Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

Az országgyűlés képviselőházának 12 T. Ház! Nem látom ebben a javaslatban a kisbirtok hiteligényeivel való törődésnek még nyomát sem. (Ügy van! balfelől.) Tökéletesen az ellenkezője igaz annak, amit a javaslat indokolásának második bekezdésében mond, hogy (felolvassa): »A hitelszükségletek megfelelő kielégítése, illetőleg a birtokpolitikai műveletek okszerű pénzügyi lebonyolítása független az ingatlanok terjedelmétől, s ha korábban indokolt is lehetett, a kis-, közép- és nagybirtokosok hitelellátásának különböző intézetek körében való lebonyolítása» a jelenlegi gazdasági helyzetben a közérdek, ia rendelkezésre álló erők és eszközök egyesítését teszi szükségessé.« Ami a kisbirtokot illeti, ennek éppen az ellenkezője igaz, mert amikor kevés pénz áll rendelkezésre, amikor nagyon korlátolt mértékben állhat hitel a földibirtoknak egyáltalán rendelkezésére, akkor a fordítottja igaz, mint hitelhőség, vagy pénzibőség mellett, mert pénzbőség esetén talán jut még a kisbirtoknak is hitel, ibitels'zűke mellett azonban az a budapesti • intézet (múlhatatlanul a nagybirtok hiteligényének elsősorban való kielégítését fogja természetszerűleg szolgálni, mert olcsóbb, kényelmesebb, kevesebb kockázattal jár és biztosabb fedezetet nyújt. (Ügy Van! balfelől.) Nemcsak ennek az adminisztrációs szempontnak figyelemlbevételével, de általános hitelpolitikai szempontból is érzem itt a hifurkáció szükségességét, mert a helyzet az, hogy a kisbirtok annyira le van . vetkőztetve, a meglévő kisbirtok konzerválásának és újabb kisbirtokok létesítésének szükségessége olyan eminens közérdek, hogy itt telepítési javaslatokat gyártottunk ennek a célnak érdekében. Amikor pártkülönbség nélkül elismerésre talál ebben a Házban az, hogy a kisbirtok fenntartása, sőt kiterjesztése nemzeti közérdek, akkor azt a legkönnyebb módját a kisbirtok létesítésének, amely egy egészséges kisbirtokhitelpolitika megszervezésében állana, amely egészséges és olcsó kisbirtokhitel mellett az élet automatizmusa aránytalanul többet^ és jobban tudna megoldani bármilyen kormányzati intézkedésnél, vagy rendszabálynál, akkor — mondom — ezt a gondolatot itt, ahol ennek helye volna, tökéletesen elejtjük és nem valósítjuk meg. Azt hiszem, a kérdés helyes megoldása csak az^ lehetne, ha a kisbirtok hiteligényeinek kielégítése valamilyen önálló, szigorúan körülhatárolt keretben történnék. Utalok itt arra is, hogy amennyiben rákerülne végre egyszer a sor arra, hogy újabb mezőgazdasági hitelek folyósíthatok lesznek, minden erőfeszítésünket arra kellene koncentrálni, hogy ezek a hitelek elsősorban és főleg a kisbirtokosztály érdekében bocsáttassanak rendelkezésre. Mert elméletileg is ugy áll a dolog, hogy a nagybirtok és középbirtok elsősoriban a külföldi provenienciájú pénznek záloglevelek formájában való befogadására, vagy hitelképpen való igénybevételére hivatott, mert a külföldi pénz a kisbirtokban semmiesetre sem fog keresni elhelyezkedést. A külföldi pénz keresi a nagybirtokban való elhelyezkedést. A belföldi provenienciájú pénzt — és ha szükséges, itt egy douce violence-t is szívesen látnék a kormányzat részéről, amely végre rászorítaná a magyar pénzügyi életet arra, hogy a kisbirtok jogos hiteligényének kielégítését vállalja — ismétlem,,,ezt a belföldi eredtű hitelt, kizárólag a. kisbirtok hiteligényének megfelelő kielégítésére kellene felhasználni. ülése 1936 április 29-én, szerdán. 43 Látjuk tehát, hogy úgyszólván az egész vonalon ütköznek az érdekek. Ha pénzbőség volna, akkor nem szerepelhetne ez a szempont, de pénzszűke idején a pénz természetszerűleg azokat a csatornákat fogja felkeresni, amelyeken keresztül könnyebben, biztosabban, olcsóbban juthat célhoz, vagyis: a kisbirtok mellőzésével a nagybirtok irányában fog elhelyezkedést keresni. ((Horváth Zoltán: Ügy van!) Van azután az indokolásnak egy mellékmondata, amely bizonyos aggodalmat kelt bennem. A hatodik oldalon, ahol az új intézet hatásköréről beszél, azt mondja, hogy az intézet a pénzintézetek ügykörébe eső más üzletágat iis művelhet, a mezőgazdasági hitelek nyújtása, ingatlaneldarabolások, telepítés és más birtokpolitikai műveletek végrehajtása mellett. Én ezt semmiképpen sem tartanám kívánatosnak. Ennek az intézetnek ugyanis kizárólag a földbirtokpolitikai feladatok és hitelműveletek elvégzésére kellene koncentrálnia magát és szigorúan tartózkodnia kellene az egyéb intézetek és pénzintézetek ügykörébe eső más üzletágak művelésétől. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Amikor egyrészt a hitelszerveze^ tek bizonyos koncentrálását és ezáltal bizonyos racionalizálást kívánjuk, ugyanakkor észszerű (munkabeosztást is kívánnunk kell, mert a rezsiköltségek csökkentése a felesleges konkurrencia eliminálását is kell, hogy feltételezze. Ha pedig idővel netán gyilkos verseny fejlődnék ki a pénzintézetek között, akkor nagyon sok olyan rezsiköltség áll elő, amelyet észszerű munkabeosztással meg lehetne takarítani, a hitelintézetek és végeredményben az adósközönség javára is. E tisztán gazdasági meggondolások mellett egy bizonyos mértékben politikai természetű kérdést is fel kell még vetnem, még pedig — ezt előre akarom bocsátani — minden személyi él nélkül. A javaslat 5. §-a szerint az intézet vezérigazgatója a pénzügyminiszter úr megerősítése alá kerül és a pénzügyminiszter úr az intézethez. — amint azt Petrovácz Gyula t. képviselőtársam is mondotta — azonnal egy kormánybiztost is nevez ki. Talán túlkeveset mondok, ha azt mondom, hogy ez az intézet félig állami intézet lesz, közelebb járok az igazsághoz, ha azt mondom, hogy_ háromnegyed- vagy négy ötödrészben állami intézet lesz. Nekünk semmi kifogásunk sincs az ellen, ha ennek az intézetnek az élére egyik képviselőtársunk kerül, elismerjük, hogy ennek a képviselőtársunknak minden kvalitása megvan ahhoz, hogy betöltse ezt a vezérigazgatói széket, de választania kell egy félig állami intézet vezérigazgatói széke és a képviselői mandátum között. (Ügy van! a baloldalon.) A kettőt egyszerre nem lehet betölteni. (Horváth Zoltán: Ügy van! Ez összeférhetlen!) Éppen elég inkompatibilitás van már ebben a Házban (Úgy van! a baloldalon.), éppen elég felesleges függőség van már ebben a Házban, ne teremtsünk még egyet, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk. (Horváth Zoltán: Elég már a fejős tehenekből!) Tovább megyek, t. Ház. Miután az, érdekképviseleti elv a felsőházban megfelelő honorálásra talált, semmi kifogásom sem volna az ellen, ha ennek az intézetnek a mindenkori, vezérigazgatója a felsőházban tagsággal tiszteltetnék meg. (Horváth Zoltán: Ügy.van!) A burkolt inkompatibilitás károsabb, rosszabb a nyílt összeférhetlenségnél. {Ügy van! a baloldalon.) A formailag összeférhető, de lényegileg