Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-127

374 Az országgyűlés képviselőházának T. Ház! Azt is említette Rassay t. képviselőtársam, hogy megigéirte a miniszterelnök úr, hogy idegenből importált elveket nem fog itt elültetni, hanem megőrzi ennek a nemzetnek történelmi hagyományait. Rassay t. képviselőtársam beszédjéből a,zt lehetett kivenni, mintha a miniszterelnök úr eltért volna ettől az ígéretétől és idegen eszméket, illetve szervezkedési formákat iparkodnék meghonosítani ebben az országban. (Rupert Rezső: A reformifjúság ezt hirdeti!) Senii a reform-ifjúság, sem a nemzeti egyiséig pártja ezt nem aikartaés nem akarjia tenni. (Úgy van! Ügy van! jobb felől.) Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar nemzet történelmi fejlődése csak a múltak alapján történhetik, és hogy homok helyett; a meglevő ezeréves alapokra kell felépíteni a nemzetnek a következő ezer esztendejét, (Helyeslés és taps jobbfelől. — Rupert Rezső: Akkor le kell inteni a, reform-ifjakat!) Nem kéli tehát ilyen rémképekkel ijeszteni a magyar társadalmat. (Egy hang jobbfelől: Ügy sem hiszi el!) A miniszterelnök úr, háta mögött ezzel a párttal, mindig tudni fogja, hogy milyen eszmék és szervezkedési formák felein elk meg- a magyar nemzet jövendő hivatásának. (Úffy van! Úgy von! jobbfelől. — Rupert Rezső: Meg kell védeni a miniszterelnök aurát a saját barátaival szemben. — Zaj.) T. Ház! Azlt is említette Rassay t. képviselőtársam, hogy a választásokon olyan atrocitások történnek, amelyeknek következtéiben a mostani választójogi törvény nem, tartható fenn. Kérdem: vájjon ikit terhel a felelősség azért a választójogi törvényért, amely ilyen atrocitásokra lehetőséget aa"? (Rupert Rezső: Ön is megszavazta!) Nagyon ribsszul tudja a képviselő úr. és ha miemóriája jobb lenne, aíkkor tudná, hogy ellene szavaztam, (Zaj! — Dinnyés Lajos; Akkor még ellenzéki volt! — Rupert Rezső: Nem nagyon konzekvens.) A képviselő úr csak annyira legyen konzekvens mindig az elveit illetőleg, mint én. akikor nem lesz sohasem baja elvhüséö'éti illetőleg. (Rupert Rezső: Egyszer itt volt konzekvens, másszor ott!) Akkor is azokkal voltam konzekvens, akikkel most ülök itt. Elnök: Rupert képviselő urat kérem, maradjon csendben. Csik József: Tizenhatévi kéoyiselőségem alatt megszoktam, hogy Rupert képviselőtársam az Ő hivatását abban találja, hogy a szónokokat megakadályoziza beszédjük elmondásában, következőleg azt hiszem, nem veszik t. képviselőtársaim rossz néven, ha többé nem fogok reflektálni az ő közbeszólásaira. (Helyeslés jobbfelől.) A választójogi törvényért ez a kormányzat nem felelős, mert tevőleges szerepet^ ennék a választójogi törvénynek

1 a megalkotásában nem játszott. Ha rossz a törvény, maid ezek a kormányzati tényezők fognak gondoskodni arról, hogy á törvény egy új válasz

1

!:óioei törvénnyel kicseréltessék. (Dinnyés Laios: Mikori — Zaj.) És ezt meg is kell tenni, mert ez a törvény lehetőséget ad úgy a jobboldalnak, mint a baloldalnak olyan visszaélések elkövetésére, amelyek folytán a közigazgatási bíróság már úzusba is vette a mandátumok megsemmisítését. (Rupert Rezső: Nem úzus ez, hanem igazság, törvény!) Azt is említette Rassay képviselőtársam, hogy Eckhardt Tibor képviselő úr az első üléseket követő ülésekre már revolverrel jött a képviselőház üléstermébe. (vitéz Csicsery127. ülése 1936 május 12-én, kedden. Rónay István: Elég szégyen! Gyávaság! — Patacsi Deres: Ez az alkotmányosság"? — vitéz Csiicsery-Rónay István: A komitácsik mennek így a parlamentbe! — Zaj.) VagyunK itt egynéhányan régi képviselők, akik tanúságot telhetünk arról Rupert képviselő m úrral egyetemben, hogy soha nyugodtabb viszoi yok a parlamenti üléseken nem voltak 16 év óta a házban, mint a mai kormányzat működése alatt. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Mi láttunk nagy viharokat, amelyeknek mai már halvány vonásait sem tapasztaljuk; nem felel tehát meg a valóságnak az, mintha itt, ebben a házban bárkinek is revolverrel kellett volna megjelennie. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A régi nagy harcoknak legfeljebb az emléke uralkodik ebben a házban, de hála Istennek, ma már nem találjuk meg ezeket a harcokat. (Egy hang a jobboldalon: As szégyelje magát, aki revolvert tesz a zsebébe!) Azt mondja Rassay képviselő úr, hogy visszavisszük az ország fejlődését a 2000 évvel ezelőtti állapotokhoz. Ebben mondott valami igazságot: a keresztény demokrácia forrásához akarjuk visszavinni, mint ahogy Wolff Karoly t. képviselőtársunk kifejtette, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) mert mindem egészséges állami és nemzeti élet csak akkor teljesítheti a maga hivatását, ha a keresztény demokrácia elvein épül fel. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középén. — Rupert Rezső: Mi komolyan akarjuk a keresztény demokráciát, nemcsak szóval mondjuk!) Hivatkozott Rassay képviselőtársain XI. Pius pápára, illetőleg a Vatikánra is. Ha azokat az elveket, amelyeket XI. Pius pápa a »Quadragesimo Anno« című encykukájában lefektetett, a mai kormány meg akarná valósítani, akkor a miniszterelnököt tartanák a világ legnagyobb diktátorának. Méltóztassék csak elolvasni az encyklikát és akkor látni fogja, hogy a kormánjy a maga politikájában halványan sem közelíti meg azt a határozott, erős formában megnyilatkozó tempót, amely a »Quadragesimo Anno«-ban le van fektetve. (Rupert Rezső: 1848 felel meg a Quadragesimo Anno-nak! — Zaj.) Igenis^ ismételten hangsúlyozom Rassay képviselőtársam beszédével kapcsolatosan, hogy visszamegyünk a 2000 évvel ezelőtt született alapokhoz: a keresztény demokrácia alapelveihez, mert ezek által akarjuk megreformálni nemcsak az erkölcsi, hanem a gazdasági életet is. (Rupert Rezső: Nincs különbség közöttünk, csak az, hogy Rassay komoly kereszténységet akar, önök pedig frázis-kereszténységet.) Elnök: Csendet kérek, Rupert képviselő úr! (Rupert Rezső: Mi komolyan vesszük a kereszténységet!) Rupert képviselő urat rendreutasítom.. Csik József: Ha a kormány működését komolyan akarjuk mérlegelni, akkor lehetetlen bizonyos szempontok elől kitérni. Az első szempont az, hogy ami nem jó és nem helyes a mai időkben, az nem mindig írható a mai kormányzat kontójára. A mai kormányzat azokért a ténykedésekért felelős, amelyeket uralomra jutásától kezdve a mai napig végzett, de nem felelős más kormányok helytelen politikájáért. Sőt továbbmegyek, nem felelős a régi gazdasági rendszernek azokért a kinövéseiért és szomorú következményeiért sem, amelyek a mai változott gazdasági rend-