Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-124

228 Az országgyűlés képviselőházának l*k (Elénk helyeslés a Ház minden oldalán.) A ; drága kamat ugyanis lustává teszi a tőkét, j (Horváth Zoltán: Tehát: a költségvetést nem j fogadom el. — Derültség-) Elfogadom, mert én ! abban a helyzetben vagyok, hogy a miniszter- j elnök úr iránt a legnagyobb bizalommal viseltetem (Farkas István: Ez már nem jó. — De- ! rültség.) és ezt elvárom igen t. képviselőtár- ] saimtól is, akik

r tapsoltak beszédemnek. Elnök: Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr. (Horváth Zoltán: Még nem fejezte ; be! — Derültség. — Hulljuk! Halljuk! — Fricke Valér: A költségvetést elfogadom! — Elénk derültség.) Csoór Lajos: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam pénzügyi fejtegetésekbe bocsátkozott, amelyeket erről az oldalról is, meg a túloldalról is megtapsoltak. (Horváth Zoltán: Egyszázalékos pénz! Ez beszéd!) i Igen t. képviselőtársam messzemenő kívánságo- ! kat terjesztett elő. Minthogy mindig vannak javaslatok a zsebemben, bátor vagyok előterjeszteni ezzel kapcsolatban egy határozati javaslatot s kérem, hogy azt méltóztassanak elfogadni. (Halljuk! Halljuk! — Horváth Zoltán: Olyan ! hangulatban vagyunk!) En nem is megyek ! olyan messzire, mint az igen t. előttem szólott I képviselőtársam, én abból csak egy igen kis j részt kívánok és megelégednék azzal, ha mél- i íóztatnának elfogadni 'határozati javaslatomat, amelyet leszek bátor felolvasni. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa:) »Utasítsa a törvényhozás a kormányt, hogy három hónapon belül terjesszen elő olyan törvényjavaslatot, amely az 1924:V. te. által létesített Nemzeti Bank Rt. alapszabályainak 58. cikkét olyképpen módosítsa, hogy a mezőgazdasági hitel biztosítása véglett a Nemzeti Bank Et. leszámítolhasson olyan kötelezvényeket is, amelyek legfeljebb 12 hónapra szólnak, amelyeket egy mezőgazda írt alá és amelyeket az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy Országos Földhitelintézet nyujtott be.« - T. Képviselőház! A mélyen tisztelt előttem szólott képviselő úr »a pénzkérdéssel foglalkozott s egész lényegében át akarja alakítani mai pénz- és hitelügyi gazdálkodásunkat. En ezzel a javaslattal, amelyet csak apropó terjesztek elő, kizárólag a mezőgazdasági hitelnek intézményes «biztosítását kérném, mint kezdő lépést megvalósítani. Ma az a helyzet, hogy a mezőgazdaságnak nincsen hitele. Ha egy gtafeda a termésére hitelt akar felvenni, akkor kénytelen ahhoz a zsidó kereskedőhöz menni (Egy hang jobb felöl: Miért éppen zsidóUozí), hogy zsirálja a váltóját, tehát közvetlenül hitelt az ő fedezetére nem kaphat. Ha •beruházásra, műtrágyára, gépvételre van szüksége, akTkor hitelhez szintén nem juthat, hanem kénytelen igénybevenni a gépgyárait, vagy j a műtrágyagyárat. A mezőgazdaság általában nein képes közvetlenül forgótőkéhez vagy be- ! ruházési hitelhez jutni, sőt ha egyáltalában hi- ! télhez juthat, akkor vagy váltóhitelt, vagy be- S kebelezett hitelt kénytelen igénybe venni. Váltóhitellel a mezőgiaizdaság nem bír pros- j perálni, mert hiszen a váltó három hónapos lejárattal bír, a mezőgazdaság pedig éves periódussal dolgozik, egy évben egyszer aratnak, ' a tehén egy évben egyszer borjazik, a disznó ; egy évben egyszer hízik ki, tehát ,a mezegaz- j 'dalság három hónapos

1 Táltóval nem bír reu- ! zálni. Már pedig a Nemzeti Bank Rt. alapszabályaiban csak három hónapos vagy kivételesen hat hónapos gazdaváltók vannak statuálva 4. ülése 1936 május 6-án, szerdán. és ezek fogadhatók el. De ezenkívül is a váltó természete olyan, hogy azt a mezőgazdák nem tarthatják be, mert olyan szigorú feltételeket kíván meg a gardától, amihez a legtöbb gazda alkalmazkodni nem tud. Akkor tehát, amikor a mélyen tisztelt túloldali képviselőtársam' az egésa ígiazdasági élet átszervezését a hitelre és a pénzügyi politikára építette, ezt teljes mértékben osztom és ennek kezdő lépéséül csak azt kérném, hogy a mező'gtaizdasági hitel intézményes biztosítására a Nemzeti Bank Rt.-ot, mint közvetlen hitelforrást nyissuk meg. Az alapszabályok 58. pontjában az van benne, hogy osak kereskedelmi váltók számolhatók le. Magyarországon a mezőgazdaság legalább 50%-át teszi ki a gazdiaisági ^életnek, szükséges tehát, hogy a mezőgazdaságii kötelezvények is leszámítolhatok legyenek, amit a Nemzeti Bank Rt. alapszabályai ma nem biztosítanak. Nem akarom mélyen tisztelt képviselőtársam fejtegetéseinek azt ia részletét taglalni, amely a fedezetre és más kérdésekre vonatkozik. Kétségtelen, hogy ebben nagy igazságok vannak és különösen nagy igazság van abban, hogy a;kkor,

f amikor a technikát, a kultúra igen nagy haladást mutat, ugyanakkor a pénzpolitikában, a hitelpolitikában nem maradhatunk meg a m'ai kapitalizmus bölcsőjénél, 200 esztendővel ezelőtt kifejlődött elméleteknél, hanem a pénzpolitikában és a hitelpolitikában is alkalmazkodnunk kell a haladó gazdasági viszonyokhoz és olyan pénzpolitikai, hitelpolitikai rendszert kell bevezetni, aimely a mai ga-ída~ági viszonyoknak megfelel. Akkor, amikor a monopol-kapitalizmus már teljesen uralja az egész gazdasági rendszert, a gazdasági életnek éppen a tömegek érdekében meg kell ragadnia a megfelelő fegyvert, az egyetlen fegyvert, a pénzt és a hitelt, amellyel a kapitalizmus uralkodik a mezőgazdaságon, a fogyasztáson és az egész termelésen. Azok a kérdések tehát, amelyeket a mélyen t. képviselő úr fejtegetett, valóban nagyon is gyökeres kérdései a gazdasági életnek és az ország talpraállításának s nagyon kívánatos volna, hogy az olyan szakértők, akik a pénzpolitikában és a gazdasági politikában vezető helyen vannak, foglalkozzanak azzal, hogy nem lehet ma kétszázéves pénzügyi elméletékkel operálni, hanem olyan pénzügyi elméleteket kell megvalósítani, amelyeket a világ legnagyobb tudósai hirdetnek, akik elismerik azt, hogy változtatni kell azon az ósdi pénzügyi és hitelpolitikai felfogáson, amely kétszáz esztendeig uralta, vagy még ma is uralja az egész gazdasági rendszert nálunk is és másutt is. Nem akarok most ezzel a kérdéssel foglalkozni. Talán majd a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalása során, vagy pedig az appropriációnál leszek bátor ezt kifejteni, ha módomban lesz adataimat összeszedni. De volt a zsebemben még egy másik papiros is, amelyet szintén vagyok bátor előterjeszteni, mint határozati javaslatot előttem szólott t. képviselőtársam beszédéhez, beszédének ahhoz a részéhez, amelyben ő az értékesítésről szólott és ismertette azt, hogy a budapesti értékesítésnél milyen súlyos terheket kell viselnie a mezőgazdaságnak. Mindnyájan tudjuk, hogy a budapesti értékesítési forgalom ma legalább ugyanannyi értéket képvisel, mint egész mezőgazdasági kivitelünk, tehát ezt legalább ugyanolyan figyelemmel kell kísérnünk, mint amilyen nagy áldozatokat hozunk külkereskedel-