy az »igaz­ságügyminiszter« szó hagyassék ki ebből a pa­ragrafusból, ha a másik paragrafusban helyes a kihagyás. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) .Ha szólni senki sem kíván, a vitát be­zárom. Kíván a miniszter úr szólni? (Fabinyi Ti­hamér pénzügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 3. § meg nem támadtatván, azt elfoga­dottnak jelentem, ki. . Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a pa­ragrafus szövegét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 4—13. §-okat, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fo­gok a t. Háznak javaslatot tenni. T. Ház! Minthogy napirendünket letárgyal­tuk, javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 4 órakor tartsa s annak napirendjére tűzzük ki: 1. az Országos Földhitelintézetről szóló tör­vényjavaslat harmadszori olvasását; 2. az egyes közmunkák fedezéséről szóló törvényjavaslatot és 3. az 1936/37. évi állami költségvetést. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) A Ház az elnöki napirendi javaslatot elfo­gadja. Az interpellációkat megelőzőleg az írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Az első a belügyminiszter úr írásbeli vála­sza Huszár Mihály képviselő úrnak a sárvári bíróválasztás tárgyában folyó évi március hó 18-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írás­beli miniszteri választ felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Huszár Mihály or­szággyűlési képviselő úr a Képviselőház 1936. évi március hó 18-án tartott ülésében a követ­kező interpellációt intézte hozzám: »1. Van e tudomása a belügyminiszter úr­nak arról, hogy a folyó évi március hó 14-én Sárváron szavazás mellőzésével községi bíróvá nevezték ki a Nep. helyi elnökét? 2. Hajlandó-e a belügyminiszter úr a sár­vári bíróválasztást felülvizsgáltatni és a fel­lebbezés elintézéséig is annak eredményét fel­függeszteni?« Az interpellációra válaszomat tisztelettel az alábbiakban adom meg: A lemondás folytán megüresedett Sárvár községi bírói állásra négyen pályáztak, úgy­mint Öry Vilmos gyógyszerész, kormánytaná­csos, eddigi községi bíró, Barabás György pol­gári iskolai tanár, Herczeg Károly ny. tanító és Herczeg János ipartestületi elnök. A főszol­gabíró az első három helyen említett pályázó­kat jelölte, míg a negyedik helyen említett Herczeg János jelölését mellőzte. A választók a jelöltek közül felkiáltás útján Öry Vilmost választották meg. Névszerinti szavazás elren­delésére nem volt szükség, mert Herczeg János hívei közül tíznél több választó írásban kérte ugyan a névszerinti szavazás elrendelését, de az aláírók nagyrésze a jelölés eredményének kihirdetése után, ettől a kérelmétől elállott. Ezeknek a leszámításával a névszerinti szava­zást kérők száma a tizet nem érte el. Az interpelláló képviselő úr arra irányuló panaszának orvoslására, hogy Herczeg Jánost a főszolgabíró nem jelölte, a törvényes lehető­ség hiányzik. Az 1886. évi XXII. te. 77. §-a ugyanis a kijelölés jogát minden megszorítás és az indokolás kötelezettsége nélkül a főszol­gabíróra ruházza. Kétségtelen, hogy a főszolga­bíró ezt a jogát is csak a közérdeknek megfele­lően gyakorolhatja. Figyelemmel arra, hogy a főszolgabíró az egyébként kifogástalan és köz­tiszteletben álló Herczeg Jánost a községi bírói állásra azért nem jelölte, mert az megítélésé szerint előrehaladott kora, a korával járó testi korlátoltsága és a bírói tiszt helyes ellátásához szükséges különös kellékek hiánya miatt e tiszt­ség betöltésére nem alkalmas, a közérdek sé­relmét sem lehet megállapítani. Ezeknek az okoknak az alapján, és mert arra a törvény sem nyújt módot, a választás eredményét a beadott fellebbezés elintézéséig — mint azt a képviselő úr kéri — nem függeszt­hetem fel. Kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1936. évi március hó 26-án. Kozma s. k.« Elnök: Huszár Mihály képviselő urat a vi­szonválasz joga megilleti. Huszár Mihály: T. Ház! Ha kárörvendő ember volnék, vagy tisztára az ellenzéki poli­tika szemszögén keresztül, annak szemszögéből nézném ezt a magábanvéve talán jelentéktelen, de a községi autonómia szempontjából mégis nagyfontosságú ügyet, akkor örvendenem kel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom