Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

Az országgyűlés képviselőházának 110. ülése 1936. évi március hó 19-én, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : A gazdasági bizottság beterjesztette a Képviselőház 1936/37. évi költségvetésére vonatkozó jelentését. — A telepítésről és más íoidbirtoüpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Lang Lénárd, Alföldy Béla, Takács Ferenc, Törley Bálint. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása.— Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen volt : Darányi Kálmán (Az ülés kezdődött délután & óra 2 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzökönyvének vezetésére vitéz Miskolezy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Veres Zoltán, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Bakovszky Tibor jegyző urakat kérem fel. Bárczay János képviselő úr, mint a gazdasági bizottság előadója kíván jelentést tenni. Bárczay János előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a gazdasági bizottságnak a Képviselőház 1936/37. évi költségelőirányzata tárgyában készült jelentését beterjeszteni. Tisztelettel kérem annak kihyomatását, szétosztá sát s annakidején napirendre tűzését. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és szétosztatja. Annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 201, 230.) Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Lang Lénárd! Elnök: Lang Lénárd képviselő urat illeti a szó. Lang Lénárd: T. Képviselőház! A vita folyamán végighallgattam felszólaló kormánypárti t. képviselőtársaimat, akik — úgylátszik — kitértek a kérdés lényege elől és inkább mellékvágányra igyekeztek terelni a dolgot. Tegnap például az előttem felszólalt vitéz Kenyeres János igen t. képviselőtársam a gazdaadósságok kérdéséről szólott, amely szerény véleményem szerint távolról sincs még rendezve. El kell azonban ismernünk azt, hogy a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvényjavaslat mégis többet jelentett, mint amennyit jelenteni fog ez a javaslat a törpebirtokosok és a nincstelenek javára. A kérdés lényege az, hogy kell-e, szükség van-e telepítési politikára, vagyis — valljuk KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. be őszintén — szükség van-e földreformra, igen vagy nem? Mert ez a kérdés lényege, és semmiesetre sem szabad mellékvágányra engedni ennek a kérdésnek a tárgyalását. Nagyon helytelen az a beállítás, amelyet már több szónok ajkáról hallottunk, hogy ha a nagybirtok felaprózódása bekövetkezik, ez a mezőgazdasági munkanélküliséget még növelni fogja. Ez helytelen beállítás, hiszen a föld megmarad, és ha kisebb birtokosok kezébe kerül, okvetlenül több munkaalkalmat ad, (Ügy van halj elöl. — vitéz Kenyeres János: Ugyanezt mondtam tegnap!) hiszen köztudomású, hogy a kisbirtok több embert foglalkoztat, mint a nagybirtok. Bárhogy igyekezzenek is a nagybirtok oldaláról adatokkal és hasonlókkal ennek az ellenkezőjét bizonyítani, tény az, hogy mégis a kisbirtok foglalkoztat több embert, már csak azért is, mert a kisbirtok nem dolgozik traktorokkal, arató-, kaszáló- stb. gépekkel, hanem kézi munkaerővel dolgozik s ennélfogva több embert is foglalkoztat. (Ügy van! half elől.) Éppen ezért szükség van e kérdés megoldására, egy új, komoly földreformra, mert a mezőgazdasági munkanélküliséget és a mezőgazdasági válságot a tőke és a nagyipari érdekeltségek kíméletlen kizsákmányoló árpolitikája mellett a nagybirtok túltengése és a nagybirtok modernizálása okozta. Épp ennek következtében jött a nagy munkanélküliség a mezőgazdaság terén. Ha az eddigi mederben folyik tovább ennek a kérdésnek a tárgyalása, akkor ez a parlament el fog szakadni a néptől és a földtől, mert egészen mást várnának s egészen mást vártak és kívántak ettől a parlamenttől, amely reformparlamentnek nevezte magát, de — sajnos — ennek az elnevezésnek eleget nem tett. (vitéz Kenyeres János: Odaát nem akarnak hozzányúlni a nagybirtokhoz! — Ellenmondások half elöl.) Nekem nem feladatom, hogy tegnap felszólalt gróf Bethlen István t. képviselőtársam felszólalásával foglalkozzam, mert ő is ellenzéki szempontból bírálta a javaslatot, ellenben nekünk, mint ellenzéki, mint kisgazda-képviselőknek kötelességünk, hogy a kormány által benyújtott javaslattal és a többségi párt szónokainak érvelésével foglalkozzunk. A többségi párt, amelynek kebelén belül még most 58