Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-123
142 Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 1936 május 5-én, kedden. zet tulajdonságaival nem ütközik, ha azoknak nem árt, ha azoknak szellemében van feloldva. Idegen minták, külföldről beplántált receptek szerint itt nem lehet megújhodást csinálni. A magyar törzsöknemzet, amelyet csak saját karakteréből kisarjadó reformokkal lehet megmenteni. (Czirják Antal: Es nem nyilas rögeszmékkel!) Ha most ezeknek a feliaidatoknak gyakorlati megoldásával foglalkozom, legyen szabad rámutatnom néhány átfogó szempontra, amelyek a jövőben feltétlenül kell^ hogy figyelmünk tárgyát képezzék. Ki csinálja ezt az átalakulást 1 ? Noha az átalajkulás irányzata világszerte .a szociális ellentétek lefaragására irányul, ia mai történelem karakterét nyugaton már nem az arisztokrácia, nem is a nagypolgárság, 'hanem a kispolgárság és a proletariátus adja meg és ez az irányzat nálunk is így fog haladni, mégis a véleményem az, hogy a középosztálynak kell ennek az átalakulásnak az élére állnia, mert ha nem teszi, ha hivatását nem ismeri fel, akkor az átalakulás és vele együtt nemzetünk jövője hamis vágányra siklik. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Tanuljon meg dolgozni!) Egyetlen olyan állam nincs talán Európában, amelynek töriénelmében erre •olyan fényes példa volna, mint a magyar nemzet történetében. Ha a magyar nemesség legjobbjainak azt a küzdelmét nézzük, amely 1823-tól 1848-ig lefolyt és amely saját érdekük rovására a jobbágyság felszabadítására és a szociális viszonyok átalakulására irányult, akkor laizt kell mondani, hagy a magyar nemesség ezzel olyan példát mutatott fâte utókornak, amellyel a mai közposztálynak — bár nem lehet összehasonlítani értékben az ama korbeli vei — méigiis feltétlenül élnie kell. Egy másik szempont, amire itt rá kell mutatnom, a magyar ifjúság problémája. Sajnálattal kell megállapítanom azt, hogy az ország legnagyobb exportcikke ez idő szerint a tehetség. Nincs egyetlen ország, ahonnan annyi ember szóródna szét a világba, mint éppen Magyarország. A világ minden táján megtalálhatjuk a magyar mérnököket, kereskedőket és feltalálókat, akik nem találják hónukat e ^hazában, kénytelenek külföldre vándorolni és ott boldogulni. Pedig tudnánk mi a tehetségeket itthon is használni. Tegyük csak kezünket ja szívünkre, nézzünk körül ebben ia Házban _ és mondjuk meg őszintén, becsületünkre 1 , vájjon nem lehetne-e itt néhány tucat igazán tehetséges embert használni s vaijon nem volna-e ezekre égetően szüksége a hazának? De ha akár ezt a területet, akár a nemzeti élet más területét nézzük, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedjük magunknak azt a luxust, bogy legjobbjaink szét«zóród.ianak a ^zélróz c a minden irányábatn, amikor itthon, akárhányszor nincs megfelelő ember a megfelelő helyen. T. Ház! A felekezeti kérdéssel is kell foglalkoznom. A 'felekezeti kérdés ennek a nemzetnek egyik legkényesebb kérdése. Nem lehet azzal segíteni rajta, hogy létezését egyszerűen letagadjuk, mert van ez a kérdés. Véleményem szerint a felekezeti kérdés megoldása abban keresendő, (Gr. Festetics Domonkos: Nincs felekezeti kérdés!) hogy az ország lakosságának 67.5%-át képező katolicizmusnak nagyobb szerepet kell adni az ország életének irányításában. (Élénk helyeslés a balközépen. — Rassay Károly: Követelje magának, ez az első feltétel!) A katolicizmusnak eddig csak azok az elemei jutottak vezető szerephez, akik katolikus mivoltukat másodrendűnek tekintették, iholott azokat kellene, sőt kell az első vonalba állítani, akik ezt az érzésüket nem rejtik véka alá és nyugodtan megvallják katolicizmusukat. (Zaj. — Gr. Festetics Domonkos: Felekezeti kérdés nincs az országban, nem is szabad csinálni! — Ronkay Ferenc: A nép nem ismer felekezeti kérdést! — Gr. Festetics Domonkos: Csak faji kérdés van! — Nyíri István: Az sincs!) T. Ház! Foglalkoznom kell még a zsidókérdéssel is. En az antiszemitizmust helytelenítem és elítélem. (Zaj.) Elítélem az antiszemitizmust azért, mert inhumánusnak tartom. Nem igaz, hogy ennek a fajnak csak rossztulajdonságai vannak. Hiszen ennek a fajnak az emberiség legalább annyit köszönhet, mint bármely más fajnak. (Egy hang a baloldalon: Történelmi érdemei vannak Magyarországon is!) Mondom, elítélem az antiszemitizmust ebből a szempontból is, de elítélem azért is, mert nem tehetjük meg azt, hogy 500.000 embert elengedjünk a nemzet organizmusából, azokat kitaszítottaknak tekintsük . .. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: De iha Nep.-ista lesz, akkor nem küldik el! — Nagy zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Adjon a pártkasszába egy milliót és kegyelmes úr lesz!) Azt az antiszemitizmust pedig, amely jobbkezével nagyot üt a szegény zsidó fejére, balkezével pedig elfogadja a sápot a gazdag zsidótól, — megvetem. (Helyeslés bal felől. — Zaj.) T. Házi (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Foglalkozni kívánok még, — most már egészen röviden, mert csak öt percem van hátra — azzal, hogy ezeknek a vázolt nagy nemzeti szempontoknak megoldására miért nem tartom én a Gömbös-kormányt alkalmasnak. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Gömbös Gyulának a sors egészen különös lehetőségeket biztosított. Ha ő abban a pillanatban, amikor kormányra került. megalkotja a titkos választójogot, rátér a becsületes és fenntartás nélküli népi politikára és választást rendel el, az ország 90%-a mögötte áll és ő a magyar történelem legnagyobb alakjai közé emelkedik. Ezt a lehetőséget azonban elmulasztotta. Elmulasztotta a nép legszélesebb rétegeire való támaszkodás politikáját és ma annak pótlására szurrogátumokra van szüksége, amelyek megmérgezik az egész magyar közéletet. A történelmi pillanatnak ez az elmulasztása vonja maga után azt, hogy ma balo+takat kell leszavaztatni azért, hogy Meizler Károly ne kerüljön be a üarlamentbe. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Ellenmondésok a jobboldalon. — Peyer Károly. Egv pár halott mindegyiknek van odaát!) Ezért olyan választási trükkökkel kell élni, amelyek szégyenére vannak egész Európának. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ez a mialíryarázata. annak, bogy Gömbös Gyula kénytelen magát olyan vezérkarral körülvenni, amely ugyan tűzön-vízen keresztül támogatja, de amelynek erkölcsisége, ctnegbízhatósáíra az P T *""**íg s!7einT"><" ,T i+" ; "'i 1 ól r\Qjn mir\rlîfr makulátlan. (Zaj és felkiáltások jobb felől: Micsoda^ Merész állítás!) Ez az oka annak, hogy még így sem 1 tartja magát elé® erősnek, állandóan engedményeket kell tennie a kapitalizmusnak és a feudalizmusnak és ezért minden reformja félmegoldás. (Ellenmiondások a jobbóldalon. — Egy hang jobbfelöl: Magától fogunk tanulni!) Ennek alz országnak címerébe ma leghelyesebben a nagyszalontai csonkatornyot lehetne bpá.llítaani- mert mindenünk, ' amit alkottunk, félbemaradt alkotás, félmegol-
