Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-123
Az országgyűlés képviselőházának 12 baloldalon.) Mi ebből a tanulság'? Ebből a tanulság- az, hogy itt a rendszerben van a hiba. Elismerem, hogy ia kormány a legnagyobb jószándékkal próbál itt-ott helyi kezeléssel nyesegetni, javítani, foltozgatni az állapotokon. (Zaj a baloldalon. — \Egy hang a szélsőbaloldalon; Még azt sem lehet mondani!) Ez azonban nem segít, t. Ház, nekünk egészen más gazdasági rendszerre kell áttérnünk. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ez a más gazdasági rendszer nem lehet más, mint az őszinte, tisztességes és fenntartás nélküli népi politika. (Ügy vom! Ügy van! balfelől. — Br. Berg Miksa: Ez hiányzik!) Minden — de kivétel nélkül minden — gazdasági, kulturális és politikai intézkedést a legszélesebb néprétegek érdekében kell tenni. Ne legyenek itt kedvezményezettek és kitaszítottak. Ne legyen itt egy keskeny és vékony réteg, amely hitbizományosiként tartja kezében az. országot és fölöz le és vesz el mindent. Itt minden legyen a népé, de becsületes, őszinte, tisztességes és balálig menő komolysággal. (Kun Béla: Titkos választójog nélkül nem. lesz belőlünk; soha senumi! — Ügy van! Ügy vian! a szélsőbaloldalon. — Mozgás a jobboldalon,) Annál inkább sürgető ez, cmert már a fizikai elkorcsosul ás veszélye fenyeget bennünket., Kozma György főispán legutóbbi nyilatkozatára utalok, aki már arról panaszkodik, hogy a nép kezd csenevésszé, satnyává silányulni. Hol vannak a Kinizsi-erejű magyarok 1 ? Ha végignézünk egyes magyar vidékek lakosságán, ha végignézünk egy gyakorlatról bevonuló magyar, bakaszázadot, meg kell állapítanunk, hogy már testileg is kezdünk elkorcsosulni. (Ronkay Ferenc: Ugyan kérem, mégsem lebet ezt így állítani! — Zaj a bal- és n szélsöbaloldalon.) A táplálkozás hiánya és a népbetegségek teszik ezt. Ezen nem lehet vitatkozni, ez így van és ha hallgatunk róla, sokkal rosszabb» mintha beszélünk róla. Ezen segítenünk kell. T. Ház! A tmiagyarság nagy társadalmi és gazdasági problémáinak megoldását nehézzé teszi az, hogy egész Európa szellemi és gazdasági élete éppen napjainkban óriási konvulziókon megy keresztül. Válságba jutott a fehér ember kultúrája és mintha a magasabb hatalmak éppen azzal akarnák elveszíteni ezt a fehér emberiséget, hogy vaksággal verik meg, Európa népei, ahelyett, hogy vállvetett munkával iparkodnának a bajok okozóit megállapítani s közös és összetett munkával azokon isegíteni, acsarkodnak, fenekednek egymásra, egyik nemzet a másikat támadja s kezdi ki. Mi okozta' az európai kultúrának ezt az összeomlását 1 ? Szerintem ugyanaz, ami a magyarság tragédiájának is a magja, a benső^ őszinteség, a meggyőző hit hiánya. Egy kultúra iákkor omlik össze t. Ház, amikor az annak csúcsán, élén állók kezdenek nem hinni abban, amit tesznek. A hellén kultúra, a római kultúra, akkor bukott meg,, amikor a rómaiak legintelligensebb fői nem hittek többé az Olümposz fenségében, amikor azokat a szertartásokat» ïamelyeket a különféle pontifexek végeztek, már csak külsőségképpen, a nép (megtévesztésére végezték. Ugyanígy ez a mai fehér kultúra is elvesztette -hitét. Vallása álvallás lett, kultúrája álkultúra, humanizmusa álhumanizmus és tulajdonképpen a vér és arany után való fékevesztett törekvés jellemzi egész korunkat. (Ügy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Minden más, amit kifelé imutat, színlelése 1936 május 5-én, kedden. 