Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-130

Az országgyűlés képviselőházának 130. is, hogy az örvény felé viszi Magyarországot az az agitáció, amely ebben az országban a kormány által hirdetett nemzeti egység helyett a nemzeti széthúzás és gyűlölködés rendszerét teremti meg. T. képviselőtársam katona volt, fogságban volt és tőle százszorosan rossznéven veszem, hogy ezeknek a szélsőséges jelszavaknak val­lásával és hirdetésével szembeszáll azokkal a katonatársaival, akik vele nem egy vallást kö­vetnek, de akik Oroszországban hadifogságban maradtak, vagy sírjaik felett a szibériai hó fehérlik, vagy azokkal, akik a Kárpátokban maradtak, azért, mert ugyanúgy védték a magyar határt, a magyar aratást, mint aho­gyan védték t. képviselőtársammal egyetem­ben az egyéb vallású katonák. T. képviselőtár­sam, nem gondol arra, hogy a harctéren nem volt vallási különbségi Nem gondol arra, hogy az elesetteket együtt temette el a katolikus pap vagy a zsidó rabbi vallásra való tekintet nélkül! Azok, akik ott meghaltak, nem a val; lásukért, hanem hazájukért haltak meg. \(Raj­niss Ferenc közbeszól) Meggyőződésem az, t. képviselőtársam, hogy ezeknek emlékezetében a Magyarország jövendőjéért vívott küzde­lemben ettől az országtól minden szélsőséges propagandát távol kell tartani, mert ennek az országnak jövendője a belső béke és nem a belső háború. Nem viseltetvén bizalommal a kormány­zati rendszer iránt, a költségvetést nem foga­dom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik Müller Antal képviselő úr! Müller Antal: T. Ház! Előttem szólott Fá­bián Béla t. képviselőtársam azzal kezdte be­szédét, hogy a szövetkezeteket általában tá­madta. Én mint szövetkezeti ember, kénytelen vagyok erre egy-két szóval reflektálni és azt mondom, hogy magát a szövetkezeti eszmét nem lehet hibáztatni, ellenkezőleg a kisembe­reknek ezt az egyesülését még törvényhatósági úton is minden körülmények között elő kell készítenünk és támogatnunk kell. Vannak 1 szö­vetkeizetek, amelyek igenis a szövetkezeti eszme tisztaságában, tiszta felfogásában vég­zik működésüket és nagyon, de nagyon sok kisember érdekeit képviselik. Éppen ezért min­dig tiltakoznom kell az ellen, — ha szövetke­zeti kérdésről ivan szó, — ha különösen az egyik oldalról olyan általános támadásnak vannak kitéve. T. képviselőtársam beszéde további folya­mán ostorozta a szélsőségek szervezkedését. Ebben a tekintetben én is egyetértek Fábián Béla t. képviselőtársammal, tiltakozom ellene és minden erőmmel ellene vagyok a kommu­nista és egyéb nemzetközi szervezetek szervez­kedésének. De akkor, amikor minden ország­iban, különösen az utóbbi időben erős naciona­lista szervezkedések folynak, nem lehet hibáz­tatni, ha itt bent minálunk i:-* erősebb, haza­fiasabb nacionalista szervezkedés folyik. En ezt természetesen -mindig azok között a törvé­nyes kertetek között -gondolom, amlyeket a törtvény megenged. Szerintem a szélsőségéket lehetne eliminálni és azok erőkifejtését meg le­hetne akadályozni azzal, ha olyan gazdasági politikát inaugurálnánk, ha olyan gazdasági megélhetést biztosítanánk, amely mellett a sze­gény emberek tömegeit nem lehetne olyan könnyen félrevezetni. Éppen ezért azokat az érdes felületeket, amelyek most a gazdasági életben olyan nagyon erős ellentétként mutat­ülése 1936 május 15-én, pénteken. 