Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-122

122 Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1936 május 1-én, pénteken. fővárosban 700.000 emlber lakik egy-és (kétszobás laJkásokban, ágybérlő, vagy ágyrajáró és al­bérlő. Itt a lakosság legnagyobb zöme nagyon nehéz viszonyok között él. Ha már annyira hangoztatjuk a higiénát minden téren, akkor lehetővé kell tenni ezeknek az embereknek is, hogy egészséges» rendes lakásokban élhessenek. Eigy ilyen városrész fejlődése óriási vérkerin­gést okoz és az államnak nem kerül semmibe. Amikor a pénzügyminiszter urat minden­•»féle jogos és jogtalan nehéz pénzügyi kérdé­sekkel terhelik, én olyat akarok kérni a mi­niszter úrtól, ami az államnak semmmibe sem kerül. Szerintem ugyanis az :államnak az is -a feladata és kötelessége, hogy lehetővé tegye ebhen lal városban az építkezés, a munka meg­indulását, mert -ha az építkezés megindul, jak­kor nemcsak az építőiparosoknak van kerese­tük, hanem nagyon sok más iparágnak is lesz munkaalkalma, hiszen maga az építkezés 42 kulcs-iparágnak ad kereseti lehetőséget és mun­kaalkalmat. Ne méltóztassék tehát továbbra is állandósítani azt iái helyzetet, hogy Budapesten legyenek városrészek, amelyek fejlődésükben teljesen megállnak, hanem tessék lehetővé tenni, hogy ezek a városrészek is elindulhassa­nak a haladás útján. Ezzel kapcsolatban fel akarom hívni a t. Ház figyelmét magára a Közmunkák Taná­csára is, mert hiszen ez .a kérdés a Közmun­kák Tanácsával a legszorosabb összefüggésben áll. TTgy tudom, hogy a Közmunkák Tanácsá­nál ezek a kérdések már el vannak intézve, de egyáltalán felvetem a kérdés^ nem^ volna he­lyes és szükséges a Közmunkák Tanácsa hatás­körének szélesebb mértékben való kiterjesztése. Ezek az építkezési kérdések ugyanis egészség­ügyi és technikai vonatkozásaiknál fogva is nagy -meggondolást igényelnek és a Fővárosi Közmunkák Tanácsát alkalmas szervnek tar­tom ezek keresztülvitelére. Nekem ez nem mai gondolatom. Evekkel ezelőtt, még a f Bethlen­kormány idejében, a miniszterelnöki tárca költ­ségvetésének tárgyalása alkalmával elmondtam már, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a hatáskörét ki kellene terjeszteni, mert a Fő­városi Közmunkák Tanácsában az autonómia és az állami szervek helyes vegyületben van­nak együtt és különösen a környékkel kapcso­latban a főváros érdekében is, a környék ér­dekében is szükséges volna, hogy az építkezé­sek ezentúl figyelemmel kísértessenek és min­den nehézséget, minden akadályt ezeknek út­jából eltávolítsanak. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja «1.) Be is fejezem felszólalásomat. Erről a té­máról sokat tudnék beszélni, mert ez nagyon lelkemhez van nőve. Régi parlamenti ember vagyok, nagyon sokszor szólaltam fel ebben a kérdésben és mondhatom, a miniszter úrnál megértésre találtam a múlt alkalommal is és remélem, hogy találok jelenleg is. Nagyon kérem a mélyen t.. miniszter urat,^ tegye lehe­tővé azt, amit kértem. Ha az Erzsébet-sugarút megnyílik, milliók és milliók fognak a gazda­sági vérkeringésbe, a forgalomba 'bekerülni es ezáltal a város iparos és kereskedő elemei új keresetforráshoz, új munkaalkalomhoz jutnak. Mindez pedig az államot semmivel sem terheli. Ügy tudom, hogy minden előkészület megtör­tént már ebben az irányban. Ott van az Andrássy-út meghosszabbításá­nak kérdése is, ez is olyan probléma, amely a jövőben megoldásra vár. Ezek mind kereseti alkalmak, munkaalkalmak. A vállalkozásnak lehetőséget és módot kell tehát adni arra, hogy itt munkát kapjon, hogy életlehetőséget és munkaalkalmat teremtsen. Megvan a szán­dék, megvan a kedv is erre, csak az állam ne legyen kerékkötő ezekben a kérdésekben. Is­métlem, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát meg­felelő és alkalmas szervnek is tartom ezeknek a kérdéseknek elintézésére. A magam részéről a javaslatot elfogadom s ezeket a szempontokat ajánlom a mélyen t. miniszter úr figyelmébe. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik Payr Hugó kép­viselő úr! Payr Hugó: T. Képviselőház! Ennek a ja­vaslatnak tárgyalásánál azt a furcsa jelenséget tapasztaljuk, àogy túloldali képviselőtársaink nem nagyon sietnek a javaslatnak védelmére (Egy hang jobb felől: Micsoda gyanúsítás!) — Meskó Rudolf: Az ellenzék is elismeri, hogy jó a javaslat!) és lazt, (almi ebben a javaslatban jó és hasznos, ellenzéki oldalon fejtjük ki, arra ellenzéki képviselőtársaim mutatnak rá. Azt hiszem, hogy túloldali képviselőtársaim azért nem sietnek a javaslat védelmére és támoigia­tására, mert ők maguk is érzik, hogy a javas­lat (Felkiáltások jobb felől: Nagyon jó!) jelen­legi formájában semmi körülmények között sem kielégítő', nem kielégítő annak sem a tar­talma, sem a formájfa, sem a célja, sem az, in­dokolása. Belátom, hogy a javaslat mérlegelé­sénél igen nehéz helyzetben van az, aki lelki­ismeretesen akar állást foglalni. Elősör is -miről van itt szó? Arról, hogy a kormány felhatalmazást kér kétszer 13 X A millió pengős beruházási kölcsön felvételére. Az egyik kölcsönt,^ mint a javaslat mondja, kincstári je­gyekre és kincstári váltókra akarja felvenni, a másikat pedig hitelműveletek útján akarja az utasításokkal kapcsolatban biztosítani. Ez a kölcsön tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ország nem konszolidált adósságai szaporodnak. Azok a képviselőtársaim, akik irtóhadjáratot indítottak a volt Bethlen-kor­mány ellen és Bethlen kormányzattal és rezsimje ellen azt a vádat emelték itt a képviselőház­•ban és száz és száz népgyűlésen, hogy adóssá­gokat csinált és az adósságok tengerébe rán­totta he az országot, most igen nehezen állhat­nak ide azzal a propozicióval, hogy lai kormány, amely három és fél esztendő óta amúgyis lé­nyegesen emelte ezeket a függő adósságokat most újabb adósságokat csináljon. Viszont mindenki átérzi, hogy az ország niai bénult gazdasági helyzetében mennyire szükséges és fontos új munkaalkalmak és új kereseti lehe­tőségek megteremtése. T. Képviselőház! A javaslatnak —- mint mondottam^ — sem tartalma, se mindokolasiai, sem formája, sem célja nem kielégítő. Miért? A tartalom a kölcsön összegére vonatkozik. Ha a kormány átérzi azt, hogy a mai időkben na­gyobibarányú beruházásokra viala szükség és nagyobbarányú beruházásokat akar végezni, akkor 27 millió pengős 'beruházási kölcsönnel semmit sem tud elérni, akkor ez ^ megint csak porhintés azok szemébe, akik reménykednek az ilyen közmunkákkal kapcsolatban, akik /akt várják, .hogy ezzel fel fogják lendíteni a gaz­dasági életet. Ez a 27 millió pengő annyival is inkább keveset jelent, mert a törvényjavas­lat indokolása példátlan cinizmussal ismeri be abt, hogy iá ínég meg sem szavazott, a követ­kező év költségvetési előirányzatában kijelölt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom