Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

Az országgyűlés képviselőházának 1 í képpen magába olvasztja. A Magyar Földhitel­intézet egyelőre azért nem olvad 'bele jogilag is az új intézetbe, mert a hitelezők angol cso­portja ezidőszerint nem járulhat hozzá a Ma­gyar Földhitelintézet cégének törléséhez, ha­nem egyelőre annak fenntartásához kénytelen ragaszkodni. Az angol hitelezői esoport pedig abból az okból kívánja továbbra is formailag életben tartani a Magyar Földhitelintézetet, mert a forgalomban lévő záloglevelek kibo­csátása alkalmával a hitelezők javára olyan egyetemes felelősségvállalás történt az intézet összes alapítóinak és adósainak részéről, ame­lyet a cég megszűnte megsemmisítene és amelynek megsemmisültét az angol hitelezői csopOTt ellenzi. Kétségtelen ugyan, hogy a fú­zió révén az angol hitelző csak jól járhat, mert azt a követelését, amelyet eddig a Ma­gyar Földhitelintézet garantált, a jövőben a fuzionált és szilárd alapon álló intézet is ga­rantálni fogja, ezt a lényegét azonban a hite­lezők mindegyikével külön-külön megértetni bajos. Éppen ezért és tekintettel a tájékozat­lanság folytán esetleg keletkező nyugtalanság megelőzésére, helyesnk látszik az angol állás­pont méltánylása, annál is inkább, mivel az angol kereskedelmi jognak a cég megszűné­sére vonatkozó rendelkezései a nyugtalanság megelőzésére nem volnának alkalmasak. Ez a mostani gyakorlati és gazdasági egyesülési forma is teljesen elegendő a kívánt cél eléré­sére. Mihelyt azonban a törvényjavaslat ren­delkezései értelmében a Pénzintézeti Központ megállapítja azt, hogy a Magyar Földhitel­intézet összes hitelezői kielégíttettek, vagy biz­tosítva vannak, jogilag is megszűnik automa­tikusan a Magyar Földhitelintézet cége és akkor az egyesülés jogilag és formailag is be­fejezetté válik. Az Országos Földhitelintézet úgy, mint az egyesülő intézetek is, szövetkezet formájában fog működni. Célja: mezőgazdasági hitelek nyújtása, földbirtokfeldarabolási problémák, telepítési kérdéseknek megoldása, e mellett egyéb pénzintézeti feladatkörnek ellátása is. A koirmány természetesen az új intézet műkö­dését figyelemmel kíivánja kísérni, ellenőrizni akarja hathatósan és bizonyos földbirtokpoli­tikai problémák 'bankszerű lebonyolítását is vele akarja elvégeztetni. Az új intézet eredményes működéséhez fű­ződő egyetemes nemzeti érdekek indokolttá teszik, hogy az intézet az állam részéről kellő támogatásban is részesüljön. A támogatási szük­séges és indokolt azért is, mert mind a három intézet elsősorban a gazdaközönség hitelellá­tására alakult és ezen a téren is működött. Az évek óta tartó gazdasági válság pedig egyrészt az adósok fizetőképességét, másrészt pedig i a fedezetképpen lekötött ingatlanok értékét nagy mértékben csökkentette. Minthogy a cél az, hogy teljesen kiegyensúlyozott, jól megalapo­zott intézett álljon a mezőgazdasági hitel ren­delkezésére, valamint a kormány földbirtok­politikai terveinek lebonyolítására, ennélfogva a fúzió végrehajtása csak akkor kecsegtethet eredménnyel, ha az Országos Földhitelintézet hatékonyabb működésének biztosítására és megerősítésére az állam anyagi támogatást is nyújt. Ebből a célból 13 és fél millió pen­gőt* óhajt a pénzügyminiszter úr^ az intézet támogatására fordítani és a szükséghez képest hitéhnűvelet útján biztosítani. Kötelességmulasztásnak tekinteném, r ha nem szólnék erről a helyről is néhány szót az I. ülése 1936 április 29-én, szerdán. 