Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-127

358 Az országgyűlés képviselőházának már négy számot kapott az akta Budapesten. Mivel ebbe a. dologba 'beleszólása van a pénzügyminisztériumnak, átteszi a belügyminisztérium városi osztálya a pénzügyminisztérium városi osztályába. Onnan átmegy a adóosztályba, ahonnan visszakerül a városi osztályba, majd átmegy a hitelosztályba, onnan megint visszakerül a városi ügyosztályba és mint a konkrét esetben történt, ez az akta a közéirdekeltségek felügyelő batóságához is elment és mivel ennek a hatóságnak két gazdája van: a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium, mindkettőt külön meg kellett járnia, úgyhogy Isten segítségével ez az akta több mint egy esztendeje jár a különböző minisztériumokban, tíz és egynéhány számot kapott s az ügy most sincs elintézve. Azt kérdezem, hogy hol van most a racionalizálás? Miért kellett egy ilyen ügynek, amely alapjában véve egyszerű ügy, közel két évig járnia a különböző minisztériumokat, de csak azért ennyi ideig, mert állandóan sürgetem minden egyes ügyosztálynál és a tisztviselők» előkelő urak, minden egyes ügyosztályban azonnal eleget tesznek kérésemnek s azonnal | elintézik az ügyet. Miért kell százfelé menni ' ezeknek az ügyeknek, 'holott el lehetne egy ilyen ügyet intézni, hogy úgy mondjam, egy óra alatt. Nem lehetne illetékes tisztviselőknek, akik faktorok és döntők ebben a kérdésben,, egy tárgyalásra összejönniök egy helyen, nem lehetne összehozni a társaságot egy értekezletre? Miért lehet ezt másutt egy ilyen értekezlettel megoldani, miért kell különböző helyekre iszéttagolni a városok dolgait? Ha öszsze tudnak jönni a különböző érdekelt minisztériumok tisztviselői .akkor, amikor a szegénygondozásról, 'az inségakcióról, az inségpénzeik .kivetéséről és a városok megterheléséről van szó és akkor van egy közös bizottság, miért nem lehet közös bizottságot kreálni azokra a kérdésekre is, amelyek a városok kis életét érintik? Nem szabad a városokat minden egyes ügyben ilyen sokáig bizonytalaniságban hagyni, mint amilyen bizonytalanságban hagyja őket nem mondom, hogy a kormányzat, hanem az a rendszer, amely rendszer régi, nem is új. Miért ne lehetne ezt a rendszert egyszer megszüntetni és egészen új dolgokat, egészen új racionalizálási módokat behozni,, amelyek által egyszerűvé tétetnék az ügykezelés? Szerény véleményem iszeriint 'meg kellene szüntetni a pénzügyminisztérium városi osztályát és ezt átvinni a belügyminisztériumba. (Egy hang a balkösépen; Ott is van ilyen osztály!) Tudom, de a belügyminisztérium városi osztálya pénzügyi kérdésekkel nem foglalkozik és abban a pillanatban, mihelyt pénzügyi kérdésekről van szó egy városi aktában, rögtön átteszik a pénzügyminisztérium városi osztályába, az akta azután vándorol különböző Ihelyeken. Miért ne lehetne a pénzügyi kérdéseket is elintézni ott a belügyminisztériumban? Hiszen, ha arról volna szó, hogy mennyi pénzt adjon az állam az egyes városoknak, ez pénzügyminisztériumi kérdés volna. De amikoir arról van szó, hegy az a város a isaját pénzét hasiznál ja fel valamire, akkor ez nem pénzügyminisztériumi kérdés,, hanem az autonómia kérdése s az autonómia felügyeletével a belügyminisztériumot gondolom megbizandónak. Megszüntetném a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatóságokat is, mégpedig azért, mert ez a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatóság 127. ülése 1936 május 12-én, kedden. három esztendeje áll fenn, azóta három főnöke volt, mind a, három főnök különböző, véleményen volt s vannak akták, amelyeket még az első főnök kezdett meg, de a harmadik főnök sem tudta még befejezni. Vannak akták, amelyekben különböző szakértőket hallgattak meg és az egyes szakéirtők már két éve nem adtak véleményt. Sőt van akta amely a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatósággal van összefüggésben és már 1931 óta elintézetlenül fekszik. (Friedrich István; Nehéz akta, nem nyúlnak hozzá!) Megszüntetem ezt azért is, mert ez a hatóság szerencsétlenül van

r megszervezve azért, t. i. ennek a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatóságnak nincs rendelkezési jogköre. Ez, hogy úgy mondjam, tanácsadó szerv, amely kivizsgál, véleményez. így ezután a következő dolog történik. Ezt a véleményt először bereferálják a pénzügyminisztérium városi osztályának s ha ahhoz a pénzügyminisztérium városi osztálya hozzájárul, akkor az akta átkerül a belügyminisztérium városi osztályába; ott iktatják, de rögtön vissza is viszik a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatósághoz, mert a belügyminisztérium részére szóló előadmányt ott a felügyelő hatóságnál készítik. Az egyik szobában megvizsgálják az ügyet, a, másikban referálnak róla és amit a felügyelő hatóságtól készen megkapnak, azt adja ki a belügyminisztérium. Ha ez így áll, akkor kérdem, miért kell az aktának ezt a labirintust megjárnia, miéirt nem lehet ezt a hatóságot berendelni a belügyminisztériumba? Szerintem oda is tartozik és pe( dig azért, mert itt eminenter városi gazdasági i kérdésről van szó. A pénzügyiminisztérium nem szokott pénzt adni és ha ad is, csak olyan csekély segély formájában, amelyből nem következik az, hogy az ügynek a pénzügyminisztériumhoz kellene tartoznia vagy pedig a hatóságnak kellene a pénzügyminisztérium alá tartoznia. Van ennek a hatóságnak egy másik hibája is. A hatóság kijön a városokhoz, — ahogy ez Egerben is történt — ott megvizsgálja a kérdéseket, jelentést tesz és utána jön a számla. Fegyelmi eljárás megindítása nélkül 1700 pengőt követel a vármegye ezért a vizsgálatért. Amikor a belügyminiszter olyan szigorúan ellenőrzi a költségvetést, hogy költségvetésen kívül nem szabad egy fillért sem kiadni a költségvetési évben, kérdem, honnan vegyen el egy olyan szegény város, mint pl. Eger, 1700 pengőt? Tudnia kell nagyon jól, különösen a felügyelő hatóságnak, amely hosszú ideig volt odakinn, hogy 1700 pengő egy városi háztartásban nagy pénz és ezt nem lehet csak úgy egyszerűen kifizetni, különösen nem akkor, amikor a nehéz gazdasági helyzetben az adók sem folynak be. Tisztelettel kérem tehát a pénzügyi kormányzatot, hogy az ilyen 1700 pengőket csak akkor vesse ki a városokra, ha fegyelmi ügyből kifolyólag kell kivetni, szóval, ha maga a város adott okot, vagy alkalmat arra, hogy ez a vizsgálat lefolytattassék. (Petrovácz Gyula: A miniszteri számvevőszék ellenőrzi a városi számszéket!) Méltóztassanak megengedni, hogy válaszoljak Bud János igen t. képviselőtársamnak az itt röviden felolvasandó következő ki jelentéseire (olvassa): »A másik oldalon nem tudom osztani azt az álláspontot sem, amely, nálunk, az egyenes adók rendszerének valami mélyrei ható reformját akarja keresztülvinni és, küjö-, nősen azt nem, hogy a rendszert akarja nieg! változtatni. Tessék megnézni egész Európa