Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-127

Az országgyűlés képviselőházának egyenesadórenidszerét, merem állítani, hogy nincs olyan egyszerű rendszer,, mint a mienk. (Zaj a baloldalon. — Friedrich István (a jobboldal felé): Hallgassák meg, az önök vezérszónoka!) En rendeltem el az adóstatisztikát éppen azért, hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben. Tessék csak böngészni abban az adóstatisztikában, önmaga tárja fel, hogy melyik úton kell haladni,, hogy melyik, út a helyes és igazságos az egyes adókon belül.« Megállapítom és bizonyítani fogom, hogy az az út, ,amelyen most járunk, nem helyes. Ebből az adóstatisztikából ki kell tűnnie és ezt bizonyítani is fogom, hogy az az út, amelyen most járunk, nem helyes. A rendszer tarthatatlan azért, mert senki siem tudja megállapítani, hogy miért és mennyi adót fizet. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A rendszer tarthatatlan azért,, mert nemcsak az adózó nem tudja ezt megállapítani, hanem maga az adóztató hatósá.g isem. • Hiába megyek be akármelyik adóhivatalba és kérdezem meg, mennyi az adóm, mert ki szeretném fizetni, — nincs az az adóhivatali tisztviselő, aki ott, ahol házadó, földadó, kereseti adó és jövedelmi adó istb. van, szóval ahol 15 könyvből kell azt neki előkeresnie, két napon belül meg tudná mondani,, hogy mennyi az adóm. (Zaj.) Hogy Bud János igen t. képviselőtársunk ellenőrizhesse adataimat, kikerestem egy egri házat, a Széchenyi-utca 8. számú alatti házat ós megvizsgáltam! e ház tulajdonosának adóját. Almikor a háztulajdonos, akinek a családja Egerben már a török hódoltság óta (Friedrich István: A defterdárok idejében!) máig ugyanannak a háznak a birtokában van — nagyobb a ház, mint a török hódoltság idejében volt, mert ez az adózó 45 esztendeig szorgalmas iparosmunkával, fcereskedőinunkával szerzett nagyobb házat —• megtudta,, hogy foglalkozóim az adóhivatalban az ő adójával és azt böngészem, eljött hozzám és elkezdett könyörögni, hogy az Istenért, hagyjam abba a vele való foglalkozást, mert neki ebből kellemetlensége lesz. Megnyugtattam, hogy ebből méki semmi néven nevezendő kellemetlensége nem lehet, ö azonban nem nyugodott meg, éppen ezért a nevét elhallgatom és csak azt mondom, hogy a Széchenyi-utca 8. szám alatti ház tulajdonosáról van szó. (Felkiáltások a baloldalon: Diszkrét ember!) Meg kellett mondanom, hogy hol van a ház, hogy Bud János igen t. képviselőtársam ellenőrizni tudja. (Friedrich István: Már látom, hogy Bud holnap reggel utazik Egerbe!) Nem fog fáradni. Ez a ház egy emeletes bérház, amelynek 1935. évi haszonértéke és nyersbérjövedelme 12.230 pengő. Ezen összegből levonva a saját lakásra és a házmesteri lakásra eső haszonértéket, 1700 pengőt, marad mint bérjövedelem 11.030 aranypengő. Mivel azonban a házadóalapban Egerben a lakóktól beszedett és a vízműveknek átfizetett vízdíjak is benne szerepelnek, ezeket is le kell vonni s a vízdíjak öszszegét levonva, marad e háznál 9886 pengő 55 fillér lakbérjövedelem. Ebből levonva a vízdíjak összegét, 1143*45 pengő Után fizetett, lakókra át nem^hárítható házadót, 182*92 pengőt. Ennek házadójárulékai 97%, 177*46 pengő, a rendkívüli^ pótlékja 93*76%, összesen 45414 pengő, tehát marad lakbér jövedelemként 943241 pengő. Ugyanennek a háznak 1935. évi adóterhe a következő adókból áll: Házadó 2036*80 pengő, a házadó után fizetendő járulékos adók összege 97%, 1975*70 pengő, házadóalap 12.730 Î7. ülése 1986 május 12-én, kedden. 