3$ agrárhitelek kérdéséről. Ezt a kérdést a múlt adósságaira és a gazdaadósok csoportjára vo­natkozólag a törvényhozás a gazdaadós-tör­vény meghozatalával véglegesen elintézte. Mi­nél inkább és minél nagyobb körre vonatkozó­lag tekinthető azonban véglegesen elintézett­nek a múlt agráradósságainak kérdése, annál inkább előtérbe nyomul az új agrárhitelek folyósításának kérdése. Szerény véleményem szerint ebből a feladatköriből a vidéki pénz^ intézeteket a jövőben sem lehet majd kikap­csolni és nem lehet őket mellőzni. Kötelessé­gemnek tartom, — azt hiszem, több vidéki kép­viselőtársam f nevében is — hogy a dicséret hangján emlékezzem meg ezekről a vidéki in­tézetekről, amelyek a vidéki lakosságnak, első­sorban az agrárlakosságnak érdekeit, éppen azért, mert viszonyait ismerték, fokozottan tudták szívükön viselni és a hitel ellátását, amíg erre módjuk volt, szolgálni. Ezeknek a vidéki intézeteknek működése általánosságban nem ellenkezik azoknak a hitelszervezet egy­szerűsítésére vonatkozó helyes, nagy célok szol­gálatával sem, amelyeket felszólalásom: elején bátor voltam említeni. Éppen ezért tisztelettel kérem a pénzügy­miniszter urat, hogy amikor az agrárhitel köz­ponti nagy intézetét e törvényjavaslat révén tető alá hozta, szíveskedjék gondoskodásait ki­terjeszteni a vidéki pénzintézetekre is, mint az agrárközönség és a vidéki publikum érdekeinek hordozóira. Ez a tszteletteljes kérelmeim., ame­lyet a magam részéről terjesztek elő, azt gon­dolom, hogy politikai pártállásra való tekintet nélkül számos vidéki képviselőtársamban vissz­hangot fog kelteni. Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek a javaslat részletes ismertetésére. Az 1. §. az egyesülés alakiságairól intézkedik. Mi­vel az egyesülés célja nem az, hogy a két in­tézet közül bármelyik felszámoljon, hanem az, hogy a két intézet egyesüléséből egy erősebb in­tézet álljon elő, a két intézet igazgatósága kü­lön-külön igazgatósági ülést fog tartani és azon az egyesülést kimondani. Az igazgatóságok ilyen határozata után fog .a meghívás megtör­ténni az Országos Földhitelintézet alakuló köz­gyűlésére. Az alakuló közgyűlés elnökét a pénz­ügyminiszter úr küldi ki. Az Országos Földhitelintézet alapszabályait a pénzügyminiszter a, földművelésügyi minisz­terrel és az igazságügyminiszterrel egyetértő­leg hagyja jóvá, azokat a cégbíróság tartalmuk vizsgálata nélkül köteles a cégjegyzékbe beje­gyezni. Az intézetek egyesülés folytán való megszűnésére a szövetkezetek feloszlására vo­natkozó jogszabályokat, valamint a, két intézet alapszabályainak a feloszlásra vonatkozó ren­delkezéseit nem kell alkalmazni. A törvényjavaslat 4. §-a kimondja, hogy az egyesülő intézetek alapítótagjai, illetőleg tag 1­jai ugyanolyan összegű alapítvánnyal, vagy üzletrésszel válnak az Országos Földhitelinté­zet részeseivé, mint amilyen Összegű alapítvány, illetőleg üzletrészük a két fuzionáló intézet va­lamelyikében volt. A két egyesülő intézet ma­gánjogai és magánjogi kötelezettségei az ala­kuló új intézetre szállnak át és az egyesülő in­téizetnek jelzálogilag biztosított azok a követe­lései, amelyeknek alapján zálogleveleket bocsá­tottak ki, jövőben a mindkét intézet által ki­bocsátott zálogleveleknek közös fedezetére fog­nak szolgálni. A kormányfelügyeletet az új intézettel szemben az 5. §. következő rendelkezései bizto­sítják. Az alapszabályok a pénzügyminiszter­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom