Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-111

408 Az országgyűlés képviselőházának 1 kijelentése mellett. Felhívom figyelmét arra, hogy méltóztassék először önnönmagát tetemre hívni, mert annak a sokat emlegetett elmúlt politikai rendszernek: hunéiért bizonyos mér­tékben ő is felelős. Köztudomású dolog, hogy egy olyan intézetnek volt hosszú időn át .al­elnöke, amelynek kapcsolatai éppen azzal a kormányzati rendszerrel, amelyet ő nem győz elégszer tetemre hívni, közismertek. T. Ház! ö alelnök volt az Országos Társadalombizto­sító Intézetnél. De tovább megyek. Ugyan­annak a politikai rendszernek, amelyet ő tej temre hív, nagyon sok prominens és kiváló egyénisége ma is résztvesz a mai kormányzat­ban, vagy ott ül ia többségi párt padsoraiban. T. Képviselőház! Nem értem ezt a tetemre­hívást akkor, amikor a tetemrehívás előtt még ő is ott volt az Oti.-nál és az Oti. alelnöki székében ült, és soha sem hallottam, hogy az elmúlt politikai rendszert, az elmúlt kormány­zatot bármely ténykedésééirt, amikor az hatal­mon volt, tetemre hívta volna, bármely tény­kedését perhorreszkálta volna, vagy ellene leg­alább tiltakozó szavát emelte volna fel. Mi az elmúlt politikai rendszernek, neve­zetesen — amire ő beszéde végén célzott — a Bethlen-kormányzatnak ténykedésével szemben erről az oldalról a legélesebb ellenzékben vol­tunk és a legélesebb csatákat vívtuk ennek a rendszernek azokért az effektív ténykedéseiért, amelyeket mi .akkor az akkori viszonyok mel­lett elhibázottaknak vagy téveseknek tartot­tunk. De nem tudom megérteni, hogy éppen e törvényjavaslat tárgyalásakor jön és akar képviselőtársam tetemrehívást rendezni — mon­dom — azzal a kormányzati rendszerrel szem­ben, amelynek prominens képviselői nemcsak a pártban,, hanem a kormányban is ülnek. (Mózes Sándor: A tetemrehívás következmé­nyeit nem vonja le!) Kossznéven vették a túlsó .oldalról és a kormánypárti szónok urak többször mondot­ták, hogy mi politikumot viszünk ebbe a ja­vaslatba és mi mindenben politikumot kere­sünk, mindent politikai szempontból nézünk. Erre vonatkozólag rá fogok a későbbiekbeini térni, hogy melyek azok az okok, amelyek bennünket arra kényszerítettek, hogy a javas­latok politikai részét is nézzük, de mielőtt még erre áttérek, egy fogalomzavart szeretnék tisz­tázni tisztelt képviselőtársaimmal. Nevezetesen a telepítési törvényjavaslat tárgyalásakor in­nét, erről az oldalról több párt vezetői és tagjai szólalnak fel, nem értem tehát a:zt a megállapítást és felfogást, amikor a túlsó ol­dalról felszólaló képviselőtársaim bennünket állandóan minit egy külön ellenzéki pártot aposztrofálnak, és amit akár Bethlen István képviselőtársunk, akár Rassay vagy Friedrich képviselőtársunk vagy a szociáldemokrata pártból valaki mond, azt mind ráhúzzák vagy a független kisgazdapártra, vagy az egészi el­lenzékre. Tisztelt képviselőtársaim, itlt külön­böző pártok ülnek, különböző pártállásiú kép­viselőtársaim ülnek itt ezen az oldalon, és ha annak, amit Bethlen István gróf beszédében kifogásolt, nagyrészét mi is kifogás tárgyiává tesszük, azért a telepítési törvényjavaslattal kapcsolatban számos olyan kérdés van, ame­lyekben az ő véleménye nem fedi a független kisgazdapárt véleményét, továbbmenőleg nem fogja fedni a 'szociáldemokrata, párt véleménye azt a felfogást, amelyet mi e kérdésben elfog­lalunk. (Bárczay János: Neki tíz év alatt al­kalma Tett volna elgondolását meg is