Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-128

Az országgyűlés képviselőházának 128. ülése 19$6 május 13-án, szerdán. 429 t. kormánynak lépéseket tenni,, hogy a köte- j lező katonai szolgálat ebben az országban r is visszaállíttassék. Ha már ennek az ifjúság­nak munkaalkalmat nem tudunk teremteni, legalább nevelést adjunk neki a megélheté­sen kívül, mert jól tudjuk, hogy nincsen olyan jó nevelő iskola a fiatalság számára, mint ami­lyen a katonai szolgálat. {Ügy van! a bal­oldalon.) Azt hiszem, hogy az ifjúság problé­máinak nagy része megoldódnék,, ha ilyen módon gondoskodnánk a fiatalság elhelyeze­séről. T. Ház! En a szociális érzék, a szociális gondoskodás hiányát a faluval szemben is meg­állapítom, mert míg a fővárosban és a váro­sokban valahogyan csak elér a közület szociális gondoskodása a nincsetlenekhez, addig a fal­vakban a nyomornak el nem mondható képe tá­rul az ember szeme elé, mert ma már ott tar­tunk, hogy a falvakban a szó valódi értelmé­ben betevő falatjuk sincs a nincstelen embe­reknek. Látjuk azt is, hogy a ruházkodás terén is rendkívüli nehézségek vannak. A falu ki­vetkőzik lassan festői népviseletéből és felveszi azt az olcsó proletár vásári holmit, amelymár nem tesz különbséget a tisztes falusi polgár és a fővárosi proletár között. Végtelenül sajná­lom, hogy a falut az ő eredeti mivoltából kivet­kőztetik, mert ezzel a falut a saját erkölcseiből és a saját kultúrájából is kivetkőztetik. Nagyon • kifogásolom azt, hogy a főváros kloakája sza­badon önti szennyvizét a falu felé, és ebben bizony az irodalom és a művészet is meglehető­sen bűnös és ludas. Kifogásolom, hogy a rádió olyan kabarétréfákat közvetít, amelyeken Bu­dapesten is csak az edzettebb terézvárosiak tud­nak mulatni. Minden jobbérzésű ember vissza­riad ezektől a kabarétréfáktól. Kifogásolom, hogy ma már a falun nem népdalokat, hanem rossz pesti slágereket énekel a falu ifjúsága, amelyeket ugyancsak a rádió közvetít a pesti kávéházakból a falu számára. T. Ház! En nemcsak anyagilag szeretném erősíteni a falut, hanem szeretném megmenteni a falu erkölcsét és régi kultúráját is az el­mondottak lehetetlenné tételével. A családvédelemről is sok szó esett már itt a Házban. ígéretek hangzottak el, tervezgetések történtek és még mindig nem. látunk valami­lyen jelentős eredményt. Pedig a család nem­csak a legbensőbb etikai kapcsolat az emberek között, hanem egyben a nemzet erkölcsének nevelő háza is. A család nemcsak a legszoro­sabb gazdasági egység, amely embereket össze­köt, hanem a család gazdasága jelenti egy­ben a nemzet gazdaságát is. A család nemcsak fajfenntartó vagy gyermeknevelő szerv, hanem forrása a nemzet megerősödésének is. A csa­lád szelleme stigmatizálja az embereket; nines semmi olyan befolyás vagy benyomás, amely az embert jobban stigmatizálná, amely az em­ber jövő gondolkozási és érzésvilágára nagyobb befolyást gyakorolna, mint maga a család. Ennek következtében ha én keresztény nemzetet akarok, akkor nekem a keresztény családot erősítenem és védelmeznem kell, mert nem lehet gyümölcsöt várni az olyan fától, amely­nek virágait sorba letapossuk, vagy letaposni engedjük. Ha pedig kérdezzük, hogy mi történt ed­dig a családért, akkor én Farkas Elemér t. képviselőtársammal felelek, aki Fejér vármegye közgyűlésén beadott indítványában megálla­pítja, hogy bizony a keresztény család meg­I mentése érdekében még vajmi kevés történt. Itt képtelen helyzet van legalul. Itt a főváros leg­alsóbb rétegeiben, ezeken a nyomortanyákon, amelyekről beszéltem, a Kiserdőben, a Bibic­telepen képtelen helyzet van családi szempont­ból. Itt már nincsenek családok, itt hímek és nőstények vannak, akik váltakozva, hetenként vagy hónaponként más-más csoportosulásban találhatók. Méltóztassanak egyszer a mélyére nézni a dolgoknak. Itt egy vérfertőzés történik erkölcsi vonatkozásban és vérfertőzés történik orvosi vonatkozásban is, állandóan, folyama­tosan és olyan táptalaja van a bolsevizmusnak, amely mellett nem lehet olyan könnyen és olyan desinteressement-nal elmenni, mint ahogy ez a költségvetés ezen a téren elmegy. Nagyon siralmas a középosztály helyzete is, főként gazdasági okokból. Az állástalanság, az állásban lévők minimális munkabére és fizetése, a sok fizetéscsökkentés, a keresetkép­telenség megöli a meglévő családot és lehetet­lenné teszi új család kialakulását. A kenyérkereső nők problémája rendkívül fontos probléma, de bizonyos túltengésben van ma már, túl van fejlesztve és a női kenyér­kereset túlfejlesztése is ©gyik oka a családi élet meglazulásának. Akkor, amikor a nők elférfia­sodnak, amikor férfisportokat és férfitornát űznek: ez már a családi élet halálát jelenti. A mai budapesti középosztálynál a biciklin hordott ebéd és a kávéházi vacsora két olyan jellemkép, amely azt mutatja, hogy a család­nak háztartása már egyáltalában nincs. Ez a modern Lipótvárosban már be is bizonyoso­dott, mert hiszen a modern Lipótvárosnak földszintjein nem tud megélni egyetlenegy fű­szeres, hentes, mészáros, pék, egyetlenegy élel­miszerüzem sem, azért, mert azokban a házak­ban egyáltalában szó sincs háztartásról, mert azokban nem otthonok vannak, hanem csak szállások, amelyekben tehát nincs háztartás és így a családi élet elemei is hiányoznak. De nem is lehet csodálkozni ezen azokban az épületekben, amelyeknek minimális szobái mellett minimális falai és födéméi vannak, ahol tehát egy kényelmes otthon berendezése és egy családi élet zavartalansága egyáltalá­ban nincsen biztosítva. Be kell látnunk, hogy a mi házassági jo­gunk revízióra szorul. Be kell látnunk, hogy a 40 év előtti nagy liberális házassági törvény, a nagy liberális egyházpolitikai torvény­komplekszum az életben nem vált be, hanem megváltoztatásra szorul. Nekünk ezt be kell látunk annál is inkább, mert hiszen éppen az igazságügyi államtitkár úr beszédéből idézem azt, hogy ő is megállapítja, hogy a házassági intézmény deklasszifikálása az, amit ezekben a törvényekben lát és ugyancsak ő állapítja meg, hogy megindult ennek a megváltoztatá­sát célzó javaslat megvalósítása. Mi ezt vár­juk, ezt követeljük; mi kérjük és pártunk szó­nokai egymásután fogják kérni a hercegprí­más úr törvényjavaslatának idehozatalát, vagy a hercegprímás úr törvényjavaslata alapján készült olyan törvényjavaslat ideho­zatalát, amely ebben a kérdésben végre meg­nyugvást teremt és amely ebben a kérdésben ezeket a régi liberális csökevényeket Kiope­rálja a magyar házasságjogból és visszaadja azt annak a magasabb szempontnak, annak az etikai, annak a szentebb házasságnak, amelyet az egyházak a maguk részéről kívánnak. Vissza kell térnünk a keresztény 'gondolat­hoz, különösen akkor, ha a kormányzat is ép­pen úgy a keresztény nemzeti alapon áll, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom