Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-129
488 Az országgyűlés képviselőházának 129 zésére fordítsa és azt ilyen címen tüntesse fel a következő évi költségvetésben,.« »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy azok a nagyobb vállalatok, amelyek az államtól vagy más közülettől nagyobb munkát vagy szállítást nyernek, tartoznak ezen munka vagy szállítás tartama alatt nagyobb számú munkást, szakembert és tisztviselőt alkalmazni. A vállalatok ezek kötelezettségét a közülettel kötött szerződésbe kell bevenni.« (Rassay Károly: Szüntesse be a sajtószubvenciót és fordítsa az ifjúság elhelyezkedésére!) »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a közszállításokat és egyéb közmunkákat ősszel és tavasszal olyan időben írják ki, amikor a legnagyobb lehetőség nyílik arra, hogy a gazdasági munkáltatások hiánya miatt a nagy munkanélküliség enyhíttessék.« (Helyeslés.) »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a többgyermekes családfőnek keresetéhez mérten progresszív adókedvezményt nyújtson.« (Helyeslés.) Most kérem a mélyen t. Házat, hogy fogadja el a következő határozati javaslatomat, amelyre beszédem másik felében , leszek bátor rátérni, ha lesz rá idő (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a közszolgálati alkalmazottnak a fiát, aki szolgálati idejének letöltése előtt önként nyugdíjba vonul és fia felvétele iránt kérelmet terjeszt elő, ugyanazon intézetnél vagy intézménynél képességének megfelelő helyen alkalmazni kell.« Tudom nagyon jól, hogy a nyugdíjterhek milyenek; erre majd még rátérek. Ügy Eckhardt, mint Rassay t. képviselőtársamnak teljesen igaza volt: tűrhetetlen állapot az, hogy a nyugdíjteher milyen horribilis összeget emészt fel; de viszont ennek megoldási módja nem az, hogy a nyugdíjakat csökkentsék, — amit Bud igen t. képviselőtársam már beharangozott — hanem azért kormány a kormány, hogy agyaljon ki egyszer már valami olyan megoldást, amilyenre mi már évekkel ezelőtt rámutattunk. Ha nem fogadják el a javaslatot, tessék mást kieszelni. Itt voltak az angolok. felajánlották a pénzt, tárgyaltak Gömbös miniszterelnök úrral. Imrédy pénzügyminiszter úrral, — mi is ott voltunk — de a kormány. ígérete ellenére eldobta a fordított életbiztosítási javaslatot. Pedig mindaddig, amíg a nyugdíjterheket a fordított életbiztosítással öt generációra nem osztják el, addig hiába beszélünk itt, a nyugdíjteher állandóan megmarad a költségvetésben és a közszolgálati alkalmazottakat olyan népszerűtlen helyzetbe állítja be, a gazdák és az egyéb társadalmi osztályok előtt, melyek nem ismerik a kérdést, amely népszerűtlenségre nem szolgált rá ez az értékes társadalmi réteg. Ott ültünk Imrédy pénzügymini SÍZ téri szobájában, amikor az angolok itt voltak ós megtették javaslatukat, a zsebükben volt az ajánlat, de Imrédy pénzügyminiszter úr azt mondotta, hogy ezzel az intézettel nem köti meg a szerződést. Azért mondom ezt el, mert a pénzügyminiszter úr egyszer megtámadott engem a pénzügyi bizottságban, s így most le kell szegeznem, hogy igenis itt voltak az angol urak és ezt a kérdést ímeg akarták oldani. Tudom, hogy ma természetesen más a szituáció, a helyzet sokkal nehezebb; hogy ezt a tervet ma is meg lehet-e valósítani úgy, amint tervezte, azt nem tudom, de tény az, hogy Gömbös minis'zterelnök úr ezt is elfogadta, sőt a miniszterelnöki székből az egyik expozéjában ülése 1936 