Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-119

32 Az országgyűlés képviselőházának;119 A bérlet 20 évig tartott volna. A bérletet olyképpen kötötte meg, hogy a 154 katasztrális holdnyi terület miellé mindazokat a szántóföldeket, amelyek szántóföldi mívelésre alkalmasak, tartoznak a 'bérlők 20 év alatt feltömi és szántóföldi művelésre alkalmassá tenni. A szükséges invesztíciók céljaira az egyezmény értelmében úgy az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona, mint a bérlők közösen tartoztak tőkéről gondoskodni, amelynek azt a részét, amelyet a bérlők fektettek be, tartozott a bérlet visszavételekor az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona készpénzben megtéríteni. Ezt a birtokot 1929 október 1-én dr. Scitoviszky Béla volt belügyminiszter úr házi kezelésbe vette viasza a bérlőktől azzal az elgondolással, hogy az akkor még tartó konjunkturális helyzetet kihasználva, ennek a gazdaságnak a jövedelmezőségét fokozza,. (Friedrich István: Micsoda ráfizetés lett ebből!) Ez a birtok a házikezelésbe történt átvételkor 'művelési ágak szerint most imár lényegesen másképpen nézett ki: a 154 katasztrális hold szántó helyett 1921 katasztrális hold szántó, 666 hold legelő, 3 hold kert, 29 hold erdő és 230 katasztrális hold földadó alá nem eső használhatatlan területből állott. T. Ház! Ebbe^ az időbe esik a, mezőgazdálkodásnak az az óriási nagy dekonjunktúrája, amelyről itt a Házban bővebben 'megemlékezni talán felesleges és amely arra indította rövidesen, két évvel később az akkori belügyminiszter^ urat, Keresztes-Fischer Ferenc ő nagyméltóságát, hogy a beruházásokkal szemben nagy leépítéseket eszközöljön, megszüntessen olyan gazdasági ágakat, amelyek időközben jövedelmezőknek többé nem mutatkoztak és így ezen intézkedések révén volt elérhető az, hogy 1932-ben újból először mutatkozott némi jövedelem e gazdaság vitelében, amennyiben a rendes bevételek 390.558 pengőt, a kiadások pedig 388.266 pengőt tettek ki, tehát plusz mutatkozott az előző évi deficittel szemben. Az 1933. évben ugyancsak az akkori belügyminiszter úr kívánságára ez a birtok a földművelésügyi miniszter úr vezetése alá került., Az átszervezés folytatódott, sőt mondhatni, hogy az átszervezés még ma is folyamatban van. Ez igen kis mértékben újabb beruházásokat, -állatbeszerzéseket tett • szükségessé. Mégis az eredménye -máris kétségtelenül látszik ezeknek a rendelkezéseknek, -amennyiben az 1934/35. gazdasági évben, dacára à nagy aszálynak, amely abban az esztendőben megtizedelte a termést, dacára a nagy fagykároknak, a bevétel 324.491 pengő volt, míg a kiadás már csak 315.595 pengő. Véleményem szerint ennél a gazdaságnál a foganatosított intézkedések folytán az előrelátó és takarékos gazdálkodás mellett a jövőben még további javulás várható, miért is ajánlom e gazdaság költségvetésének elfogadását. Tudniillik minden remény megvan arra, hogy ez a gazdaság kijut Cbből a nehéz helyzetből., . Mint másodikat, a tompa-kelebiai birtokot óhajtom ismertetni. Ez a birtok a szerb megszállás megszűnte után előbb »Uj-sza-badka város«-nak, később pedig Bácsbodrog vármegye főispánjának, mint kormánybiztosnak a kezelése alatt állott, míg végre 1929-ben a birtokot az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona vette át 60.776 pengő készpénzmaradvánnyal és 10.000 korona névértékű Magyar Nemzeti Bank-részvénnyel együtt. Az átvételülése 1936 április 28-ám, kedden. kór ez a birtok is bérbe volt adva, mégpedig a környékbeli lakosságnak. Nagysága 16.611 katasztrális hold volt, amelyből az Of b. f elvett mezőgazdasági célokra és házhelyek céljaira 952 katasztrális holdat. Megjegyzem, hogy az átvétel előtt a birtok jövedelméből tekintélyes összeg fordíttatott Tompa, Kelebia és Csikéria községekben hasznos beruházásokra. A különböző birtokrészek leadása után a megmaradt •birtok, amelyet most már kezelésbe is vett a testület, 9245 katasztrális holdat tett ki. Ezt a birtokot is 1929-ben azonos indokolással Scitovszky Béla belügyminiszter úr saját kezelésbe vette át. A -bérletek nagyrészben megszűntek és hogy az ottani házikezelés mintaszerűen folytatható legyen, új épületeket állított fel, az állatállományt beszerezte és a majorokat kisvasúttal kötötte össze, aminek következtében természetesen nagyobb pénzösszeget kellett igénybevennie. Ezen a birtokon négy üzem alakult ki: egy mezőgazdasági,, egy erdőgazdasági, egy kertgazdasági és egy baromfitelep. A saját kezelésben levő gazdaság 1932-ben természetesen ugyanazzal az eredménnyel járt, mint az orosi birtok, legtöbb üzeme deficitessé vált és mint a másiknál, itt is Keresztes-Fischer volt belügyminiszter úr elhatározta, hogy nagyobbfokú megtakarításokat eszközölvén, leépítéseket foganatosít, amely leépítések következtében ennek a gazdaságnak jövedelmezősége is lényegesen emelkedett. Ennek a gazdaságnak mai képe lényegesen kedvezőbb, mint az azelőtti volt. Azokat a szántóföldeket, amelyek -szántóföldi művelésre alkalmasaknak nem bizonyultak, újból beerdősítették. így 1170 hold új erdő keletkezett. A szántóterületet csökkentve, a majortól távolabb eső részeket újból bérlet útján értékesítették. A házikezelésben levő terület képe tehát lényegesen r megváltozott, amennyiben a terület művelési áganként a következőképpen oszlott ímeg: szántóföld már csak 651 katasztrális hold, erdő ezzel szemben 5787 katasztrális hold, legelő 433, rét 385, tó 364, nádas, szőlő, gyümölcsös, faiskola pedig összesen mintegy 300 holdnyi kiterjedéssel.. A takarékossági intézkedések hamarosan láttatták is eredményeiket, amennyiben az 1933/34. évben a zárszámadás szerint 589.903 pengő bevétellel szemben a kiadás 485.296 pengőt mutat fel és még ennél is kedvezőbb az eredmény az 1934/35. évre, amikor is 377.455 pengő bevett éllel szemben 340.835 pengő kiadás jelentkezik. A birtok üzemeinek a változott gazdasági viszonyok folytán szükséges -átalakítása, az erdősítés -és végül itt is a takarékosság legszigorúbb szem előtt tartása lehetővé teszi és azzal bíztat bennünket, hogy a jövőben ennek a gazdaságnak jövedelme is még továbbra is fokozható lesz. Mint harmadikról, a légrádi birtokról vagyok bátor ímegemlékezni, amely légrádi -birtok Zala vármegye alispánjának zárgondnoksága alatt kezeltetett. Ez a birtok kisebb részben szántó-, inkább erdőbirtokból áll. Erre a birtokra annakidején megállapíttatott, hogy nagyobb jövedelmezőség szempontjából átalakításra nem alkalmas s mint ilyen, egyes kis erdőparcellák kitermelése után azonnal parcelláztatott a környékbeli lakosság között,^ -amely parcellázás még -ma sem nyert befejezést, fokozatosan folyik. Ennek a birtoknak jövedelmezősége az elmúlt években, 1929-től 1935-ig a következő képet mutatta: 785.000 pengő bev-é-