Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

Az országgyűlés képviselőházának 12 lehet, a nagybirtoknak is kell juttatni. De ettől eltekintve, nézetem szerint téves az a feltevés, mintha a nagybirtok feltétlenül biztosabb fedezetet nyújtana. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kisbirtok relatíve sokkal biztosabb fedezetet nyújt. Azt sem tudom aláírni, hogy egy bizonyos tisztviselői státus mellett helyes kezeléssel nem lehetne ugyanazzal a rezsivel a kisbirtok-hitel kielégítését is ellátni. Ez tisztán a megfelelő racionalizálás és adminisztrálás kérdése és sajÏLO&, a, szociális szempontokra való tekintettel, még hosszabb ideig úgyis inkább túlméretezett marad a tisztviselői kara és gépzete ennek az intézetnek. Egyáltalában azt a nézetet sem osztom, hogy a külföldi hitel — ha majd újból megindul a külföldi hitelezés;— nem vihető át a kisbirtok csatornáiba. Az ellenkezőre konkrét példa van: a fuzionáló intézetek egyike, a, Kis'birtokosoik Földhitelintézete saját zálogleveleit külföldön elhelyezte és ebből a pénzből kisbirtokhdtelt nyújtott. Konkrét ellenkező bizonyíték a Kisbirtokosok Földhitelintézete arra is, hogy el lehet látni a kisbirtok hitelét egy centrális intézet útján, mert a Kisbirtokosok Földhitelintézetének az ország földbirtokviszonyairól olyan katasztere van, hogy abból a legkülönbözőbb helyekre és hámiely birtokra vonatkozólag bármelyik dűlő kataszteri tiszta, jövedelmének értékét meg tudja mondani. (Eckhardt Tibor: Azt is meg tudja mondani, hogy ki iszákos és ki nem?) Azt nem tudja megmondani, de sajnos, ez a trianoni Magyarország nem olyan nagy, hogy rendkívül egyszerűen és gyorsan meg ne lehetne állapítani még az ilyen, a hitelezés szempontjából fontos körülményeket is. Azt a kívánságot, hogy az új intézet alkalmas legyen a kisbirtok hiteligényeinek kielégítésére, fontosnak tartom és éppen olyan aggódó lélekkel figyelem és igyekszem megvalósítani, mint Eckhardt Tibor gondolta. Nem is akarok arról beszélni, hogy belső ellentmondás van abban, hogy ő fúziókat sürget és a végén a kisbirtokhitelre is egy külön intézetet akar, amely mégis csak pluszt jelentene. Nem látom aggodalmait igazolva és meggyőződésem, hogy az új intézet ebben a konstrukcióban ezeknek a feladatoknak a megoldására alkalmas lesz. Alkalmas lesz pedig karöltve az Országos Központi Hitelszövetkezettel, mert az a hitel, amelyet a kisbirtokos kap, tulajdonképpen igen sok esetben nem is birtokhitel, hanem kicsi összegekre, a legszükségesebbekre szól, amelyeknél a váltót nem lehet forgatni, mert egészen kis öszszegekről van szó. Ezeknek a hiteligényeknek a kielégítésére nem is ez az új intézet, hanem továbbra is az Okh. lesz alkalmas. Ennek a feladatnák az Okh, számtalan tagszövetkezetével és vidéki szervezetével mindenesetre meg tud felelni. Mi lebeg az én szemem előtt? Az én szemem előtt az agrárhitelnek, a mezőgazdaság hitellel való ellátásának olyan rendezése lebeg, amelynél van egy centrális intézet, amely húszmillió pengő alaptőkével és tartalékkal alakul és amely egyúttal a telepítésbe is belekapcsolódik. Teljesen szilárdan indul, nagyon gondosan megbírált státussal és azzal a lehetős éberei, hogy tényleg nyújtson hitelt. Ezzel karöltve dolgozik az ^ általam most említett kisebb hitelek tekintetében az Okh. Ami pedig az áruhitelt, illetőleg az áru összegyűjtését és eladását illeti- együtt működik a Hangya Szövetkezettel. Ha ez a három intézet vidéki fiókjaival együtt a feladata magaslatán áll — amint me'. ülése 1936 április 29-én, szerdán. 