141 lés, hazugság, már pedig a hazugság a kultúrák megölője. Hazudni lehet ideig-óráig, még részleteredményeket is lehet vele elérni, de 'ha egy kultúra kirúgja maga alól az igazságot és bázisává a hazugságot teszi, akkor annak a kultúrának arcán meg fognak jelenni a lelki hullafoltok. Még a jelenségek is ugyanazok, amelyek az antik kultúrák bukásánál voltak. Mint Rómában is megjelent az első gangster, Catilina, hasonlóképpen ma a nagyvárosokban megjelennek a gangsterek és mindegyikre áll Sallustius Crispusnak az a megállapítása, amelyben Catilináról azt írja: »Timendus erat tarn diu, dum in mocuibus urbis continebatur«; addig volt félelmetes, amíg a város falai között tartózkodott. A nagyvárosok a szeméttelepei ezeknek a gombáknak, itt tudnak kitenyésztődni és itt tudnak félelmetesekké válni. Vagy itt van egy másik jelenség, amely szintén megdöbbentően hasonlít az antik kultúra összeomlásának > a mai viszonyok között is tapasztalható jelenségéhez, ez a modern pogányság. Ha az oroszországi modern pogányságot, vagy a német új pogányságot, a Walpurgis éjlángjának fellobogását látjuk, ha azt látjuk, hogy nálunk a fehér lö áldozatát mutatják be eltévelyedett és józan keresztény lélekkel meg sem érthető szektákat valló emberek, ha azt látjuk, hogy az Alföldnek önmagában való hitét is elvesztett népsége hogyan tódul kótyagos, betegagyú szektákba és elfogad minden tanítást, csak a józan keresztény tant tagadja meg, akkor eszünkbe jutnak a haruspexek, akik éjnek idején f kilopóztak templomaikból és elmentek az Ázsiából importált vallások templomaiba, hogy ott szégyenteljes babonáiknak áldozzanak. Ha most azt nézzük, hogy milyen irányzatok kívánnak ebből a romból kiemelkedni és követelnek maguknak polgárjogot az európai kultúra újjáteremtése terén, akkor azt kell látnunk, hogy itt is a legnagyobb zavar és egyelőre a legnagyobb diszharmónia uralkodik. A skolasztikus filozófia a létnek három rétegét ismeri fel és azt mondja, hogy van anyag, szerves élet és szellem, ennek megfelelően a történelemnek is három alkotó tényezője van, a gazdasági élet, a biológiai vitális élet és a szellemi élet. Azok az új áramlatok, amelyek meg akarják oldani Európa kultúrájának^ ezt a válságát, a bolsevizmus, a hitlerizmus és SL fasizmus, szemmel láthatólag divergálnak és más-más történelmi alapra helyezkednek. A bolsevizmus alapja kétségtelenül az anyagi világ, a gazdaság, a technika, a gép. a ihitlerizmusé a biológiai, a vitális alap, a fajelmélet, míg a fasizmusé a szellemi világ, a heroizmus. Ki tudja, hol fognak ezek találkozni, ki tudja fognak-e egyáltalában találkozni és ki tudja, hogy ez a nép, amelynek egyszerre kell küzdenie ezeréves határai visszaszerzéséért, meglévő birtokállománya megtartásáért és négyszázéves mulasztások pótlásáért, meg fogja-e tudni emészteni ezeket az új áramlatokat, tudja-e ezeket hasznossá tenni saját eletére? Égy mindenesetre tény: a magyar, iSzééhenyi István szerint, akinél pedig nemzetet senki jobban nem ismerte, úgynevezett törzsöknemzet annyiban, hogy olyan tulajdonságai vannak, amelyek Európa egyetlen más nemzetével nem rokonok, egyedül és külön állanak egésA Európában. Minden, amit a magyarság kultúrájában meg akar valósítani, csak akkor hasánál ennek a nemzetnek, ha a törzsöknem29*
