Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-124

Az országgyűlés képviselőházának 1% báját kényszerűségből bérbeadja a tulajdonos, akkor bázadója és annak járuléka 53 pengő 4 fillérre emelkedik. Mindezekre való tekintettel tehát elengedhetetlenül szükséges a házadóra vonatkozó jelenlegi rendelkezéseknek a mai élethez igazodó szabályozása. T. Ház! örülök, legelsősorban annak, hogy a pénzügyminiszter úr a független kisgazdapárt egyik régi követelésének eleget tett azzal, hogy az egy lakrészből álló házak mentesülnek a házadó és annak pótlékai alól. Ez a, kedvezmény azonban csak azokra szól, akik semmiféle földbirtokkal nem rendelkeznek. Ezt a rendeletet ezért ki kellene terjeszteni. Például a községi csősz- és pásztorlakásokat, minthogy ezek az épületek szorosan véve cselédlakásul szolgálnak, adómentes gazdasági cselédházaknak kellett volna minősíteni és a házadó alól mentesíteni. Ott, ahol két lakrészes lakás van a tulajdonos használatában, figyelembe veendő volna a gyermekek száma. Egész adórendszerünkben, de különösen a házadónál a legkisebb exisztenciákat megillető szociális gondolkozás, az adómentes létminimum fogalma majdnem teljesen ismeretlen. Az arányos és igazságos jövedelemeloszlásnak egyik hatalmas eszköze volna és sok szociális elégedetlenséget szüntetne meg egy olyan rendelkezés, amely szerint egy bizonyos házbérjövedelmet meghaladó bérösszeg adóztatásánál progresszív kulcsot lehetne behozni. Ott, ahol bérjövedelem van, a ház nemcsak adótárgy, hanem jövedelemforrás is, míg ott, ahol a háztulajdonos csak maga lakja a házat, az pénzbeli jövedelmet neki nem jelsnt. Célszerű lenne^ tehát a házad ónál kétféle kul csőt alkalmazni, mégpedig egy alacsonyabb kulcsot az újból megállapítandó haszonértékekre és egy magasabbat a bérjövedelemre. Minden olyan esetben tehát, amikor bebizonyítható, hogy valaki házának nagyrészét saját megélhetésének biztosítása érdekében adja bérbe, a rendkívüli pótlék alól mentesüljön az illető. Az így származó hiányt^ más úton is lehetne kárpótolni. Itt vannak például az új épületek, amelyek ezidőszerint a rendkívüli pótlék alól men; tesek. Ha a vármegye részére^ át lehetett törni ezt az elvet és az új házak után már kivetettek vármegyei pótadót, miért ne äehetne ezek után is megállapítani a rendkívüli pótlékot? A fogyasztási adók csak arra alkalmasak, hogy az aránytalanságokat növeljék. Ha meggondoljuk, hogy a mezőgazdaság-nénesség keresői az össznépesség keresőinek több mint 50 százalékát teszik, nyilvánvaló, hogy ez a többség a foíryasztásiadó-terhekből is a nagyobb részt viseli. Mezőgazdasági szempontból nem kis jelentősége van a forgalmi adók megreformálásának is. El tekintetben kívánatos lenne minden közszükségleti cikknek forgalmiadó-váltság alá vonása olykénpen. hogy ezt a foreralmiadóváltságot a vámnál kelljen leróni._ illetői eg _ a gyár vagy a nagvkereskedelein rója le. A jelenleg érvényben lévő adóváltság kulcsát minden áron mérsékelni kellene, amely esetben nagyobb lenne a fogyasztás. Bizonvítja ezt az a tény, hogy a borfogyasztási adó leszállításával a borfogyasztás mintegy 80%-kai emelkedett. A forgalmiadó-váltság kulcsának új megállapításánál'figyelembe veendő lenne a közfogyasztási cikkeknek a környező államokban kialakult ára abból a szempontból, hogy ezek a eikkpk nálunk se legyenek drágábbak, mint a külállamokban. A cukornál például, ennél az ülése 1936 május 6-án, szerdán. 211 elsőrendű közszükségleti cikknél, a most érvényben lévő magas kincstári részesedés olyan mérvben mérséklendő, hogy a cukor nálunk se legyen drágább, mint Olaszországban, vagy Ausztriában, ahonnan saját cukrunkat csempészik vissza az országba. (Ügy van! balfelől) T. Ház! Nagy hibák vannak a közmunkaváltságnál is. A közmunkaváltság mai fizetése szerintem fej adójelleggel bir. Igazságtalan ez a teher azért is, mert a közmunkaváltságot az igavonó állatok után vetik ki és így egy olyan kisbirtokos, akinek csak három holdja van és ehhez egy pár igavonója, az amúgyis terhes három hold földje után 12 pengőt, holdankint tehát 4 pengőt fizet közmunkaváltság címén, viszont egy olyan gazda, akinek 12 hold földje van és ehhez tart egy pár igavonó állatot, holdankint 1 pengő közmunkaváltsággal van megterhelve. Igazságtalan továbbá az is, hogy egy tehénfogat, amely az országutat sohasem látja, éppúgy meg van róva. mint az állandóan fuvarozó ló. ! A közmunkaváltsággal kapcsolatosan, mint az útadónál fennálló visszásságra, rá kell, hogy mutassak arra, hogy a