május 14-én, csütörtökön, felém szólva azt mondotta, hogy a javaslatot a fordított életbiztosítás formájában a kormány magáévá teszi. (Mozgás a jobboldalon.) Nagyon sokat magáévá tett a kormány, igen t. képviselőtársaim, magáévá tette például az ifjúság kérdésének a megoldását és sok minden egyebet, nem is beszélve a titkos választójogról, de az ígéret csak írott malaszt maradt, talán még annyi sem. Mélyen t. Ház! Most egy egészen más természetű határozati javaslatot nyújtok be és pedig a valláserkölcs fokozottabb védelme szempontjából. Nem lesz időm az indokolásra, de azt hiszem, hogy a Ház minden egyes tagja megérti, hogy mit akarok ezzel elérni. (Olvassa): »Utasítja a ház a kormányt, hogy a valláserkölcsi nevelés fokozására az elemi és középis^ kólákban a vallás tanból tanúsított elégtelen osztályzat, továbbá a vallás gyakorlásának teljes elhanyagolása f osztályismétlést vonjon maga után.« (Helyeslés-) Tudom, hogy ez nehéz kérdés, de olyan szomorú jelenségeket látunk ebban a tekintetben,hogy a kultuszminiszter úrnak radikálisan kell intézkednie, különösen akkor, amikor a keresztény világnézeti erkölcs alapján áll a parlamentnek úgyszólván minden egyes pártja, kivéve talán az egy szociáldemokrata pártot. (Rassay Károly: Az is azon áll!) Az ifjúság elhelyezkedésének kérdésében hoztam, javaslatokat, amelyeknek pénzügyi vonatkozásai voltak. Mindig beseélüiik a személyi kiadások emelkedéséről, s most arra kérem ezt a kormányzatot, amely ebben a kérdésben, — amint halljuk — mindent meg akar tenni, de úgy látszik, nem tud eleget tenni, hogy valami módon mégis találjon ki valamit. Ha jobbat tud, mint az én javaslataim voltak, akkor csináljon omást, de valamit mégis tenni kell, úgy azonban, hogy, —- amint említettem és amint egyik-másik képviselőtáxsam is mondotta — a költségvetés ne noli íme tangere legyen abból a szempontból, hogy a költségvetés összeállításánál legfontosabb érdek minden más érdeken felül az legyen, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen. Az* ifjúság kérdése még sokkal nagyobb horderejű kérdés és megérdemli azt, hogy a kormány a személyi kiadásoknak egy százalékát az elhelyezkedni nem tudó fiatal generáció elhelyezkedésére fordítsa. Még egy javaslattal tudnék jönni ebben a vonatkozásban. Amenynyiben a kormány a budgetnek ezt az egyszázaiékát, amellyel körülbelül évente négyezer fiatalembert el lehetne helyezni, erre fordítaná, azt hiszem a másik évenkénti négyezer fiatalember elhelyezését úgy lehetne biztosítani, ha azok a tényleges közalkalmazottak, akik biztosan tudják, hogy az ő gyermekeiket el fogják helyeani. hajlandók volnának az ő fizetésükből erre a célra 1%-ot áldozni, bár a mostani emelkedő drágaságnál ez messzemenő áldozatkészséget jelent. Ezt csak azért hozom fel, hogy sarokba iszorítsam a kormányt, hogy tessék nyilatkozni ebben az irányban. A kormánynak azonban e nélkül is nyilatkoznia kellene és úgy is nyújtom be határozati javaslatomat, hogy a kormány a költségvetés személyi kiadásainak 1%-át ilyen célra fordítsa (olvassa): »Utasítja a Ház a kormányt, hogy mindaddig, amíg a gazdasági viszonyok meg nem javulnak, állítson be évi 2,200.000 pengőt a költségvetésbe az állástalan diplomás, érettségizett és négy középiskolát végzett fiatalabb generáció elhelyezése, illetve felvétele céljából, jelenlegi személyi kiadásainak 1 százalékát. Utasítja a Ház a kormányt, hogy hasonló