533 koznak, kell lecsiszolni, leköszörülni és ha így teszünk, akkor mindjárt elejét vesszük a szél­sőséges agitációnak. T. Ház! A költségvetés a gazdasági élet fokmérője és ezért minden ember érdeklődéssel tekint a költségvetés vitája elé, különösen pe­dig a pénzügyminiszter expozéja elé. Tagadha­tatlan, hogy a pénzügyminiszter úr kétórás be­szédét az egész Ház nagy figyelemmel kísérte és hallgatta, mert olyan nagy kérdéseket ölelt fel, hogy ezek ebben a kétórás beszédben egész közgazdasági életünknek és egész politikánk­nak vázlatát, képét adták. Érdekes és tanulsá­gos képet festett a pénzügyminiszter úr; a sta­tisztikai adatok tömegét hozta ide, amelyekkel igazolta, hogy végre megint dereng valami és kezdünk visszafelé menni azon a lejtőn, ame­lyen 6—7 évvel ezelőtt kezdtünk lefelé csúszni, és gazdasági életünk olyan képet mutat, hogy most már egy bizonyos javulás mozzanatait le­het ieiielni. Bár én ezt a magam részéről na­gyon kis mértékben tapasztalom kerületemben és mindenütt, ahol megfordulok, mégis azt mondják, hogy a számok nem csalnak. Viszont én azt mondom, hogy a számokat is lehet úgy beállítani, ahogy az az én érdekeimnek, felfo­gásomnak és politikámnak megfelel, ahogy ezeknek az érdekét szolgálja. A költségvetés végösszege a tavalyi 766 millió pengővel szemben most 788 millió pen­gőre emelkedett, az üzemi költségvetés 409 mil­lió pengőről 423 millió pengőre, vagyis az egész együtt 1176 millió pengőről 1211 millió pengőre. Idén tehát nagyobb a költségvetésünk 35 mil­lió pengővel. Amikor én megkaptam a költség­vetést, mindjárt azt kutattam, hogyha emelked­tek a költségvetés tételei, mik azok, amik ezt szükségessé tették, milyen hasznos célokra for­dítja a kormány ezt a többkiadást, és természe­tesen elsősorban is a beruházások összegét néz­tem. Megállapítottam, hogy a tavalyi 26 millió pengővel szemben az idei költségvetésben 31 millió pengő szerepel a beruházásoknál, vagyis 5 millió pengővel több, mint a megelőző évben. (Petrovácz Gyula: És még van egy külön tör­vény!) És még egy külön törvény, amelyet a közelmúltban tárgyaltunk, 27 millió pengőt ál­lít be beruházási munkákra. Az adóhozam is egyik tükre gazdasági éle­tünknek. Itt azt látjuk, hogy az egyenes adók 219 millió pengőről 221*8 millió pengőre emel­kedtek, vagyis itt az emelkedés 2-,8 millió pen­gő; a forgalmi adók összege, amely adók éppen a megélhetési és üzleti élet tükrét jelentik, 196 millió pengőről 204-7 millió pengőre emelkedett 1 , vagyis itt az emelkedés 7-5 millió pengő; a fo­gyasztási adók összege 86 millió pengőről 88 millió pengőre, a vámbevétel 38 millió pengőről 44 millió pengőre, a dohány jövedék bevétele 107 millió pengőről 112 millió pengőre és az egyéb jövedelmek 27 millió pengőről 28 millió pengőre emelkedtek. Vagyis az állami adóho­zamok és jövedelmek majdnem mindegyike emelkedő tendenciát mutat. A miniszter úr szerint csökkent a munka­nélküliség. Ez nagyon fontos dolog, hogy a munkanélküliség tényleg végre már valami­képpen engedjen abból a merevségéből, amely ellen, sajnos, most már évek óta küzdünk. Emelkedett az anyag/fogyasztás is, ami megint osak a produkciónak, a munkának fejlődését igazolja, ami tehát különösen fontos, szempont; emelkedett az energiafogyasztás, ami a fo­gyasztóképességnek és a termelésne'k fokozását igazolja. Ezek mellett azonban egyéb is emel­75*

Next

/
Oldalképek
Tartalom