Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-119

28 Az országgyűlés képviselőházának 119 alkalmassági vagy képesítési igazolvány a má­sik magas szerződő fél területén is érvényes, mégis azzal a megszorítással, hogy a személy­zet okmányai csak annak az államnak légi járómű vein érvényesek, amely az okmányokat kiállította. A magas szerződő felek mindegyike fenntartja a jogot arra, hogy a saját területe feletti légiforgalomban megtagadhassa azok­nak a képesítési és engedélyezési okmányok­nak elismerését, r amelyeket saját állampolgá­rai részére a másik szerződő állam netán ki­adott volna. A légi járómű csak akkor vihet magával rádióberendezést, ha azt hazai állama külön en­gedélyezte. Fegyvert, lőszert, ártalmas gázo­kat, robbanóanyagakot és postagalambokat a gépnek magával vinnie külön engedély nélkül tilos. Kivételt képeznek azok a robbanóanya­gok, amelyek a gép üzembentartásához vagy irányításához szükségesek, így például a ben­zin, az indítótöltény és a jelző lőszer. Ezek vi­tele >megengedett. Fényképező és mozgófényképező készülékek szállítását vagy használatát a magas szerződő felek mindegyike külön szabályozhatja, avagy megtilthatja. Az utas- vagy áruszállító gép­nek el kell látva lennie az utasok, névjegyzéké­vel, az áruk minőségét és mennyiségét feltün­tető kimutatással és vámbevallási nyilatkozat­tal is. ^ Mindegyik szerződő állam minden fel­es leszállásnál átvizsgáltathatja illetékes ható­ságai által a légi járóművet és ellenőrizheti az okmányok szabályszerűségét. A közforgalom részére nyitvaálló légi ki­kötőket mindkét szerződő állam légijáróművei ugyanazon feltételek mellett vehetik igénybe, az esetleges illetékek a hazai és másik szer­ződő állam légi járóművei részére egyenlőek. A he- és kirepülósnél csak közforgalmi vám­repülőtereket szabad igénybe venni a határtól vagy a határhoz számított közbenső leszállás nélkül. Kényszerleszállás esetén úgy a személy­zetnek, mint az utasoknak az illető államnak érvényben levő rendelkezéseihez kell alkalmaz­kpdniok. A magas szerződő felek határait a légi járóművek csak az érdekelt szerződő felek részéről meghatározott pontok között repül­hetik át. Az ezenfelül a netán meghatározott útvonalak pontosan betartandók, ha pedig nem lenne meghatározva ilyen, akkor a legrövidebb útvonal követendő. Holtteherként csupán finom homokot szabad ledobni és vizet kiönteni. Az egyezmény alkalmazása tekintetében netán felmerülő nemzetiségi kérdések tekinte­tében az a {megállapodás, hogy a légi járómű annak az államnak a nemzetis égéhez tartozik, amely államban szabályszerűen lajstromozta­tott. Átrepülő, vagy^csak a szükséghez képest ott tartózkodó légi járómű szabadalom, terv­rajz, vagy mintaoltalom utánzása vagy meg­sértése miatt történő lefoglalása alól óvadék adásával mentesíthető. Az óvadék mértékét megegyezés hiányában a lefoglalás helye sze­rint illetékes legközelebbi hatóság a legrövidebb időn belül tartozik megállapítani. Amennyiben az egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében vitás kérdések merül­nének fel, 'amelyek barátságosan, a rendes diplomáciai úton nem volnának megoldhatók, akkor ezeket a kérdéseket választott bíróság döntése alá kell bocsátani. A választott bíróság három tagból kell, hogy álljon és pedig egy­egy tagot delegálnak az érdekelt államok; egy hónapon belül attól az időtől számítva, amikor a másik érdekelt állam a választott bíróság összehívását kérte vagy javasolta. ülése 1936 április 28-án, kedden. A két szerződő állam közös megegyezéssel állapítja meg azt, hogy ki legyen a választott bíróság elnöke; ez az elnök azonban neni^ le­het egyik szerződő államnak sem állampolgára, nem állhat egyiknek sem szolgálatában és nem is lakhat egyiknek sem a területén. A válasz­tott bíróság költségei közül az elnöki költsé­geket a szerződő felek kölcsönösen viselik, sa­ját választott bírájának költségeit pedig mind­egyik szerződő fél maga tartozik viselni. Ab­ban az esetben, ha a felszólítástól ' számított egy hónapon belül a másik szerződő fél bár­milyen oknál fogva nem jelölné ki választott bíráját, avagy kijelölné ugyan, de utóbb az elnök személyében nem tudna megállapodás létrejönni a két szerződő fél között, ez esetre a svájci szövetségi tanács elnöke kérhető fel és lészen jogosítva az egyezmény értelmében a szükséges kinevezések eszközlésére. Az egyezmény egyévi határidőre - bármir kor felmondható. Nemzetközi egyezmény 'becikkelyezéséről lévén szó, maga az egyezmény szövege nem le­het parlamenti felülvizsgálat tárgya, hanem csupán az vizsgálható és vizsgálandó, vájjon helyes és indokolt-e a kormánynak az a javas­lata» hogy Magyarország a szóbanforgó nem­zetközi egyezményt megkösse. Minthogy a javaslat nemcsak a nemzetközi légiforgalomba való bekapcsolódásunk miatt fontos, hanem azért is, mert alkalmas arra, hogy idegenforgalmunkat fellendítse,, ezért a javaslatot elfogadásra ajánlani bátorkodom. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, anéltóztatniak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadni. (Igen!) A Ház a törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat cí­mét felolvasni., Veres Zoltán jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és az l. t 2. és 3. §-okat, amelye­ket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta., Harmadszori olva­sása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a magyar­svájci ideiglenes légiforgalmi egyezmény be­cikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Báró Vojnich Miklós előadó urat illeti a szó. ! Br. Vojnits Miklós előadó: T. Ház! Az 1935. év június hó 18. napján kelt magyar-svájci ideiglenes légiforgalmi egyezmény az európai légiforgalomba való bekapcsolódásunknak újabb, igen fontos e tapp ját jelenti. Ez az egyezmény a néhány perccel ezelőtt részlete­sebben ismertetett magyar-holland légiforgalmi egyezménytől lényeges eltéréseket nem tartal­maz. Mégis legyen szabad a két egyezmény kö­zötti ha nem is lényeges, de legalább is érde­kes eltérésre rámutatnom. Nevezetesen a tár­gyalás alatt álló egyezmény 23. cikke annyi­ban különbözik a magyar-holland légiforgalmi egyezmény 23. cikkétől, hogy itt az egyezmény értelmezése és alkalmazása körüli jogviták

Next

/
Oldalképek
Tartalom