Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-120
38 Az országgyűlés képviselőházának 120. ülése 19S6 április 29-én, szerdán. olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a magyarfrancia légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot hairmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az Országos Földhitelintézetről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 234., 235.) Zsindely Ferenc előadó urat illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! A világgazdasági válság, amely Magyarországon a trianoni (békeszerződésnek a gazdasági élettel számot nem vető, észszerűtlen rendelkezései folytán fokozottan érvényesül, az elviselhetőség határához hozta közel a gazdasági életnek azokat a terheit, amelyek normális viszonyok között nehezek ugyan, de talán elvúselhetők volnának. A kormány kötelességszerűleg igyekezett is az állami és közületi háztartásokat annyira egyszerűsíteni, amenynyire ezt a sajnálatosan megváltozott viszonyaink szükségessé tették, igyekezett költségeiket apasztani és az ilyen módon elérhető öszszegekkel az adózó közönsék terhet, elsősorban szociális szempontok fligyelemibevételével, enyhíteni. Az adózó polgárságot azonban és vele együtt természetesen a gazdasági életet, nem csupán azok a terhek nyomják, amelyek az állami közigazgatással, vagy a közületi háztartásokkal közvetlen összefüggésben vannak, hanem azok a költségek is, amelyekbe a gazdasági életnek az államtól többé-kevésbbé független különböző szervezetei kerülnek. Kétségtelen ugyanis, hogy ezek a költségek valamilyen közvetett úton éppen úgy a közönségre hárulnak át, mint a közterhek, és azt ugyanúgy terhelik, akárcsak az adó. A kormánynak tehát ki kell terjesztenie gondoskodását a közgazdasági ( élet autonóm szervezeteinek vizsgálatára is s ha úgy találná, hogy ezeknek egyike vagy másika nem áll összhangzásban a sajnálatosan megváltozott viszonyokkal, hanem azokhoz képest túlméretezett, akkor iparkodnia kell a racionalizálási folyamatot ott is elősegíteni. Alig lehet kétséges, hogy az a hiitelszervezet, amely Magyarországon a világválság kirobbanásakor működött, erősen túlméretezett volt". A kormány hitelpolitikája tehát kezdettől fogva oda irányult, hogy ezt a hitelszervezetet egyszerűsítse és ezáltal működését gazdaságosabbá tegye. A kormány ilyen hitelpolitikájának következtében, amelyet a Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank hathatósan támogatott, hitelszervezetünk eddig is lényeges egyszerűsítésen ment keresztül. Talán kellően megvilágítom ezt a folyamatot, ha néhány statisztikai adatot bátorkodom a t. Képviselőházzal ismertetni. A királyi törvényszékek cégjegyzékei Magyarországon 1930-ban összesen 1844 hitelintézetet tartottak nyilván, összesen 359 fiókkal. Nem akarom, most az évről-évre való csökkenés részel tes ismertetésével igényibe venni a Ház szíves türelmét, csak az utolsó adatot említem, az 1934. évit, amikor a hitelintézetek száma 1715-re, a fiókoké pedig 354-re csökkent. Ezek közül az intézetek közül Budapesten működött 1930-ban 236 intézet, 225 fiókkal.és 1934-ben 191 intézet 211 fiókkal. Az öt esztendő folyamán tehát a hitelintézetek száma országosan 1844-ről 1715-re, Budapesten pedig 236-ról 191-re csökkent. A fiókok számában aiiért mutatkozik kisebb arányú csökkenés, mert a fúziók következtében egyes fuzionált intézetek fiókokká alakultak át. Természetes, hogy ezt különösen a vidéki agrárlakosság szempontjából kedvező tünetnek nem lehet tekinteni, mert egy budapesti intézet fiókja a vidéken soha azt a szerepet be nem töltheti, amit egy független vidéki pénzintézet. Még csak azokat az adatokat bátorkodom röviden ismertetni, amelyek a részvénytársasági formában működő bankokra és takarékpénztárakra vonatkoznak. Ilyent 1930-ban a cégjegyzékek 690-et tartottak nyilván országosan, Budapesten 172-t. Ez a szám 1934-ben az országban 583-ira, Budapesten 127-re Csökkent. Ezek az adatok világosan mutatják, hogy hitelszervezetünk a világválság kényszerű következményeit bizonyos mértékben levonta ugyan, ha nem is mindig a legörvendetesebb módon, de aligha lehetne állítani, hogy ezzel a helyes és kívánatos arány teljesen helyreállott volna és nem volna szükség további lépésekre a gazdasági erők egyesítésének irányában. Különösen indokoltnak látszik aa együttműködés niztosítása olyan intézeteknél, amelyek a mezőgazdasági birtokosok hitelszükségletének Melegítésére alakultak és egyes birtokpolitikai műveletek pénzügyi lebonyolítását szolgálják. A kis-, közép- és nagybirtokosok hitelellátásának külön-külön hitelintézetek körében való kielégítése végeredj menyben az erők szétforgácsolását jelentené és ennél sokkal (helytállóbb, a közérdeknek megfelelőbb a rendelkezésre álló erők és eszközök egy befogása a közös cél érdekében. Ezeknek a megfontolásoknak: alapján kívánja a kormány két hasonló célú és üzletkörű, régi jóhír névnek örvendő intézetnek, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének és SL f Magyar Földhitelintézetek Országos^ Szövetségének egyesülését előmozdítani a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat keretében. Tervbe van véve a legrégibb '.záloglevélkibocsátó intézet, a Magyar Földhitelintézet ügyvitelének egyidejű teljes beolvasztása az új intézet ügyvitelébe. Az egyesülés terve lényegiig a következő. A Kisbirtokosok^ Országos Földhitelintézete, amelynek alapításáról az 1879 : XXXIX. törvénycikk rendelkezik és amely a kis- és középhirtokosok hitelintézete, jogilag és gazdaságilag egyesül a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségével, amelyet az^ 1911 : XV. törvénycikk alapján az altruista pénzintézetek és az államkincstár közösen alapítottak t és amely főként (birtokpolitikai müveletek pénzügyi lebonyolításával foglalkozik. A két intézet új cégben egyesül és pedig az »Országos Földhitelintézet« névvel. Ez az új intézet közgyűlési határozat alapján megállapodást köt a Magyar Földhitelintézettel aziránt, hogy annak összes aktíváit és passzíváit átveszi és ezzel gazdaságilag és gyakorlatilag is volta-