/

közutakat nagymérvben igénybe vevő teherautók, különösen a Mateosz. autói az utakat hihetetlen mértékben rongálják, de útadót csak annyit fizetnek, mint egy középgazdaság. Egy Mateosz.-autó évenkint körülbelül 60-—65.000 tonnakilométert, míg egy középgazdaság csak 21.000 tonnakilométert fuvaroz. mégis mindkettő egyenlően 600 pengő útadót fizet. Indokolt lenne tehát egy olyan autóadóztatási rendszernek a behozatala, amely a jármüveket az úthasználat arányában adóztatja meg. •: Az egyházi és hitfelekezeti iskolai adó részint az állami ellenőrzés hiánya, részint annak gyengesége folytán szintén a legnagyobb szélsőségeket mutatja. Ugyanannál a felekezetnél előfordul, hogy egyes községekben az adó aíz állami adók 150%-át is meghaladja. Az egyházi adózásnál szintén gyakori természetbeni szolgáltatások az aránytalanságot mindenképpen növelik. A eanonica visitatio szerint telkesgazdának számít az, akinek 5525 négyszögölnyi ingatlana van és ezek egész párbért fizetnek. Ugyancsak a eanonica visitatio mondja ki, hogy a telkes-lházas gyermekei tekintet nélkül arra, hogy egy koszton, élnek-e a családdal vagy sem. ha a szülőkkel egy házban laknak, ugyanannyit fizetnek, mint a család.. Ez az elavult, elmaradott régi rendszer rendkívül sérelmes, mert hiszen egy 5525 négyszögölnyi ingatlan tulajdonosa annyit fiaet. mint akinek 100 hold földje van, tehát az egyházi adók revideálása és módosítása feltétlenül sürgősen keresztülviendő. Tudva azt, hogy a nemzeti munkaterv is foglalkozik az adó igazságosabbá tételével és az adórendszer egyszerűsítésével, nem kis fontossága van és az adókamatoknak sem, amely adókamatok a behajtási költségekkel együtt ma is meghaladják a 12%-ot. A magas adókamatok miatt a gazda legnagyobb igyekezete mellett sem tudja hátralékos adóját törleszteni, mert az e célra befizetett összeget felemészti az adókamat és csodálkozva látja az adózó, hogy minden igyekezete mellett is nemhogy csökkenne a hátraléka, hanem ellenkezőleg, még emelkedik. Állami érdek volna tehát a fennálló régebbi tartozásokra egy minimális, mondjuk 2%-cm kamatot megállapítani, mert ezzel az olcsó ka30*