359 aranypengő után a 8*2%-kai számított rendkívüli pótléka 1043*86 pengő, az összes házadó és járulékai 5056*36 pengő. Ehhez hozzá kell számítani a vagyonadót, amely 126 pengő, a vagyonadó rendkívüli pótlékát, ugyancsak 126 pengőt, a rokkantadót, 12*60 pengőt, azután hozzá kell számítani 5833*44 pengő jövedelmi adóalapnak megfelelő jövedelemadót, 178^ pengőt, a jövedelemadó rendkívüli pótlékát, 60 százalékot, vagyis 106*80 pengőt, rokkantadó címén 17*80 pengőt, tehát a ház után fizet öszszesen 5623*56 pengő adót. Marad 12.230 aranypengő bérérték, illetve jövedelem után 3808*85 pengő, tehát a bérjövedelemnek 60%-át teszi ki az adó. Igen t. Ház! Most méltóztassék megengedni, hogy ismertessem ugyanennek a háztulajdonosnak együttes adóját. Házadó és házhaszonérték a bérjövedelem 16%-a, — az összegeket nem fogom mondani — ez után rokkantellátási adót fizet, az adó 1.0%-át, de ahol 240 pengőn felül van, ott progresszív alapon megy felfelé a rokkantadó, nyilvános betegápolási pótadót fizet 16%-os alapon, útadót fizet11%-ot, vármegyei pótadót 7%-ot. Azért hangsúlyozom ezeket a százalékokat, mert a végén meg fogom mondani, hogy milyen anomália van. Községi pótadót fizet 50%-ot, iskolai adót fizet 3%-ot, rendkívüli pótlékot az adóalap után 5%-ot és az adó után 20%-ot. Ez a tulajdonos fizet földadóban, a föld kataszteri tiszta jövedelme után 23'2%-ot, rokkantellátási adót 10%-ot, nyilvános betegápolási pótadót 16%-ot, útadót 11%-ot, vármegyei pótadót 7%-ot, községi pótadót 50 százalékot, iskolaadót 3%-ot, mezőgazdasági kamarai illetéket 2'5%-ot. A jövedelemadótáblázat szerint progresszív alapon fizet 55 pengőt, de ez után újra fiaet rokkantellátási adót 10 százalékot, fizet rendkívüli pótlékot, az adónak 60%-át, vagyonadót fizet a vagyonadótáblázat alapján progresszív alapon. Rokkantellátási adót fizet azután 10%-ot és rendkívüli pótlékul fizet 100%-ot. (Rassay Károly: Amennyit a végrehajtó követel!) Most méltóztassanak ezt a borzasztóan egyszerű adóztatási rendszert elbírálni. A helyzet az, hogy a járulékos adók, az alapadók után rokkantellátási adót kell fizetni a földadó, a házadó, eszményi házadó,, jövedelemadó, általános kereseti adó, társulati adó, tantiéme-adó együttes összege után, a mai táblázat szerint progresszíve, vagy pedig 10%-ot. Ez, 10%. Most az útadó ugyanezen alap után 11%, de ennek alapja már nem ez a «ök, hanem sokkal kevesebb, csak földadó, házadó, eszményi házadó, általános ikereseti adó, társulati adó, tantiémadó. Fizetni kell utána 7% vármegyei pótadót, 16% betegápolási pótadót, fizetni kell a községi pótadót a földadó után, a házadó után, a régi esziményi házadó után, a társulati adó után,, a tantiémadó után, ez 50%. Az iskolai adó 3%, a kereskedelmi és iparkamarai illeték 6%, a társulat adó és a tantiémeadó után ós az általános kereseti adó után. A mezőgazdasági kamarai illeték a földadó után 2.5% és a földbérlet után 2%. Igen t. Ház! Nem hiszem, hogy van Magyarországon ember, aki ebből kiigazodik, s aki meg tudná velem értetni, hogy miért kell a rokkantadónak 10%-nak lenni,, az útadónak 11%-nak, a vármegyei pótadónak 7%-nak, a kereskedelmi és iparkamarai illetéknek 6%-nak. Itt tizenkétféle százalék van; hogy miért nem lehet mindezt egy közös nevezőre hozni, azt nem tudom megérteni. (Petrovácz Gyula: Senki 51*