Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

Az országgyűlés képviselőházának 110. ülése 1936. évi március hó 19-én, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : A gazdasági bizottság beterjesztette a Képviselőház 1936/37. évi költségvetésére vonatkozó jelentését. — A telepítésről és más íoidbirtoüpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Lang Lénárd, Alföldy Béla, Takács Ferenc, Törley Bálint. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása.— Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen volt : Darányi Kálmán (Az ülés kezdődött délután & óra 2 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György fog­lalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzökönyvének vezetésére vitéz Miskolezy Hugó, a javaslatok mellett felszóla­lók jegyzésére Veres Zoltán, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Bakovszky Tibor jegyző urakat kérem fel. Bárczay János képviselő úr, mint a gazda­sági bizottság előadója kíván jelentést tenni. Bárczay János előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a gazdasági bizottságnak a Képviselőház 1936/37. évi költségelőirányzata tárgyában készült jelentését beterjeszteni. Tisz­telettel kérem annak kihyomatását, szétosztá sát s annakidején napirendre tűzését. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja és szétosztatja. Annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 201, 230.) Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Lang Lénárd! Elnök: Lang Lénárd képviselő urat illeti a szó. Lang Lénárd: T. Képviselőház! A vita fo­lyamán végighallgattam felszólaló kormány­párti t. képviselőtársaimat, akik — úgylátszik — kitértek a kérdés lényege elől és inkább mel­lékvágányra igyekeztek terelni a dolgot. Teg­nap például az előttem felszólalt vitéz Kenye­res János igen t. képviselőtársam a gazdaadós­ságok kérdéséről szólott, amely szerény véle­ményem szerint távolról sincs még rendezve. El kell azonban ismernünk azt, hogy a gazda­adósságok rendezéséről szóló törvényjavaslat mégis többet jelentett, mint amennyit jelenteni fog ez a javaslat a törpebirtokosok és a nincs­telenek javára. A kérdés lényege az, hogy kell-e, szükség van-e telepítési politikára, vagyis — valljuk KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. be őszintén — szükség van-e földreformra, igen vagy nem? Mert ez a kérdés lényege, és semmiesetre sem szabad mellékvágányra en­gedni ennek a kérdésnek a tárgyalását. Na­gyon helytelen az a beállítás, amelyet már több szónok ajkáról hallottunk, hogy ha a nagybirtok felaprózódása bekövetkezik, ez a mezőgazdasági munkanélküliséget még nö­velni fogja. Ez helytelen beállítás, hiszen a föld megmarad, és ha kisebb birtokosok ke­zébe kerül, okvetlenül több munkaalkalmat ad, (Ügy van halj elöl. — vitéz Kenyeres János: Ugyanezt mondtam tegnap!) hiszen köztudo­mású, hogy a kisbirtok több embert foglal­koztat, mint a nagybirtok. Bárhogy igyekez­zenek is a nagybirtok oldaláról adatokkal és hasonlókkal ennek az ellenkezőjét bizonyítani, tény az, hogy mégis a kisbirtok foglalkoztat több embert, már csak azért is, mert a kis­birtok nem dolgozik traktorokkal, arató-, ka­száló- stb. gépekkel, hanem kézi munkaerővel dolgozik s ennélfogva több embert is foglal­koztat. (Ügy van! half elől.) Éppen ezért szükség van e kérdés meg­oldására, egy új, komoly földreformra, mert a mezőgazdasági munkanélküliséget és a me­zőgazdasági válságot a tőke és a nagyipari érdekeltségek kíméletlen kizsákmányoló ár­politikája mellett a nagybirtok túltengése és a nagybirtok modernizálása okozta. Épp en­nek következtében jött a nagy munkanélküli­ség a mezőgazdaság terén. Ha az eddigi me­derben folyik tovább ennek a kérdésnek a tárgyalása, akkor ez a parlament el fog sza­kadni a néptől és a földtől, mert egészen mást várnának s egészen mást vártak és kívántak ettől a parlamenttől, amely reformparlament­nek nevezte magát, de — sajnos — ennek az elnevezésnek eleget nem tett. (vitéz Kenyeres János: Odaát nem akarnak hozzányúlni a nagybirtokhoz! — Ellenmondások half elöl.) Nekem nem feladatom, hogy tegnap felszó­lalt gróf Bethlen István t. képviselőtársam fel­szólalásával foglalkozzam, mert ő is ellenzéki szempontból bírálta a javaslatot, ellenben ne­künk, mint ellenzéki, mint kisgazda-képvise­lőknek kötelességünk, hogy a kormány által benyújtott javaslattal és a többségi párt szó­nokainak érvelésével foglalkozzunk. A több­ségi párt, amelynek kebelén belül még most 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom