Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-110
Az országgyűlés képviselőházának 110. zetni. Azonkivül ki kell bővíteni ezt az akciót, (Ügy van! balfelől.) hogy a fiatalság is hozzá tudjon jutni. A gyakorlat ugyanis az, hogy csak a földreform soráu házhelyhez jutott egyének tudnak Faksz.-kölcsönt kapni, de azóta már eltelt 15 esztendő és a mai generációnak nincsen földreform-házhelye, ennélfogva ezek már nem bírnak Faksz.-kölcsönhöz hozzájutni. T. Képviselőház! Főszempont legyen még a meglévő kisbirtokok megerősítése. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nem igaz az, amit máitöbb szónok hangoztatott, hogy a nagybirtok többet termel. Ez nem felel meg minden téren a valóságnak. El lehet ismerni, hogy a gabonatermelésnél valamivel jobb eredményre tett szert, de ez sem egészen biztos, mert a nagybirtoknál megvannak a pontos adatok ellenben nincsenek me^í a kisbirtokoknál, ame lyek kénytelenek a községházán bejelenteni a terméseredményt, miután pedig az emberek fél nek, hogy ezt is adóztatúei célokra használják fel, -- ami pedig nem igaz — (Mózes Sándor: Inkább letagadják!), sokkal kevesebbet mondanak be annál, ami tényleg terem és ennélfogva azután statisztikailag kimutatják, hogy a kisbirtok kevesebbet terme.'. Különösen a mi vidékünkön, a Kába-közben vannak kisbirtokok amelyek 18—20 mázsát is termelnek holdankint. A kisbirtok azonkivül az állattenyésztés terén is sokkal, de sokkal többet termel, mint a nagybirtok. Például az 1926—1930-as évek átlagában véve a szarvasmarha állománynak 76%-a kisbirtokosok kezében volt. A sertésállománynak 85% ~a, a lóállománynak szintén a 85%-a, a juhállománynak 30%-a, a baromfi állománynak pedig 92%-a volt a kisgazdák kezében. Szóval a kisgazdaságok ezen a téren sokkal, de sokkal többet termelnek, mint a nagybirtok. Nem kell tehát félni attól, hogy ha a nagybirtokrendszert leépítjük és több kisgazdaság keletkezik, akkor a nemzeti jövedelemben, a nemzeti termelésben csökkenés állana be (Mózes Sándor: Nem kell félni a kisexisztenciáktól! Szaporítani kell őket!) Ahhoz, hogy többet tudjanak termelni a kisbirtokosok, a kisgazdák, elsősorban szükséges, hogy megerősítsük őket hitellel, adómér sékléssel. Sajnos ezen a téren a reformkormány eddig még nem intézkedett semmit, ma ugyanazokat az adóterheket fizetjük, mint 1926/27ben, amikor 30—40 pengős búzaárak voltak. (Mózes Sándor: Megállt a gyorsvonat! — Br, Berg Miksa: Meg sem indult!) Ha ezeknek a kisgazdáknak a hónuk alá nyúlunk, ha megerősítjük őket, akkor még sokkal többet fognak termelni. Sajnos erre nincs meg a remény, most is megtörtént, hogy az utóbbi hetekben a műtrágya ismét megdrágult, nem tudjuk, miért. A kartelen kívüli magyaróvári műtrágyagyárat a kartel megvásárolta és ma diktálja az, árakat. Pedig a kormánynak nagyon könynyen módjában lett volna ezt a gyárat, fenntartani; csak egészen csekély összegről lett volna szó, amellyel ennek az üzemnek folytatását lehetővé tették volna. Hogy milyen módon lehet a kisgazdákat megerősíteni, az nagyon egyszerű. Az adósta tisztika kimutatja, hogy az egy szoba és egy konyhával bíró kis háztulajdonosok csak adó címén 8*5 millió pengőt fizetnek, ugyanakkor amikor a nagytőkének és az összes gyáripari vállalatoknak összes adója 13 millió pengő. Elsősorban adómentesekké kell tenni ezeket a kis házikókat és a progresszív adóztatást keresztül ülése 1936 március 19-én, csütörtökön. 387 kell vinni az egész vonalon, de nem lefelé, hanem felfelé; a nagybirtok többet bír el s minél nagyobb a birtok, annál többet. (Meskó Rudolf: Ez helyes! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Csinálják meg!) Igen t. Ház! Igen nagy hiánya ennek a javaslatnak, hogy nincs biztos alap arra vonatkozólag, hogy milyen áron fogja az állam a földeket adni. Napiárakról volt szó, de amikor sor kerül majd annak megállapítására, a földtulajdonosok okvetlenül igyekezni fognak minél magasabb árat kipréselni, amelyet azután az igénylők nem fognak tudni megfizetni. Éppen azért mi abszolúte nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt a javaslatot el tudjuk fogadni, nem azért, mert nem akarunk földbirtokreformot, hanem azért, mert sokkal többet kívánunk és követelünk, mint amennyi ebben a javaslatban van. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ezzel a javaslattal nem segítünk a kisgazdák, a földmívesek helyzetén, (Zaj a középen.) pedig okvetlenül segíteni kell rajtuk, mert önhibájukon kívül kerültek abba a helyzetbe, amelyben ma vannak, hogy az állammal szemben sem bírnak megfelelni legelemibb kötelezettségeiknek. Sajnos, még nagyon, de nagyon sokan vannak olyanok, — ahogy egy tegnapi interpelláció során is hallottuk — akik az állam kasszájából többszörös címeken jogosulatlan, magas jövedelmeket kapnak ugyanakkor, amikor ezek a rétegek az adóterhek viselése alatt már-már összeroskadnak. (Mózes Sándor: Meg kell szüntetni az álláshalmozásokat!) Ezért kell talpraállítani a kisgazdákat, a törpebirtokosokat és kiragadni ezeknek üzemeit a tespedésből, hogy azok ismét jövedelmezővé válhassanak. A mi követeléseink súlypontja az, hogy a nincstelenek helyzetén is könnyítsünk (Elénk helyeslés a baloldalon.) és elsősorban ezeknek juttassunk földet, ha másként nem lehet, örökbérlet formájában. Amíg ez bekövetkezik, addig is gondoskodni kell megfelelő napszámbérekről. El kell mondanom itt a házban, hogy a kisgazdák és a kisebb középbirtokosok részéről is sokkal nagyobb napszámbéreket fizetnek, mint a nagybirtokosok részéről, sajnos, akiknek pedig erre sokkal könnyebben volna módjuk. Éppen ezért vannak szociális bajok, azért van elégedetlenség és elkeseredés ezekben a rétegekben, mert olyan szörnyű nagy az aránytalanság a vagyonok és a jövedelmek eloszlásában, valamint a terhek viselésében. Ezen az állapoton segíteni kell, mégpedig mielőbb, mert ha nem segít a kormány ezen, akkor óriási felelősség fogja terhelni ezért a mulasztásért és nem fogja tudni magát igazolni a történelem előtt. (Br. Berg Miksa: Pedig bele akarnak kerülni!) Egyforma teherviselést követelünk tehát a gazdasági életben, az eddigi intézkedésekből azonban nem tudunk arra következtetni, hogy valami is történne ebben az irányban. A jelenlegi törvényjavaslatban sincs semmi lehetőség arra, hogy ezek a kívánságok és követelések, amelyeket, mi támasztunk, teljesüljenek, éppen ezért nem vagyok hajlandó és nincs módom arra, hogy ezt a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadjam. (Helyeslés a baloldalon. A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Alföldy Béla! Alföldy Béla: T. Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom (Br. Berg Miksa: