Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-130

532 Az országgyűlés képviselőházának lé Együtt kell megnéznünk, kinek volna nagyobb | sikere a nép előtt, (vitéz Mecser András: i\lem ambícióm! Külön-külön és majd ajkkor beszeljünk a sikerről! — Kassay Károly: Akkor mégis csak együtt lesznek, mikor beszélnek róla'f! — Zaj. —- vitéz Mecsér András: Legyen szerencsénk!) Azt leket megcsinálni, hogy a pódiumra felállva, a t. képviselő úr hirdeti a saját eszméit, mi pedig hirdetjük a magunk eszméit és meg fogjuk látni, melyik kell inkább annak a magyar népnek, amely nyilt választás mellett a képviselő urat küldte be a parlamentbe, (vitéz Mecsér András: Legyen szerencsénk!) Majd meg fogjuk beszélni, mikor menjünk le! (vitéz Mecsér András: Amikor parancsolja! Mondom: külön! Együtt nem megyek! — Derültség.) T. képviselőtársam, nekem errevonatkozólag az a tiszteletteljes felfogásom, hogy a képviselő urat Csengerben nem nagyon választották volna meg akkor, ha... (vitéz Mecsér András: A magyarok választottak meg! — Bródy Ernő: öt is a magyarok választották meg! — Rassay Károly: Csak magyar állampolgárnak lehet választójoga. — vitéz Mecsér András: Engem a fajmagyarok válaszottak meg! — Rassay Károly: Bizonyítékokkal ellátva! — Zaj.) — Errevonatkozólag a képviselő úrna,k annyit vagyok bátor mondani, hogy a jövőre vonatkozólag akkor méltóztassék megkíméltetni a hatósági erőszaktól az ön érdekében azokat a szavazókat . . . (vitéz Mecsér András: Petíció volt. megúsztam a petíciót!) Nem méltóztatik megérteni! Méltóztassék megkíméltetni a hatósági erőszaktól azokat, akik nem akartak önre szavazni, akiket ön nem tart tiszta faji magyaroknak és mégis Önre szavaztak, (vitéz Mecsér András: Direkt visszautasítottam!) Az országban emellett a nemzeti szocialista és szélsőséges mozgalom mellett van egy másik mozgalom is, egy kisebb jelentőségű mozgalom, (Vitéz Mecsér András: A Somér Hacair-mozgalom!) amely kisebb jelentőségű mozgalomban a vallás jelentőségét akarják aláásni, és amelynek révén a régi pogány vallást akarják ebben az országban terjeszteni. (Ügy van! Ügy van! balfelöl. — Zaj.) Nemcsak a lapokban olvasok erről, (Rajniss Ferenc: Hamisított fényképekkel!) de itt van Csizmadia András képviselőtársunk, teljes életnagyságában. Nem hamisított fényképekről^ tudjuk, hanem, itt van Csizmadia András képviselőtársam teljes életnagyságában és ő meg fogja mondani a sámánokról, a táltosokról . . . (Vitéz Mecsér András: Miért fáj ez magának? — Rassay Károly: Azért, mert butaság és nem akarjuk, hogy butítsák a magyar népet! Tiltakozik ellene a vallásos és keresztény nemzeti érzésünk! — Petrovácz Gyula: Törvénybe is ütközik!) akik ebben az országban a fehér lónak akarnak áldozni, (Rassay Károly: Önmagukat áldozzák!) akik keresztény szülők gyermekeinek megkereszteltetése ellen csinálnak ebben az országban•propagandát, akik a gyenmekek megkeresztelése helyett az illető községben a gyermekeket befogadják a pogány vallásba és a gyerekek arcára késsel egy jelet tesznek. (Rajniss Ferenc: Lekvárral! Hamisítvány! Elárasztják a külföldet és^árt az ország tradíciójának a lekvár! — Vitéz Szalay László: Nemzeti emlék ez, kérem!) Mi? A fehér ló? A táltos? (Zaj. — Elnök csenget.) T. képviselőtársam! Ügy látszik Csizmadia ' Andrásnak mégis józanabb a felfogása ebben a' kérdésben, mint a t. képviselő úrnak, mert