Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-119

Az országgyűlés képviselőházának 119. téllel szemben a, kiadás 570.821 pengő volt, a birtok tehát kielégítően jövedelmezőnek bizonyult. Röviden említem meg, hogy m a birtok a Mura-folyó medrének állandó^ változása következtében újabb felmérést igényel. A kataszteri és (birtokviszonyok elrendelt felmérése folyamatban van és rövid pár nap alatt meg is történik. A kisebb birtokok, amilyen a gyálai, azután a beregdaróci birtokok, mind bérlet útján értékesíttetnek és 'mind parcellázásra vannak kijelölve. A parcellázások folyamatban vannak, erről részletesebben később leszek bátor szólni. Végül itt van a szegedi bérház, a 14. szerbbánáti határőrezredből alakult fehértemplomi vagyonközség' tulajdonában volt bérház, amely szintén az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának tulajdonában van. Ez a bérház átalakíttatott és a bérbeadott lakásokból nyeri jövedelmét. Ennek a bérháznak jövedelme az elmúlt években 47.174 pengő volt, mag a kiadás 21.830 pengő. T. Ház! Scitovszky Béla volt belügyminiszter úr azért, hogy eleget tudjon tenni a megcsonkított önkormányzatok kártalanításának, elhatározta, (hogy ezeket a jövedelmezőbbé alig tehető birtokokat parcellázás útján értékesíti és ebből eszközli azután ezeket a kártalanításokat, részben pedig ebből fedezi azokat a kölcsönvett összegeket, amelyeket beruházásképpen használt fel a nagyobb birtokoknál. Ez a parcellázás az 1932. év végéig folyt és eddig 513.694 pengőt jövedelmezett. Ugyanez év végéig a hátralék 1,740.000 pengőt tett ki. Az 1932. évben részben az általános rossz gazdasági viszonyok következtében, részben pedig azért, mert a parcellavevők nagyrésze olyan ember volt,, akik, miután más vagyonuk nem volt, képtelenek voltak fizetési kötelezettségüknek eleget tenni, Keresztes-Fischer volt belügyminiszter úr az akkori pénzügyminiszter úrral egyetértően az ezekben az adásvételi szerződésekben kikötött 8 százalékos kamatot 5 százalékra csökkentette, majd az 1933. évtől kezdve ezeknek a parcelláknak árából 30 százalékig terjedő engedményt adott, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek az egyének, akik ezeket a parcellákat megvették, fokozottabban tudtak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek. Akik azután e csökkentett összeg fizetésének sem voltak képesek eleget tenni, azok ellen kénytelen volt az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona a birtokból való kimozdítás jogával élni. Meg kell jegyeznem azonban, hogy ez igen kismértékben és igen szórványosan fordult csupán elő, hiszen ma is igen sok házhely- és parcellatulajdonos gazdálkodik ott abban a parcellában, aki az elmúlt 6—7 év alatt egy krajcárt sem fizetett és akinek kimozdításával az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona mind a mai napig várt. A visszavett terület mégis mintegy 770 katasztrális holdat tesz ki. Ez a terület (természetesen újból parcellázás alá bocsátatik, mihelyt arra megfelelő bonitású igénylők jelentkeznek. 1933. évi január hó 1-től egészen az 1935. év végéig tőketörlesztésre a parcellázásból 106.854 pengő folyt be, ugyanezen idő alatt kamatra hefiolyt 67.905 pengő. Esedékessé vált, de a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt be nem folyt tőkerészlet 224.000 pengő, a be nem fizetett kamatok pedig 91.949 pengőt tesznek KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. ülése 19$6 április 28-án, kedde<n. 33 , ki. A hátralékok be'hajtását a gazdaságok ál-i landóan szorgalmazzák és remélhető, hogy a | kedvezőbb gazdasági viszonyok bekövetkezté| vei ez is majd fokozottabban fog megtörténhetni. A még nem esedékes, de , már eladott ingatlanok tőkekövetelése pedig 683.990 pengőt tesz ki. v T. Ház! Mint már előadásom elején voltam bátor erről említést tenni, ezek az összegek arra voltak szükségesek, hogy belőlük ezeket a^ megcsonkított önkormányzati testületeket kártalanítsák. Az ilyen kártalanítás kétféleképpen történt. Az egyik fajtája az volt, amikor természetben adták ki az ingatlanokat, mint ahogyan kiadott dr. Scitovszky Béla volt belügyminiszter úr Magyarszalonta községnek- az orosi birtokból 400 katasztrális hold 1408 négyszögölet természetbeni kártalanításra, Tompa községnek 1732 katasztrális hold 501 négyszögölnyi területet, Kelebia községnek 1273 katasztrális hold 543 négyszögölnyi területet, Csikéria községnek 917 katasztrális hold 1161 négyszögölnyi területet. Ezeken felül mind a három község készpénzben igen sok segélyt kapott az önkormányzati testületektől, amelyek mind betudódtak a maga igényléseinek törlesztéseképpen. A községek kárpótlásának teljes kiegyenlítéséhez a tulajdonjoggal átadott emez ingatlanokon felül az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona még jelentős készpénzszolgáltatással is hozzájárult. Ez a készpénzszolgáltatás a mai napig 3,782.266 pengőt tett ki, míg, ha az ingatlanban kiadott kártalanításokat pénzértékre számítjuk át, akkor e kártalanítás összege a mai napig 9,972.960 pengőt tesz ki. Miután ebből a 9,972.960 pengőből a mai napig 8,677.570 pengő de facto már átadatott az önkormányzati testületeknek, a különbség tehát mintegy 1,300.000 pengő; ez az az összeg; amely kártalanítás címén terheli még az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonát. Ez pontosan 1,295.390 pengő. Az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának a végzett beruházások, majd pedig a megfelelő gazdasági invesztíciók következtében kölcsönöket kellett igénybe vennie, kölcsönökkel tudta csak magát a nehéz gazdasági viszonyok közepette fenntartani, amely kölcsönök különböző pénzintézetektől eredtek. Hogy ezeket összesítsék, Scitovszky Béla volt belügyminiszter úr egy nagyobb hosszúlejáratú kölcsönt akart 1930-ban felvenni, ebben az időben azonban ilyen hosszúlejáratú kölcsön kapható nem volt. Ezért a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál 700.000 dolláros rövidlejáratú váltókölcsönt vett fel, amely azután konvertáltatott, amiről később fogok beszámolni. Ugyancsak felvett 1930 júliusában 1,500.000 pengőt a Pénzintézeti Központ útján az élet- és járadékbiztosítások felosztási alapjától, majd végül 1932-ben 385.000 pengőt vett igénybe az állami mezőgazdasági birtokok alapjától, amely tartozástok ma is fennállanak. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc volt belügyminiszter úr az 1934. évben tárgyalásokat kezdett előbb a Kereskedelmi Bankkal s a 700.000 dolláros váltókölcsönt 2 millió pengővel ki is egyenlítette. A 2 millió pengős kölcsönt a pénzügyminiszter adta az alap rendelkezésére, és ez az adósság ma ist változatlanul fennáll. A 186. számú jelentés szerint az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának összes adóssága ma 3,842.341 pengőt tesz ki, amely tartozáshoz hozzá kell számolnunk azt 5