Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-112

432 Az országgyűlés képviselőházának 11 Rezső képviselő úr Indítványát elfogadni? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, akik elfogadják Temple Rezső képviselő úr indítványát, felállni. (Megtörténik.) Többség! A Ház az indítványt elfogadja. (Esztergályos János: Majd figyelemmel kísérjük, hogy itt is lesznek-e? — Kölcsey István: Nem félünk a munkától! Itt leszünk!) A most hozott határozat értelmében a telepítésről és »más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának ideje alatt a Ház üléseit délután 4 órától éjjel 12 óráig! fogja tartani és ez már a mai ülésünkre is vonatkozik, (vitéz Ujfalussy Gábor: Mindig így kellene lennie!) Következik napirend szerint a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat (I-rom. 201, 230.) folytatólagos tárgyalása. •Mielőtt megadnám a szót Matolcsy Mátyás képviselő, úrnak, aki legutóbbi ülésünkön halasztást kért és kapott, a t., Ház tudomására hozom, hogy a földművelésügyi miniszter úr a házszabályok 142. §-árnak (2) bekezdésére való utalással, a törvényjavaslat tárgyalásának tartamua :alatt arra az időre, amikor más irányú hivatalos elfoglaltsága miatt a Ház üléseiről táv cl kell maradnia, Marschall Ferenc államtitkár urat miniszteri megbízottként jelentette be. IA bejelentést a Ház tudomásul veszi. Matqlcsy Mátyás képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Agrárnépünk folyton szaporodó tömegei és a megoldatlan földkérdés, valamint az uj eszmeáramlatokból kiisarjadó erők dobták a telepítési törvényjavaslatot a Ház asztalára. Gömbös Gyula miniszterelnök úr elvitathatatlan érdeme az, hogy ezt a nagy nemzeti kérdést ide merte hozni és módoit adott arra, hogy az ország színe előtt újra foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. {Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Magyarországon a földkérdéshez hozzányúlni nagy erdeim, már csak azért is:, mert bátorságot, faj- és hazaszeretetet jelent. ^Ebben van Gömbös Gyula (miniszterelnök úr érdeime is. Ennek ellenére a javaslatot — tekintettel arra, hogy az érdemi megoldásban nem kielégítő — nem tartom alkalmasnak. Nagyon jól tudomii, hogy a törvényjavaslat elkészítésével foglalkozó vitéz Vas Elek tanácsos úr érdelme is óriási, imivei az éveken keresztül ellene ható politikai erők hatása ellenére is egy annyimmnennyire elfogadható javaslatot tudott a Ház asztalára letenni. (Felkiáltások jobbfelől: Éljen Vas Elek!) T. Ház! Magyarországon a földkérdés megoldásával kapcsolatban három egymástól meglehetősen eltérő felfogás uralkodik. Az első az, amelyet gróf Bethlen István volt miniszterelnök úr és politikai tábora képvisel (Horváth Zoltán: Melyik!) — a Házon kívül politikai tábora. Tekintet nélkül a nemzet óriási érdekeire, minthogy a nagybirtok érdekeit képviseli, egy komoly, mélyen járó földreform szükségességét tagadja, sőt egyenesen veszélyesnek tartja. A másik felfogás az, amelyet a kormány haladó-konzervatív felfogása jelent és amelynek eredményeképpen üdvözölhetjük a Ház asztalára tett törvényjavaslatot, amely törvényjavaslat egy új földreform, egy telepítés szükségességét kodifikálja ugyan, de a gyökeres megoldások szempontjából mégis eredménytelen. A harmadik felfogás a földkérdés 2. ülése 1936 március 23-án, hétfőn. rendezésében az, amelyet mi képviselünk és ez az, hogy a földkérdés rendezésében igenis radikális megoldásokat sürgetünk. (Mózes Sándor: Ez a helyes álláspont!) Radikális megoldást, de a magántulajdon tiszteletben tartása mellett óriási áldozatokat követelünk a nagybirtokosságtól. Ezt nyíltan valljuk. Ezt a három felfogást röviden a következőképpen lehetne jellemezni. Az első, a gróf Bethlen István és politikai tábora által képviselt felfogás gerincét elsősorban az adja, hogy elismeri, hogy agrárnépünk szociális nyomora óriási. Állítja, hogy túlzsúfolt agrárlakosságunk számára nincsen elegendő földünk; tagadja, hogy mélyenjáró földrendezéssel lehetne a helyzeten változtatni, éppen azért, mert a nagybirtokosság érdekeit képviseli; nem tartja alkalmasnak a telepítést vagy általában a földreform megindítását pénzügyi, illetőleg konjunkturális okok miatt; és végül: a megoldást házhelyakcióban és iparosításban látja.: Ettől az ó-konzervatív iránytól nem sokban tér el a kormány haladó-konzervatív állásfoglalása, amelynek eredményeképpen kaptuk a javaslatot, amelyet véleményem szerint először is az jellemez, hogy a telepítési javaslatban nem a lehetőségek maximumát akarja elérni, hanem a nagybirtokosság érdekeit; másodszor a nagybirtok-rendszert igyekszik átmenteni 25 évre, a javaslatban felvett 350.000 hold árán; harmadszor, hoigy nem tárgyalja az agrárproblémákat szerves egészükben és intenzíven; negyedszer, hogy az új földbirtokreformot vagy telepítést a Javaslat a nagybirtokosság érdekeinek szem előtt tartásával akarja megvalósítani és azt hiszem, ötödször azzal lehetne jellemezni, hogy formai megoldást ad. A harmadik felfogást — amelyet, mint említettem,, mi kívánunk képviselni — az jellemzi, hogy mi meggyőződéssel valljuk, hogy egy új, ^melyenjáró földreformot honvédelmi, népesedéspolitikai és szociális okok kényszerítenek ki, másodszor, hogy ezt az új földreformot radikálisan kell megoldani; harmadszor, hogy a többi agrárproblémával szerves összefüggésben együtt kell ezt. megindítani ; negyedszer az eddigiekkel ellentétben valljuk, hogy ez teljesen függetlenítendő a pillanatnyi gazdasági helyzet alakulásától, a konjunktúra-változásoktól; és ötödször, hogy a nagybirtokosság érdekeit nem képviseljük, hanem igenis a magyar parasztságot és kisgazdatársadalmat akarjuk megerősíteni, — hangsúlyozom — a nemzet, a faj fennmaradása érdekében. (Helyeslés a baloldalon. — Kölcsey István: Ugyanezt akarjuk! — Dinnyés Lajos: Akarják? Miért nem. csinálják meg?! — Felkiáltások a jobboldalon: Megcsináljuk! — Dinnyés Lajos: Mikor? Ebben nincs benne! — Esztergályos János: Hagyják ott a pártot, jöjjenek át ide! — Mózes Sándor: Akkor nem lenne biztosítva a mandátum a jövőre nézve! — Zaj. — Elnök csenget.) Igen t, Ház! A nagybirtokok túltengése Magyarországon a bajok forrásává lett és az a meggyőződésem, hogy ha nem hajtunk végre rajta radikális operációt, akkor az 1918-ban agonizált nemzet temetéséről kell majd gondoskodnunk. (Mozgás a jobboldalon.) — Mózes Sándor: Éheznek 'már így is az emberek!) A nagybirtokrendszer a magyarság mépszaporodására és népsűrűségére rendkívül kártékony hatást fejt ki. Ezek talán köztudomású dolgok, de újra és újra hangsúlyoznom kell, hogy