Csizmadia András Orosházán, amikor ez a 0. ülése 1936 május 15-én, pénteken. mozgalom ott terjedni kezdett, a sámánt viszszaküldte Morvaországba, ahonnan jött {Derültség.) es azt mondta, hogy hagyja itt a magyarokat békében és hagyja tovább kereszteltetni a gyermekeket. (Vitéz Szalay László: Nem arról van szó!) Nekem mindegy, hogy a fehér ló mozgalmat Mecsér képviselő úr, a többi fehér ló mozgalom mellett helyesli-e, vagy nem, (Rajniss Ferenc: Exportra nagyon jó!) de én nem helyeslem, nekem az a felfogásom, hogy ebben az országban az őrültségek korszakát végre egyszer le kell zárni. (Helyeslés a baloldalon.) Ezt a mozgalmat pedig a magam részéről ugyanolyan őrültségnek tartom, mint azokat a propagandabeszédeket, amelyek ebben az országban az egységet az egész vonalon meg akarják törni. Állítom és állítottam, hogy mindaz a sok butaság, amelyet ebben az országban .most hirdetnek, kedves lehet mindazoknak, akik ezt az országot el akarják veszejteni, de nem lehet kedves azoknak, akik ezt az országot fel akarják támasztani. (Vitéz Szalay László: Bármennyire^ nem tetszik Fábián képviselő úrnak, a ' fehér ló tradícióját történelmi emléknek tartom! — Farkas István: Üzlet!_ A fehér lovak tenyésztése fellendül. — Zaj. — Elnök csenget. — Rassay Károly: Az ezer évtből nem tudnak mást, mint a fehér lovat látni!) T. Képviselőház! A kérdés csak az, mit akarunk és miben látjuk ennek az országnak jövendőjét? Csak szóval hirdetni az elszakított területek visszaszerzését és cselekedni mindent, ami ezt lehetetlenné teszi, vagy pedig akként cselekedni, hogy a Magyarországtól elszakított területek magyarjai erre az országra mint Kánaán földjére és mint a nemzeti egységnek és a magyarságnak végső mentsvárára tekintenek? (Rajniss Ferenc: Hol a Kánaán!) T. Képviselőház! Nem fogja velem senki elhitetni, hogy akár a csehek, akár a románok, akár a szerbek, akár az osztrákok által elszakított területeken a vágyak földje lehessen egy olyan ország, ahol az emberek egymást a legvadabbul, a legnagyobb gyűlölséggel támadják. Nekem az a meggyőződésem, hogy ennek az országnak az elszakított területeknek nemcsak magyarjai, hanem idegenjei, románjai, szlovákjai, németjei felé is csak akkor lesz vonzóereje, ha látni fogják, hogy ebben az országban a több jog, a több szabadság és több a kenyér, mint azokon a területeken, amelyek a mi véreink mostan, mint leigázott magyarok élnek. Nem lehet ebben az országban fenntartani a gyűlölködésnek azt az atmoszféráját, amely atmoszféra most már nemcsak kint a perifériákon, hanem itt bent a képviselőház üléstermében is jelentkezik. Meggyőződésem szerint, itt a Házban, sajnos, olyanok ajkáról hangzanak el ilyen szavak, akiknek minden okuk megvolna saját származásuk, saját családi tradíciójuk, saját vagyoni helyzetük következtében, hogy távol tartsák magukat a tűzcsóvák használatától. (Ugy van! a baloldalon.) T. Képviselőház! Tudom, hogy ezzel a beszédemmel a jövendőre vonatkozóan, a képviselőház és a kormány felfogására vonatkozóan sok sikert, sok eredményt nem tudok elérni. Mégis meggyőződésem, hogy ezeket a kérdéseket nyíltan, minden feszélyezettség nélkül kell a képviselőházban elmondani. (Rajniss Ferenc: Nyíltan!) Nyíltan t. képviselőtársam, olyan nyíltan, amilyen nyíltan láttuk azokat az eseményeket, amelyek Magyarországon 1918 után bekövetkeztek és amilyen nyíltan látjuk most