Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-122
122 Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1936 május 1-én, pénteken. fővárosban 700.000 emlber lakik egy-és (kétszobás laJkásokban, ágybérlő, vagy ágyrajáró és albérlő. Itt a lakosság legnagyobb zöme nagyon nehéz viszonyok között él. Ha már annyira hangoztatjuk a higiénát minden téren, akkor lehetővé kell tenni ezeknek az embereknek is, hogy egészséges» rendes lakásokban élhessenek. Eigy ilyen városrész fejlődése óriási vérkeringést okoz és az államnak nem kerül semmibe. Amikor a pénzügyminiszter urat minden•»féle jogos és jogtalan nehéz pénzügyi kérdésekkel terhelik, én olyat akarok kérni a miniszter úrtól, ami az államnak semmmibe sem kerül. Szerintem ugyanis az :államnak az is -a feladata és kötelessége, hogy lehetővé tegye ebhen lal városban az építkezés, a munka megindulását, mert -ha az építkezés megindul, jakkor nemcsak az építőiparosoknak van keresetük, hanem nagyon sok más iparágnak is lesz munkaalkalma, hiszen maga az építkezés 42 kulcs-iparágnak ad kereseti lehetőséget és munkaalkalmat. Ne méltóztassék tehát továbbra is állandósítani azt iái helyzetet, hogy Budapesten legyenek városrészek, amelyek fejlődésükben teljesen megállnak, hanem tessék lehetővé tenni, hogy ezek a városrészek is elindulhassanak a haladás útján. Ezzel kapcsolatban fel akarom hívni a t. Ház figyelmét magára a Közmunkák Tanácsára is, mert hiszen ez .a kérdés a Közmunkák Tanácsával a legszorosabb összefüggésben áll. TTgy tudom, hogy a Közmunkák Tanácsánál ezek a kérdések már el vannak intézve, de egyáltalán felvetem a kérdés^ nem^ volna helyes és szükséges a Közmunkák Tanácsa hatáskörének szélesebb mértékben való kiterjesztése. Ezek az építkezési kérdések ugyanis egészségügyi és technikai vonatkozásaiknál fogva is nagy -meggondolást igényelnek és a Fővárosi Közmunkák Tanácsát alkalmas szervnek tartom ezek keresztülvitelére. Nekem ez nem mai gondolatom. Evekkel ezelőtt, még a f Bethlenkormány idejében, a miniszterelnöki tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával elmondtam már, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a hatáskörét ki kellene terjeszteni, mert a Fővárosi Közmunkák Tanácsában az autonómia és az állami szervek helyes vegyületben vannak együtt és különösen a környékkel kapcsolatban a főváros érdekében is, a környék érdekében is szükséges volna, hogy az építkezések ezentúl figyelemmel kísértessenek és minden nehézséget, minden akadályt ezeknek útjából eltávolítsanak. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja «1.) Be is fejezem felszólalásomat. Erről a témáról sokat tudnék beszélni, mert ez nagyon lelkemhez van nőve. Régi parlamenti ember vagyok, nagyon sokszor szólaltam fel ebben a kérdésben és mondhatom, a miniszter úrnál megértésre találtam a múlt alkalommal is és remélem, hogy találok jelenleg is. Nagyon kérem a mélyen t.. miniszter urat,^ tegye lehetővé azt, amit kértem. Ha az Erzsébet-sugarút megnyílik, milliók és milliók fognak a gazdasági vérkeringésbe, a forgalomba 'bekerülni es ezáltal a város iparos és kereskedő elemei új keresetforráshoz, új munkaalkalomhoz jutnak. Mindez pedig az államot semmivel sem terheli. Ügy tudom, hogy minden előkészület megtörtént már ebben az irányban. Ott van az Andrássy-út meghosszabbításának kérdése is, ez is olyan probléma, amely a jövőben megoldásra vár. Ezek mind kereseti alkalmak, munkaalkalmak. A vállalkozásnak lehetőséget és módot kell tehát adni arra, hogy itt munkát kapjon, hogy életlehetőséget és munkaalkalmat teremtsen. Megvan a szándék, megvan a kedv is erre, csak az állam ne legyen kerékkötő ezekben a kérdésekben. Ismétlem, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát megfelelő és alkalmas szervnek is tartom ezeknek a kérdéseknek elintézésére. A magam részéről a javaslatot elfogadom s ezeket a szempontokat ajánlom a mélyen t. miniszter úr figyelmébe. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik Payr Hugó képviselő úr! Payr Hugó: T. Képviselőház! Ennek a javaslatnak tárgyalásánál azt a furcsa jelenséget tapasztaljuk, àogy túloldali képviselőtársaink nem nagyon sietnek a javaslatnak védelmére (Egy hang jobb felől: Micsoda gyanúsítás!) — Meskó Rudolf: Az ellenzék is elismeri, hogy jó a javaslat!) és lazt, (almi ebben a javaslatban jó és hasznos, ellenzéki oldalon fejtjük ki, arra ellenzéki képviselőtársaim mutatnak rá. Azt hiszem, hogy túloldali képviselőtársaim azért nem sietnek a javaslat védelmére és támoigiatására, mert ők maguk is érzik, hogy a javaslat (Felkiáltások jobb felől: Nagyon jó!) jelenlegi formájában semmi körülmények között sem kielégítő', nem kielégítő annak sem a tartalma, sem a formájfa, sem a célja, sem az, indokolása. Belátom, hogy a javaslat mérlegelésénél igen nehéz helyzetben van az, aki lelkiismeretesen akar állást foglalni. Elősör is -miről van itt szó? Arról, hogy a kormány felhatalmazást kér kétszer 13 X A millió pengős beruházási kölcsön felvételére. Az egyik kölcsönt,^ mint a javaslat mondja, kincstári jegyekre és kincstári váltókra akarja felvenni, a másikat pedig hitelműveletek útján akarja az utasításokkal kapcsolatban biztosítani. Ez a kölcsön tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ország nem konszolidált adósságai szaporodnak. Azok a képviselőtársaim, akik irtóhadjáratot indítottak a volt Bethlen-kormány ellen és Bethlen kormányzattal és rezsimje ellen azt a vádat emelték itt a képviselőház•ban és száz és száz népgyűlésen, hogy adósságokat csinált és az adósságok tengerébe rántotta he az országot, most igen nehezen állhatnak ide azzal a propozicióval, hogy lai kormány, amely három és fél esztendő óta amúgyis lényegesen emelte ezeket a függő adósságokat most újabb adósságokat csináljon. Viszont mindenki átérzi, hogy az ország niai bénult gazdasági helyzetében mennyire szükséges és fontos új munkaalkalmak és új kereseti lehetőségek megteremtése. T. Képviselőház! A javaslatnak —- mint mondottam^ — sem tartalma, se mindokolasiai, sem formája, sem célja nem kielégítő. Miért? A tartalom a kölcsön összegére vonatkozik. Ha a kormány átérzi azt, hogy a mai időkben nagyobibarányú beruházásokra viala szükség és nagyobbarányú beruházásokat akar végezni, akkor 27 millió pengős 'beruházási kölcsönnel semmit sem tud elérni, akkor ez ^ megint csak porhintés azok szemébe, akik reménykednek az ilyen közmunkákkal kapcsolatban, akik /akt várják, .hogy ezzel fel fogják lendíteni a gazdasági életet. Ez a 27 millió pengő annyival is inkább keveset jelent, mert a törvényjavaslat indokolása példátlan cinizmussal ismeri be abt, hogy iá ínég meg sem szavazott, a következő év költségvetési előirányzatában kijelölt,