47 rem állítani, hogy a Hangya azon áll és nie* rem állítani, hogy az Okh. annak ellenére, hogy sók panasz is hangzott el, jól működik és amint merem állítani, hogy az új intézet is feladata magaslatán fog állani — akkor az agrártársadalom hitelellátása terén lényeges lépéssel jutunk előre. Ezt várom az új intézettől. Az tisztán félreértésen alapszik, amit Eckhardt Tibor t. képviselőtársam mondott, hogy aggasztja őt az indokolásnak az a megjegyzése, hogy az új intézet foglalkozhatik egyéb banküzletekkel is. Ez csak olyan óvatosság, amelyet minden gondos ügyvéd követ egy társulat alapszabályainak a megszerkesztésénél, mert ami az alapszabályokban nincs megjelölve, mint társulati cél, arra cégjogunk és kereskedelmi jogunk szerint kereskedelmi vállalat nem terjesztheti ki működését. Minden alapszabályban benne szerepel ezért az, hogy »kapcsolatos kereskedelmi ügyletek kötése«. Itt is kell szerepelnie ennek, mert ez nem egyéb, mint átvétele a fuzionáló intézetek vonatkozó régi szövegeinek. Hogy csak egy példát hozzak fel, lehetetlen, hogy ha valaki folyószámlát akar nyitni, azt az új intézet ne tehesse meg, vagy ha deviza folyik be hozzá, azt ne adhassa el- Tisztán ezekből a célokból szükséges az accessories üzletekre gondolni és ezt célozza az indokolás kifogásolt megjegyzése. Ez ellen tehát komoly aggály nem emelhető. Annak, hogy kormánybiztos jelöltetik ki, egyrészt az az oka, hogy ebben a vonatkozásban is átvesszük azt, ami a régi törvényekben benne volt, mert nem akarunk nóvumokat hozni, hanem azokat a bevált törvényeket, amelyek a kisbirtokosok országos földhitelintézetre, illetve ' az Altruista Barikra vonatkoztak, akartuk most már az új intézetre alkalmazni, másrészt pedig jogelvileg azért van szükség erre, mert az a tag, akit a kormány delegál az igazgatóságba, a kereskedelmi törvény értelmében alá van vetve a majorizálásnak és a majoritásnak, még ha más véleményen is van, engedni köteles. A kormánybiztos ellenben a közérdeket és az ezzel kapcsolatos intenciókat ettől függetlenül képviselheti. Ami azt a megjegyzést illeti, hogy egy új kiáltó összeférhetlenséget kreálunk, ez tévedés. Tévedés azért, mert ugyanazt vesszük át> amit már az 1911:XV. te. megállapított az Altruista Bankra vonatkozólag. Nem akarok egyösszeférhetlenségi novellát alkotni akkor, amikor agrárintézetek fúziójáról van szó és a magam meglehetős kényes összeférhetlenségi érzékét kielégítettnek tartom akkor, ha nem helyezkedem szigorúbb álláspontra, mint gróf Tisza István, aki tulajdonképpen inspirátora és egyik fő megalkotója volt az 1911. évi XV. tc.-nek, amely azonos rendelkezést tartalmaz. Ez a dolognak egyszerű magyarázata. Köszönöm végül Czermann Antal t. barátomnak igen alapos és szép beszédét, aki a gazdasági hátterét is megrajzolta ennek a javaslatnak. Kérem, hogy a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni szíveskedjenek. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Kíván-e az előadó úr szólni? (Zsindely Ferenc előadó: Nem!) Ha az előadó úr nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság 7*