Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-127
350 Az országgyűlés képviselőházának tettem a t. Házban és a Házon kívül a következmények levonásáról, hogy joggal várhatom el azt az emberi méltányosságot, hogy módot adnak nekem a magam emberi becsületének megvédésére. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Kijelentettem, hogy eltűnök a magyar politikából és eltűnök a magyar újságírásból is, ha az állítást bebizonyítják. Súlyosabb keresztet nem vehettem magamra. Ezzel szemben csak emberi méltányosságot kértem, amikor önmagamat igazolni óhajtottam. (Haám Artúr: Nem fontos helyről jött! — Egy hang jobb felől: Ismerjük az indítékot! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rajniss Ferenc: Egyelőre ridegen és röviden óhajtok a tények mellett maradni. Itt a t. Ház színe előtt Peyer Károly szociáldemokrata képviselő azt állította, hogy az Uj Magyarság német pénzekből él és azt állította, hogy ezeket a német pénzeket én, Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő szállítottam az Uj Magyarságnak. Ez a szomorú vád, több, mint egy hete hangzott el. Megállapítom, hogy mind a mai napig semmi néven nevezendő bizonyítékot ehhez a vádhoz sem a vádoló, sem a pártja nem produkált. Vádját Peyer Károly képviselő kunt, a házon kívül, ahol felelősségre vonható, meg nem ismételte. (Kölcsey István: Megígérték pedig! — Haám Artúr: Nem is fogja! — Egy hang jobbfelől: Nem meri!) En határozottan állítom, hogy ezrével vannak tisztességes magyar szocialista munkások, akik ezt a módszert nem helyeslik, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) akik becsületes emberekkel együtt vallják, hogy aki állít, annak kötelessége a bizonyítás. Ezért nem óhajtom ebbe a vitába belevonni a magyar munkásságot, (Helyeslés jobbfelől és a középen.) amelyhez én igenis közel állok, mert én Oti.-tisztviselő voltam és a szociáldemokrata párt ki is adta a bizonyítványt énnekem, amikor eltávoztam, mint tisztviselő, hogy bennem látták a magyar munkásbiztosításnak, a magyar szociálpolitikának jövendő vezető emberét. Ezt -a bizonyítványt, ezt a jegyzőkönyvet Peyer Károly is aláírta. (Felkiáltások jobbfelől: Na!) Mindent felajánlottam, t. Ház, amit egy ember pályája derekán felajánlhat. Önként megkövettem azokat, akiket megsértettem és megkövettem^ az igen t. Házat az ítélet alapján. Most már minden harag nélkül tisztán és pusztán a bizonyítás tényéről lehet beszélni. A bizonyítás helyett megindult a régi recept szerint az elkenési manőver. (Égy hang a jobbközépen: A mellébeszélés!) Györki Imre szocialista képviselő egy fotókópiát tett le a ház asztalára, amely fotókópia igen ismert asztalokon pihent hosszú hónapokon keresztül, amíg .annak a felhasználás ideje elérkezett, — megmondom majd annak idején azt is, hogy mely asztalokon pihent. — Ezzel a fotókópiával házalták Budapest írásszakértőit, hogy adjanak írást arról, hogy a levélen r látható aláírás Rajniss aláírása, mielőtt még Peyer Károly megtartotta volna beszédét. Teljes lojalitásomnak bizonyítására kijelentem, hogy ez a házalás nem .a Népszava részéről történt és minden félreértés elkerülése végett kijelentem, hogy nem is a Magyarság nevezetű időszaki lap részéről történt. (Gr. Apponyi György: Tehát ki részéről?) Kijelentem- ünnepélyesen a Ház előtt, mert erre eddig nem volt módom, hogy Györki Imre 127. ülése 1936 május 12-én, kedden. képviselő úr fotókópiáján az én nevem hamis. Ezt kijelentettem és ezt megismétlem itt a t. Ház előtt és mielőtt tovább beszélek, felkérem igen nyugodtan, Györki Imre képviselő urat: vonja vissza egy szóval a vádat. Ezzel eleget teszek a Ház méltóságának és képviselői kötelességemnek. Györki Imre képviselő úr vádját nem vonta vissza, ezt megállapítom. Kifelé is megtettem mindent, amit emberileg meg lehet cselekedni. Bepereltem az Újságot, a Népszavát, a Magyarságot, a Pester Lloydot és siílyos becsületsértésért a Szabadságot is. Bíróság elé állítottam ezeket a lapokat, ahogy bíróság elé fogok állítani minden egyes közleményt, amely a jövőben erre az ügyre vonatkozólag pozitív állítás formájában meg fog jelenni, mindaddig, amíg a bíróság és a rendőrség a maga ügyét be nem fejezi és el nem intézi. Ismeretlen tettes ellen nevem meghamisításáért feljelentést tettem a rendőrség: nél. A Ház színe előtt megköszönöm azoknak a lapoknak, amelyek velem ellenséges, más politikai nézeten vannak azt, hogy tisztességes, emberi méltányossággal nem vállalták ezt, a vádat az egyes lapok és megírták világosan politikai ellenfeleim is, hogy a bizonyításig nem lehet rólam olyan hangton beszélni, amint azt egyes sajtóorgánumok maguknak megengedték. Ezt azoknak a lapoknak, amelyek velem ellenséges viszonyban vannak és amelyekkel tovább is ellenséges viszonyban fogok maradni, mert a magam becsületes, lelkiismeretes meggyőződését, fel nem adom, ezennel hálásan megköszönöm. Leszögezni óhajtom itt, arra való tekintettel, hogy ma már az egész ország megmozdult ebben a kérdésben, hogy Györki Imre képviselő levele semmi néven nevezendő bizonyításra abban azi ügyben, amelyet Peyer Károly képviselő állított ebben a Házban, semmiféle formában nem alkalmas. Ez kibúvó és mellébeszélés azért, hogy ne kelljen Peyer Károly eredeti vádjai tekintetében az igazságot megkeresni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől, és a középen.) Én a levél szövegét idegállapotom miatt figyelmesen még nem olvastam el, nem érdekel a levél. Ez a kezdetleges, primitív hamisítvány azért nem érdekel, mert én üzletekről sioha, mióta élek, nem beszéltem senkivel, sem német, sem magyar vonatkozásban. Én sem 5 pengős, sem 1000 pengős ügyet életemben nem csináltam, én fizetésből élő, szegény ember voltam és vagyok mind, a mai napig. Azért jelenthettem fel hamisításért azt, aki nevemet aláírta, mert én semmiféle üzleti Levelet alá nem írtam. Feljelenthettem anélkül, hogy előzőleg megnéztem volna a fotokópiás aláírást. Györki Imre képviselő úr hiába mosolyog, én olyan gazdag ember, amilyen a szociáldembkrata képviselő úr, nemi vagyok és nem is leszek. (Élénk helyeslés a jobboldalon és középen. — Haám Artúr: Miért vádol felelősség nélkül? — Farkas István: Várjak meg a 8 órai vonatot! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak megőrizni higgadtságukat és a tárgyalás komolyságát. (Farkas István: Idegességgel nem lehet elintézni, ha imég annyira ideges is valaki! Az igazság akkor is igazság marad! — Zaj. — Haám Artúr iswiét közbeszól.) Haám Artúr képviselő urat kérem, tegye lehetővé, hogy a tárgyalás nyugodtan folyhassék. Rajniss Ferenc: Aki elhiszi azt, hogy én