Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

386 Az országgyűlés képviselőházának 110, és hitelintézetek kezében vannak. Mi, akik is­merjük a nagybankok hatalmát, nagyon jól tudjuk, hogy ez nem fog olyan könnyen sike­rülni. A bankoknak mindig sikerül magukat kihúzni a kötelezettségek alól, ők fogják dik­tálni az árakat, hosszú alkudozás fog megin­dulni, és nagyon sokáig fog tartani, amíg a bankok kezén lévő föld megfogható lesz. A védett birtokosok sem igen fognak tö­rekedni arra, hogy a birtokuktól megszabadul­hassanak, mert ezek is ragaszkodnak az utolsó lehetőségig ahhoz, hogy a birtokot megtart­hassák. Mindenki spekulál háborúra, vagy in­flációra, vagy más hasonló esetre, amikor az­tán ,a birtokot teljes egészében megtarthatná. Éppen ezért itt is ki kell jelölni azt a határt, amelyen felül a védett birtokból le kell adni bizonyos mennyiséget. Különben nem helye­seltük, már a gazdaadósságok kérdésének tár­gyalásánál sem azt, hogy a nagybirtokot túl­ságosan védik. Meg kellett volna állapítani egy birtokmaximumot, ameddig a védettséget igenis helyeseljük, azon felül ellenben telje­sen szabaddá kell tennünk a birtokokat. (Lé­tay Ernő: Ezer holdon felül nincs kedvez­mény!) De védelem van. (Br. Berg Miksa: Kamatkedvezmény van! — Mozgás és zaj a baloldalon. — Rakovszky Tibor: Esterházy Tamás kamatait az állampolgárok fizetik!) Ezek a birtokok védve vannak. A másik ol­dalon ellenben kisgazdáknak körülbelül 90 százaléka nincs védve. (Létay Ernő: Ez a szomorú!) Ezeket egyesegyedül a pénzügyminiszter úrnak, illetőleg a Pénzintézeti Központnak egy bizalmas rendelete védi, amely szerint egyelőre ne követeljék vissza a tőkét. Soha­sem lehet azonban tudni, hogy melyik perc­ben fog megszűnni ez a bizalmas rendelet és abban a percben, amikor a bankok tőketör­lesztést kövtelhetnek, sorra el lehet licitálni az összes tartozásokkal sújtott kisbirtokosok birtokát. ~ Bármily körülményes az államnak a föl­dek megszerzése, ennél még sokkal körülmé­nyesebb az igényjogosultaknak a földhöz való hozzájutása. A 44., 45. és 46. §-ban elő van írva, hogy milyen módon, milyen feltételek mellett juthatnak földhöz az igényjogosultak. Már a legtöbb szónok felhozta ez ellen azt a kifogást, hogy a birtokvétel ára 30 százalé­kának készpénzben való kifizetése a legna­gyobb teher. Azonkívül az illető birtokában kell lenni a megfelelő gazdasági felszerelésnek, rendelkeznie kell a vetőmagvakkal, a telek­könyvi bekebelezési illetékhez szükséges pénz­zel és egyéb költségekkel, úgyhogy nyugod­tan azt lehet mondani, hogy a vételár felé­vel rendelkeznie kell. Mi, akik ismerjük a vi­szonyokat kint a falvakban, tudjuk azt, hogy ilyen fizetési képesség ma nem létezik. Ha ko­molyan akarunk valamit csinálni, akkor ezt a határt le kell szállítanunk, és sokkal cse­kélyebb összeggel kell megelégedni, hogy az illetők a földhöz valóban hozzá tudjanak jutni, mert a fő szempont az, hogy több föld legyen megfogható és könnyebben legyen hozzáférhető megfelelő áron. Semmi értelme sincs annak, hogy megszavazzunk egy olyan javaslatot, amely csak 15—20 év múlva lép hatályba. Ez alatt az idő alatt más kormá­nyok, más irányelvek jönnek és halomra dől az egész tervezet. (Br. Berg Miksa: Bárcsak jönnének más kormányok!) T. Képviselőház! Nagyon helyesen hang­súlyozták ellenzéki oldalról azt, hogy mi­előtt egy új földbirtokpolitikai megoldásba. ülése 1936 március 19-én, csütörtökön. kezdünk, elsősorban a régi rendezetlen kér­déseket rendezzük. (Ügy van! Úgy van! bal­oldalon. — Mózes Sándor: Ügy van! Ez a leg­első dolog!) A legelső dolog a régi földbirtok­reform likvidálása. (Elénk helyeslés a balol­dalon.) Az előbb már szóltam arról, hogy a régi földbirtokreform során földhöz jutta­tottak minden igyekezetükkel azon vannak, hogy azt a földet, amely birtokukban van, meg is tarthassák. Ebből a célból tehát le kell szállítani a földek megváltási árát, de első­sorban is a kataszteri tiszta jövedelmet kell rendezni, mert ez a gyökere a bajnak. Annak­idején, amikor a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása történt, a nagybirtoknak min­denütt sikerült földjét a legalacsonyabb osz­tályokba soroztatni, amikor azonban meg­neszelték, hogy vagyonváltság címén földet kell leadniok, akkor sok helyen újabb osztá­lyozások történtek és a nagybirtokosok föld­jeit magasabb osztályokba sorozták, hogy mi­nél kevesebb földet kelljen nekik leadni. (Üs van! Ügy van! a baloldalon.) A kisemberek ellenben a földet olyan magas áron kapták meg, hogy ma képtelenek ezt a terhet viselni. (Jenes András: Ezt még Bethlen csinálta! — Br. Berg Miksa: Ne védekezzünk mindig az­zal, hogy Bethlen csinálta! —tessék kijavítani! Talán Tisza Kálmán csinálta? Gömbös Gyula szintén tagja volt a Bethlen-kormánynak, ö is felelős!) Éppen az a baj, hogy a kormánypárt és a kormánypárti szónokok csak a múlttal foglal­koznak. A kormánypárt feladata szerintem az, hogyha a múltban történtek hibák, tessék azo­kat kijavítani. Most már eltelt egy esztendő és _ nem történt semmi, A jelenlegi használati díj, amelyet körülbelül fizetni bírnak, legyen az az alap, amely azután több éven keresztül, mint tőketörlesztés is számításba jöhet és kü­lönösen szűnjék meg a kimozdítás. Nagyon találóan mutatott rá Eckhardt Tibor arra a szomorú helyzetre, hogy egyes vármegyékben százával és ezrével dobálják ki az embereket, (Br. Berg Miksa: Minden vár­megyében! — Mózes Sándor: Minden faluban így van!) akik önhibájukon kívül kerültek abba a rettenetes helyzetbe, hogy a legnagyobb szorgalommal, a legnagyobb takarékossággal sem bírják azt a földet megtartani, nem bírják a magas váltságárakat fizetni, ugyanakkor, amikor mások és más osztályok még mindig igen nagy jólétben élnek. (Jenes András közbe­szól. —- Br. Berg Miksa: Ügylátszik, Jenest ki kell nevezni földmívelésügyi miniszternek, az­tán ő megoldja!) Szintén a régi kérdésekhez tartozik a ház­helyakció befejezése. Itt a törlesztési részletek idejét 50 esztendőről leszállították 20 eszten­dőre és emiatt az illető házhelytulajdonosok nem bírnak kötelezetségeiknek eleget tenni. Egyik a másik után kénytelen otthagyni a ház­helyet, amely kistőkések, nyugdíjasok, keres­kedők és más emberek birtokába jut, akik azonban nem házhely céljára, hanem kertre és hasonló célokra használják fel. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg a Faksz.-kérdés rendezése is, amely kérdésről tegnap is szó volt itt egy interpelláció során. Van valami ebben az akcióban, amit helyeselni , lehet, mert ha ez sem lett volna, akkor nem lenne az a sok kis ház, ellenben tény az, hogy a részletek összegét le kell szállítani. A mai kö­rülmények között, a mai nehéz kereseti viszo­nyok között képtelenség az, hogy ilyen gyenge ember évenként 110 pengő részletet bírjon fi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom