Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-111

410 Az országgyűlés képviselőházának 11 félreértés, civódás keletkezett ebből a föld­reformból. Nagy Jóska azt mondja: Kis Páter már az idén kap földet, én pedig csak 25 esz­tendő muilva kapok majd a földből. (Zaj a bal­oldalon.) ' Különösen fontosnak tartom esst a kérdést azért, mert, kívánatos, hogy a házhelyakció kaposián a nincsteleneket hozzájuttassuk leg­alább is 'egy kis: házhelyhez. En most nem hazabeszélek, nehogy azt méltóztassék hinni, mert — hála Istennek — a mi vidékünkön nin­csenek ilyen problémák, de éppen azért 'merem azt mondani, hogy például a kommunizmus alatt, .amikor itt, Pesten >a legégetőbb és a leg­nagyobb volt a vörös agitáció, a mi népünk, a mi falunk népe nem dőlt be ezeknek a vi­lágfelforgató kommunista eszméknek. Még a direktóriumi itagságokra sem lehetett őket meg­kapni, nekünk kellett őket rábeszélnünk, csak­hogy másít ne hozzanak oda. Es mindez miért volt? Azért, mert nem volt ugyan mindegyik­nek birtoka, de legalább a házhelye megvolt. Ismerte a magántulajdon elvét és rendszerét,, bele volt ojtva, bele volt plántálva a lelkébe, szinte átélte ezeket az eszméket. Éppen ezért j is ezeket a kérdéseket kellett volna most rög­tön megoldani és az erre előirányzott össze­geket azonnal erre a célra kellene fordítani,, hogy legalább a házhelyük meglegyen az em­bereknek ebben a hazában, de nem 200 négy­szögöl, ment én egy holdban jelölöm meg azt a mennyiséget, amelyet a házhelyakeió kereté­ben egy-egy kisembernek rendelkezésére kel­lene bocsátani. Ezzel szemben ez a földbirtok­reform-javaslat mást mond és mást hoz. Az 1920-as földreformmal 'kapcsolatban még egy tévedést kell itt eloszlatnom. Valamelyik képviselőtársam megint rá­fogta Bethlen István grófra, hogy ő hozta, az 1920-as javaslatot. A tisztelt Ház szíves, tudo­mására hozom, hogy az 1920:XXXVI. tc-et 1920. december 1-én hirdették ki, gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt és Bethlen István gróf csak 1921. április 14-én lett miniszter­elnök. Hogy a törvényjavaslat milyen hosszú utat járt be, milyen nagy változásokat eszközöltek a javaslaton és mennyire különböző irányok­ban érvényesültek a befolyások, az látszik ab­ból tisztelt miniszter úr, hogy a törvényjavas­lat 31 oldalához maga a miniszter úr indoko­lás formájában 75 sűrűn teleírt oldalt volt kénytelen hozzáragasztani. A törvényjavaslat­ban megnyilvánuló jószándékot, segíteni aka­rást nem kétlem, de tulajdonképpen nem is a telepítés a javaslat főtárgya, hanem a birtok­kiegészítés. A telepítésről ^ nekem egészen más felfogásom van és telepítés alatt a birtokpoli­tikái szakirodalom is mást ért, mint ami eb­ben a törvényjavaslatban van. Törley képviselőtársaim a nagybirtok lét­jogosultságát vitatta a javaslat tárgyalásánál és ismét szemünkre vetettéi, hogy védjük a nagybirtokot, mert Bethlen István gróf erről az oldalról a nagybirtok létjogosultsága mel­lett is állást foglalt beszédében. A magam ré­széről — 'mint a hitbizományi törvényjavaslat tárgyalásánál is elmondtam — a nagybirtok létjogosultságát addig hajlandó vagyok J el­ismerni, amíg az a nemzet érdekét nem sérti. Egy esetben hajlandó vagyok elismerni a nagybirtok létjogosultságát: az erdőüzeimnél, az erdőbirtoknál, de ott is azzal a megszorí­tással, hogy azokon a vidékeken, ahol ezeket az erdőbirtokok már meglevő faluk települését 1. ülése 1936 március 20-án, pénteken. és fejlődését megakadályozzák, például egy ötezer, vagy tízezer 'holdas erdőbirtoknál en­nek a falu részére szükséges 200 vagy 501) holdnak kiirtását, illetőleg szántófölddé téte­lét a meglevő községek életképessége szempont­jából mindenképp keresztülviendőnefc tartom. Gondolok elsősorban azokra a községekre, ahol Göcsejben magam láttam, hogy 100—150 holdas területeken tengődik egy egész község és a köz­ségi út is a hitbizományi erdőn keresztül megy. Ilyen helyeken ezt az erdőterületet ki kell irtani és szántóföldnek felhasználni, hogy a falu élni tudjon. Semmiképp sem tudom azonban magamévá tenni Törley képviselőtár­samnak azt a felfogását, hogy a külföldi föld­birtokreformok példáit, amelyeket ő ideho­zott, irányadóan hatottak a magyar viszo­nyokra. Mi vesztett háború után voltunk és ellenfeleink formálisan kifosztották, elrabolták magyar testvéreink birtokát. Ennél a kérdésnél is fontoljuk meg azonban igaz magyar szív­vel és érzéssel, hogy talán nem lett volna nekik ilyen könnyű elrabolni a magyar java­kat, ha nem találtak volna ott olyan sok és nagy, egy tagban levő, egy kézben levő hit­bizományi birtokot. Ha ott a sajnos Darányi Ignác korában keresztül nem vitt földbirtok­reform annakidején (megvalósult volna, akkor az elosztódott, kisebb t földeket nehezebben le­hetett volna a megszálló utódállamok kormá­nyának kisajátítani. Ez fájó pont nekünk ma­gyaroknak, és fáj a szívünk, valahányszor erre gondolunk, de különösen ma, amikor Közép-Európában jóformán mi vagyunk az egyetlen nyugodt sziget, feleslegesnek tartom ennek a kérdésnek politikai szempontból való kiélezését és feleslegesnek tartok ide bekap­csolni olyan kérdéseket, amelyek a helyzetet mindenképpen csak elmérgesítik. A terméseredményekre vonatkozóan külön­böző adatokat sorolt fel előttem szólott kép­viselőtársam és azt (mondta, hogy a nagybir­tok terméseredmétnye a szemesterményeknél jobb, mint a kisbirtoké. Köztudomású dolog, hogy a nagybirtok szemesterniény-átlaga min­denben jobb, mint a kisbirtoké és még Ma­tolcsy Mátyás is, akinek könyvét a túloldalról erős kritika tárgyává szokták tenni (vitéz Csi­csery-Rónay István: Jogosan!) -~ arról lehet vitatkozni, hogy jogosan-e, mert öröimmel lát­nám, ha egy ellenkönyv jelenne meg vala­- melyik túloldali szerző tollából, — (Mozgás és zaj a jobboldalon.) elisimieri, hogy a búzánál a nagybirtok hozama 19'2%-kai több* mint a kisbirtok hozama, a szemes terményeknél álta­lában 20%-kai több — és hogy csak egy pár számot kapjak ki — a burgonyánál 27%-kai, a cukorrépánál 18%-kai több. Ne felejtsük el, hogy a szántóföld termés­eredményeinek az összehasonlítása^ egyedül még nem elegendő a kérdés elbírálásához, mert vannak még más melléktermelvények és más szempontok is. Itt van az állattennyésztés s itt van az adózás problémája is. Noha tehát a kisbirtok iszemestermény hozama statisztikailag is kimutathatóan rosszabb, mint a nagybir­toké, vannak más területei a termelésnek, ahol a kis paraszti birtok van előnyben. Amikor ezeket a kérdéseket tárgyaljuk, ne akarjunk mindenáron falrengető eredményeket elérni, illetőleg ne higyjük azt, bogy az élet természetes fejlődését és előrehaladását meg tudjuk akadályozni. Már a, hitbizományi tör­vényjavaslat tárgyalásakor a leghatározottab­ban állást foglaltam a birtokok megkötö'ttsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom