Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-111

Az országgyűlés képviselőházának 11 az Ott.-vel még egy konkurrens cég is, nevezetesen az, Oti. — az Országos Telepítési Igazgatóság. A magyar nép — mint nagyon jól méltóztatik tudni — hajlamos a rövidítésekre, szereti a hivatalok neveit megrövidíteni. Itt két újabb szerv létesül. Az egyik az Ott., az Országos Telepítési Tanács. Félek és felhívom a figyelmet arra, hogy sokan össze fogják cserélni az Országos Testnevelési Tanáccsal. Ez még nem lenne baj. De itt lesz az Oti. is, amellyel kapcsolatban a múltban éppen azoknak, akik talán bizonyos mértékben érdekelve vannak a telepítési törvényjavaslatban, szomorú és keserves tapasztalataik voltak. Azt mondja továbbá a 4. §, hogy a törvény végrehajtásának előmozdítása érdekében az Ott. fog javaslatot tenni és azt a földmívelésügyi miniszter elé terjeszteni. Ez lesz tehát a véleményező szerv. Hogy ez a maga véleményét milyen éritelemben fogja megcsinálni, erre nézve legyen szabad csak annyit mondanom, hogy ez a mindenkori kormányzatnak teljes mértékben exponense lesz. Mert nézzük meg, kik annak a tagjai? Mindkét ház két-két tagot fog kiküldeni. En kalkulációt végeztem és 3:1 arányt vettem a kormánypárt részéről bekerülő tagokra vonatkozólag. Ha a felekezetek képviselőit mint a kormánytól független érnb ereket veszem is, még akkor is itt vám a, jogügyi igazgató, aki nem fog a kormány ellen állást fioglalni, ez természetes; itt van a közalapítványi ügyigazgatóság vezetője, aki szintén nem fog állást foglalni a mindenkori kormányzat ellen. Továbbmenőleg a tagok sorába a miniszterelnök úr két tagot fog kijelölni, akik szintén nem lesznek a kormány ellen. Ezenkívül a miniszterek külön kijelölnek egy-egy tagolt, lévén pedig hat reszort miniszter, ez hat tagot jelent és ezek sem fognak a kormány ellen állást foglalni. Azután szerepelni fog az Országos Mezőgazdasági Kamara két taggal, akikről felesleges mondanom, ihogy azok sem a kormány elleni lesznek. Azután itt van az Omge. és a Faluszövetség két-két taggal. A haszonbérbeadó földitulajdonosok és a földbérlők képviselőit is a kormánytól független elemek közé veszem, de itt vannak azután a vitézi székek, a hadirokkantak és a frontharcosok szervezeteinek a képviselői, akik természetesen megint a kormánytól függnek. Itt van azután a Mérnöki Kamarának, a Pénzintézeti Központnak, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének az exponense. Ez összesen 24 olyan tag, akik a mindenkori kormányzatnak a szempontjait fogják figyelembe venni. Ezzel szemben a feltevés az, hogy mindössze 10 ember lesz az Ott-ban, akiknek esetleg külön véleményük lesz a mindenkori kormányzattal szemben. Tekintettel arra, hogy az Oti-nak 50 tagja van és a miniszter úrniak joga van, tizenhatot kinevezni, lehet vitatkozni róla, de nem hiszem, hogy a többség olyan lesz, — minthogy, mondom, a földmívelésügyi miniszter úr fogja kinevezni — hogy a miniszter úr intenciója ellen fog esetleg állást foglalni. Itt van az egyik pont, amelyben én a magam részéről is politikumot látok. Ennek a tanácsnak az Összetétele olyan, — ezt hangsúlyozom — hogy ez a mindenkori kormányzatnak lesz minden tekintetben a kiszolgálója. Itt köteles vagyok tárgyilagos alapon elismerni, hogy nagyon helyes a törvényjavaslatban a 74. § 4. »bekezdése, amely azt mondja, hogy (olvassa): »Az Országos Telepítési Ta. ülése 1936 március 20-án, pénteken. 409 náos elnökét, alelnökét és tagjait a Tanácsiban kifejtett működésük címén díjazásban részesíteni nem lehet.« Engedje meg a> miniszter úr azt remélnem, hogy ez a tanács működni fog eninek a nagyon helyes kautélának ellenére is^. Már említést tettem az Otá.-ról, az Országos Telepítési Igazgatóságról, amely a tennivalók végrehajtására szükséges dolgokat fogja elvégezni. Neon találtam azonban magyarátot arra s ezért tisztelettel kérdem, hogy lesz-e az Oti.-nak és Ott.-nak személyzete. Minthogy ott adminisztrációs munka is lesz, szakvélemények is lesznek, kik fognak ebbe a tanácsba, mint kinevezett tisztviselők és alkalmazottak belekerülni? Ebből a szempontból tisztelettel felhívom a Ház figyelmét, legyen szabad remél

1nem, hogy nem nyugalmazott miniszteri tanácsosokat, államtitkárokat és különböző más nyugalomban levő egyéneket fognak valami érdem folytán előszedni s a Tanácsnál és az Oti.-nál alkalmazni. (Mózes Sándor: Nem ők lesznek a díjnokok!) r Már most szóbakerült a földreform kapcsán, hogy amiként Darányi Ignác telepítési reformja, idején is határtalan agitáció indult meg^ úgy félő, hogy a mostani törvényjavaslat törvényerőre emelkedésével kapcsolatban is határtalan agitáció fog ismét lábra kelni. Egy másik aggodalmamat is hozzáteszem ehhez, nevezetesen a ki járóktól és az eljáróktól való határtalan félelmemet, akik már az 1920-as földbirtokreformnál is sokkal súlyosabb pusztítást vittek véghez a magyar életben, mint magának az egész földbirtokreformnak az öszSízes hátrányai. Nagyon sok volt olyan is, aki a legnagyobb szószólója volt ennek a földbirtokreformnak, illetve ahhoz hozzá is járult, elősegítette annak törvényerőreemelkedését, és utána éppen ő volt az, aki azoknak a «birtokosoknak a védelmét vállalta el, akik abban a javaslatban érdekelve voltak, illetőleg akiktől a földbirtok megváltása szóba jöhetett. T. Képviselőház! Itt vetődik fel és itt kapcsolódom bele abba a kérdésbe, hogy szabad volt-e és érdemes volt-e ezt a telepítési törvényjavaslatot most idehozni. Minden földreformnak és minden telepítésnek nem lehet nnás a célja, minthogy földhöz juttassuk és a földhöz rögzítsük a magyar népet. Itt a vita során elhangzottak különböző észrevételek : az 1920-as földreformmal kapcsolatban, és pártállásra való tekintet nélkül mindegyik szónok elismerte, különösen azok, akik ezt a kérdésit ismerik és a falu népét is ismerik, hogy annak legsikerültebb alkotása a házhelyakció volt, eltekintve a Faksz.-tól. (Ügy van! jobbfelől.) Tisztelettel kérdem, niiért keltünk mi étvágyat, amikor nem tudjuk azt az étvágyat kielégíteni, vagy pedig ha ki is tudjuk elégíteni, nagyon sokan vannak, akiknek ez nem lesz megfelelő, miután a, huszonötesztendős rátának csupán csak egy esztendőre , eső részét tudjuk momentán kielégíteni? Tisztelettel kérdezem, nem lett volna-e célravezetőbb éppen a magyarság szempontjából^ ezt a mostani telepítési törvényjavaslatot a házhelyakció tekintetében kibővíteni, amikor léptennyomon halljuk a javaslattal kapcsolatban, hogy nincs a kormánynak pénze, nem tudja ezt a kérdést kielégítő módon megoldani. Mert eggyel legyünk tisztában: ez a javaslat, ha törvény lesz, nem fogja beváltani a hozzáfűzött reményeket, sőt — nem is kell hozzá agitáció, hiszen .azok a tisztelt képviselőtársaim, akik járnak a falvakban, ezt nagyon jól tudhatják — már is nagyon is ok harag, 61*