Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-119

Az országgyűlés képviselőházának 119. szonyoknak (megfelelő beruházásokkal, majd pedig a második csoportban a dekonjunktúra idején történt szanálással foglalkozom. Ez az állapot változatlanul fennáll ma is. A trianoni szerződés következtében (megosztott önkormányzati testületek egyes vagyoni viszonyainak rendezéséről szóló 1929 : IV. te. 1. §-a »Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona« elnevezéssel önálló jogi személyt alakított azokból az ingatlanokból, egyéb vagyontárgyakból és pénzbeli szolgáltatásokból, vagy épületekből, amelyek a trianoni határ folytán megcsonkított önkormányzati testületek magyar részére jutottak. Kimondja ugyanakkor ennek a törvénynek 2. §-a, hogy az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona arra szolgál, hogy annak állagából és jövedelméből ezek a kárt szenvedett önkormányzati testületek vagyoni veszteségükért kárpótlásban részesüljenek. A törvény 4. §-a értelmében pedig az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonát a belügyminiszter úr képviseli, ő intézkedik és ő rendelkezik e vagyon kezelésének, jövedelme felhasználásának módjáról és erről minden évben az országgyűlésnek jelentést tesz. A jelenlegi belügyminiszter úr hivatali elődjei az Önkormányzati Testületeik Kárpótlási Vagyonát illetőleg az 1929., 1930., 1931. és 1932. évekről már jelentést tettek. Ezek a jelentések azonban mind a mai napig nem tárgy altattak,

f miután a képviselőház az elmúlt év^ folyamán feloszlattatott és az azt követő Ház még nem ért rá velük foglalkozni. A most beterjesztett jelentések tehát nemcsupán az 1929—1932. évben történtekkel foglalkoznak, hanem ezenfelül az 1932-től 1935 június 30-ig terjedő időről is említést tesznek és erről is részletesen felsorolják ezeknek a vagyontárgyaknak mikénti kezelését és jövedelmezőségét., T. Ház! Amint már voltam bátor említeni, az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona arra szolgál, hogy a vagyonuktól és vagyonuk jövedelmétől elesett és a trianoni határ által megcsonkított önkormányzati testületek — tehát nemcsupán vármegyék, varasok és községek,, hanem minden hasonló kártszenvedett autonóm testület — ebből kártalaníttassanak. r Ilyen egyezmény köttetett elsősorban a román állammal, amely egyezmény alapján az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonába került a régente Nagyszalonta község tulajdonában levő 3253 kat. holdnyi területű főleg legelőbirtok, amely Orosi-puszta elnevezés alatt ismeretes es amely az átvételkor ezen az ingatlanon kívül 212.000 pengő becsértékű élő és holt felszereléssel jutott az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonába. Ennek az ingatlannak azonban az egyezmény megkötésének időpontjában megállapít tott becsértéke, valamint az érdekelt önkormányzati testületeket az egyezmény niegkötésekor megillető egyéb vagyontárgyak értéke nem fedte teljes egészéiben a magyar részre jutott osztályt és ezért a román állam ezenfelül 15 milliárd korona, vagyis 1,200.000 pengő készpénz if izetésére kötelezte magát. Az átadás időpontjában ez a birtok legelőbirtok volt. Mindössze 154 kat. hold szántóval ibírt, amely azután az idők (folyamán felsaaporíttatott, úgyhogy ma már 1600 és egynéhány katasztrális holdból áll. A jugoszláv állammal kötött egyezmény értelmében az önkormányzati Testületek Kárülése 1936 április 28-án, kedd&n. 31 pótlási Vagyonának tulajdonává vált a Szabadka város tulajdonát alkotott, az újonnan alakított Tompa, Kele'bia és Csikéria községek határában fekvő 16.611 katasztrális holdnyi kiterjedésű birtok, amely birtok .az átvétel időpontjában művelési ágak szerint a következőképtpfân oszlott meg: 4154 kat hold szántó, 6897 kat. hold legelő, 4084 kat. hold erdő, 1194 kat. hold rét, 295 kat. hold halastó és kisebb menynyiségben nádasból, kertből, szőlőből és útból állott. Ugyancsak a Jugoszláviával kötött egyezmény alapján az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának tulajdonába került a Zala és Somogy vármegyék, Murakeiresztur, örtilos, Belezna és Molnári községek határában fekvő és az elcsatolt Légrád község tulajdonát lalkotott 1331 kat. hold, az úgynevezett légrádi birtok» amely az átvétel időpontjában erdőbirtok ós csak kisebb részben szántó- és legelőbirtok volt. Az itteni erdőből az egyezmény értelmében — a, területi elv alól egyetlen kivételképpen — mintegy 350 kat. hold erdő továbbra is a Jugoszláviához csatolt Légrád község tulajdonában maradt meg, míg a többi mind az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának állagába került. Ugyancsak a Jugoszláviával kötött egyezmény alapján a Csanád, Arad, Tarontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, Oszentiván, Ujszentiván és az újonnan alakított Gyálanagyrét községek határában fekvő, az elszakított Gyála község tulajdonát alkotott 333 katasztrális holdnyi ingatlan^ került a birtokunkba, majd az ugyanezen vármegye területén, Szőreg község határában fekvő és az elszakított Kábé község tulajdonát alkotott 50 kat. hold területű legelő ingatlan szintén az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonába került. Továbbá Baranya vármegye területén, Illocska község határában fekvő s az elszakított Lőcs község tulajdonát alkotott 42 hold területű szántó és legelő ingatlan került az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonába, végül 35.000 pengő kifizetése ellenében ugyancsak az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonába került a fehértemplomi 14. szerb-lbánáti határőrezredből alakult vagyonközség tulajdonát alkotott, Szegeden internátus céljára épült kétemeletes épület, amely átalakítása után ma már mint bérház hasznosíttatik Szegeden. A Csehszlovák köztársasággal egyetlenegy ilyen megállapodás köttetett, amelynek. értelmében Magyarországnak jutott és a,z Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonába, került Beregszász városnak Magyarország jelenlegi területére esett és Beregdaróc község köziigazgatási területéhez csatolt 198 katasztrális holdnyi ingatlan. Ezzel ki is merült azon ingatlanok és va,gyontárgyak összessége, amelyeket ma is ez a testület a belügyminiszter úr felügyelete alatt kezel. T. Ház! Ennek felsorolása után méltóztassanak megengedni, hogy röviden egyenként tehessek említést legalább is a nagyobb birtokok mikénti kezeléséről. Elsősorban az orosi fcirtokról kívánok beszámolni, amelyet még dr. Rakovszky Iván volt belügyminiszter úr vett át. Ezt a hirtokot — 400 hold kivételével, amelyet rögtön Magyarsaalonta község természetbeni kártalanítására bocsátott át — 1925. évtől kezdve bérbe 'adta egy métermázsa búzabérért holdanként.