valósí­11. ülése 1936 március 20-án, pénteken. tani! — Mózes Sándor: De négy év alatt is lehetett volna valamit csinálni! — Zaj.) Nem vagyok hivatva Bethlen István gróf kormány­zati ténykedéseit megvédeni. Igen tisztelt kép­viselőtársamnak Bethlen István gróf mulasz­tásaira és a kormányzati mulasztásokért való felelősségrevonására vonatkozólag csak azt mondhatom, Ihogy a miniszterelnök, a. párt ve­zére itt a Ház színe előtt vállalta a múltért a legteljesebb felelősséget (Mózes Sándor: Ügy vam!), hiszen ő hosszú éveken keresztül minisz­tere volt Bethlen Istvánnak. Ha t. képviselőtársamnak olyan nagyon rossz volt Bethlen István grófnak, mint mi­niszterelnöknek a, ténykedése, akkor jogában és módjában lett volna otthagyni őt, jogában lett volna lemondani és 'más politikai irányban keresni azt az utat, amelyet ő a maga szem­pontjából és a maga politikája szempontjából célravezetőnek talált. Minden tekintetben ellene vagyok annak, hogy itt a Képviselőháziban és általában az országban a pártnak vagy bár­milyen pártnak a fogalmát, vagy létjogosult­ságát kiélezzük. Legyünk őszinték. Ha nálunk ebben a hazában a pártnak a fogalma és az ereje nem lett volna, annyira kiélezve, akkor már a múltban is sok kérdés másképpen lett volna megoldva, mert nem kötött volna soka­kat a pártfegyelem, és nem lettek volna min­denki számára irányadók bizonyos párthatá­rozatok, pártóhájok, vagy nem lett volna, szá­mukra irányadó a párt propagandája. A mai törvényjavaslat és más törvényjavasla/t tár­gyalása alkalmával is itt állandóan a pártot halljuk emlegetni, és elsősorban a, kormány­párt fogalma az, amely beleitató dott az em­beriségbe. Le kell szögeznem, hogy sok olyan dolog történt, — különösen a telepítési tör­vényjavaslat propagálására és a, telepítéssel kapcsolatos kérdések propagandisztikus eszkö­zeinek feltálalására — amely a kormánytól ál­lott legtávolabb. Ezeket a dolgokat az illető meUékkormányok csinálják és a mellékkormá­nyok visznek hamis tudatot a közvéleménybe: az »agytröszt«, »nemzeti irányítás«, »dacos magyarok csoportja«, stb. Ezek a mellékkor­mányok természetesen felesleges. cabinet noirok ebben az országban. (Esztergályos János: Hol székelnek azok, képviselő úr? — Müller Antal: Talán be akarsz lépni? — Derültség. — Esztergályos János: Erdekei, hogy hol van­nak!) Majd rá fogok térni. Majd meg fogjuk látni, hogy mivel a képzelet sebesszárnyú sas, miként lesz ez valósággá. A telepítés kérdésé­nél nem vagyok hajlandó ezt a dolgot más­képpen .taglalni, mint csak magyar szempont­ból. {Helyeslés. — Mózes Sándor: A magyar nép a fontos és nem a párt!) Nem vagyok haj­landó azokra, a szélsőséges utakra és irányza­tokra menni, amelyeknek egyik része a faj­védelem zengzetes jelszavát dobja oda, másik része különböző nemzetiségi kérdéseket, ismét másik része pedig pártkérdést csinál belőle. Amint mondottam, ía legélesebben állást fog­lalok minden néven nevezendő párturalommal szemben, még a pártok keretén belül is. T. Ház! Hogy ami politikai szempontokat látunk ebben a javaslatban, erre nézve a kö­vetkezőket vagyok bátor a t. Ház tudomására, hozni : A 74. "§ kimondja, hogy (olvassa): »A jelen törvény végrehajtásának előmozdítása érdeké­ben javaslattevő és véleményező szervként Or­szágos Telepítési Tanácsot kell alakítani« —­röviden Ott.-ot. Azért hívom fel az igen t. miniszter úr figyelmét is erre, mert van itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom