Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-109

Az országgyűlés képviselőházának 109. ülése 1936 március 18-án, szerdán. 359 áak 20%-át, 1,952.000 ,holdat s az én megítélésem és számításom szerint a nyershozam 12%-át. A kiszámítás alapja, mélyen t. Képviselőház, az, hogy miután a kisbirtokos a 'maga földjét míveli és hozamából jórészt semmit sem ad le a munkásnak, — és ha lead, figyelembe kell vennünk, hogy a három holdon felüli birtokosok között is van még, aki eljár napszámba, tehát a két szám egymást kiegyenlíti — körülbelül a nyershozamnak akkora részéhez jut, mint amennyit bír a iszán tó földterületből, tehát 55%-hoz. Marad a két másik csoport kérdés, hogy mennyit ad le az 50 holdon felüli birtokos, aiki nem saját maga, hanem munkással, cseléddel míveli a földjét, ennek a munkásnak és cselédnek. T. Képviselőház! Ha 30 holdat, tehát elég extenzív számot veszek alapul egy cseléd tartására 'és a cseléd évi bérét — ezt mindenki utána számíthatja — négy hold nyers hozamával teszem egyenlővé, akkor 14—16% az, amit a cseléd kap a föld nyershozamából. Következik a munkás, aki aratási munkáért és egyéb munkáért — kapálásért, részes munkáért, stb. — a földnek, illetőleg az általa megmívelt földnek 13—33%-át, az én számításom szerint körülbelül 20—25%-át kapja a nyers hozamnak, amely összegen felül van ^természetesen a tiszta pénzbér is, úgy, hogy számításom szerint az a ~~fíitóW*öfeá«--ésJtöj^ a nagyobb birtokokat míveli, eg^^s^am^o^yersiitreaiaenaikkörülbelül 20%-ához jut, a nagyobb birtokos pedig 25%-ához. Mit jelentenek ezek a, számok? Azt jelentik, hogy a lakosságnak közel a fele, tehát a munkáselem s a törpebirtokos elem a föld hozamának csakis 20%-át, tehát egyötödét élvezi, ami viszont azt jelenti, hogy ha rossz a termés vagy ha olyan időszakok vannak, amikor a mezőgazda a munkásnak nem tud különleges munkát adni, hanem csakis az aratási és egyéb rendes munkákat, amikor tehát mindenki összehúzza imagát s ennek folytán a mezőgazda is takarékoskodik és különleges munkákat nem végeztet, nem épít és nem invesztál, ilyen esetben ez a 20% nem elegendő annak az 50% lakosságnak a megélhetéséhez. Es ez à magyar föld legfőbb problémája. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Aki más problémát lát, az roszszul látja a helyzetet, mert ezt a kérdést kell megoldani; s aiki hozzányúl a földbirtokpolitikához, az ehhez a kérdéshez nyúljon hozzá (Ügy van! Ügy van! balfelől.) és ne igyekezzék elkalandozni olyan terekre, amelyek lehetnek nemzeti szempontból roppant fontosak, de ebből a szempontból, szociális szempontból nem jelentenek semmit. (Eckhardt Tibor: Ugyanezt mondtam tegnap, más oldalról megvilágítva. Ez világos.) T. Ház! Mi ennek a helyzetnek a remédiuma? (Halljuk! Halljuk!) Már a hitbizományi reform tárgyalásakor kifejtettem és pe dig számokra hivatkozva, hogy az a mechanikus földosztás, amelyet sokan mint célravezetőt gondolnak e probléma megoldására, nem célravezető. Újból emlékezetébe idézek t. képviselőtársaimnak egynéhány számot, amelyet akkor felhoztam. Akkor rámutattam arra, hogy 320.000 kereső törpebirtokos földjének a kiegészítésére — öt hold erejéig — 800,000 holdra volna szükség és hogy 770.000 kereső -— itt nem az összlakosságot, hanem a kereső lakosságot számítom — földnélküli munkásnak ötholdnyi kisbirtokban való részesítéséhez — öt hold ugyanis nézetem szerint az a minimum, amelyen Magyarországon az adott viszonyok KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. között egy család egyáltalában megélhet — 3,850.000 holdra volna szükség, együttvéve tehát 4,650.000 holdra. Eámutattam arra is, hogy ha a földosztást úgy vinnők keresztül, hogy a földbirtok maximumát 500 holdban állapítanék meg, ebben az esetben is csak 1,600.000 hold állana rendelkezésre 4,650.000 hold igénnyel szemben, úgyhogy ki lehetne ugyan egészíteni a törpebirtokot a szükséges 5 holdra, de a földnélküli munkások nagy tömegének csak Vs-öcl része jutna földhöz, 4

4-öd része kereset nélkül maradna és miután az a földbirtok osztódnék fel, amelyből keresetét kapja, ennek folytán keresetét vesztené el (Ügy van! Ügy van! bal felől.) és éhen kellene pusztulnia. Ha nyers földosztás révén kívánná valaki ezt a kérdést megoldani, akkor a 40 holdas maximumig, sőt még azon alul is le kellene szállnia. Csak két számot állítok szembe. 4,650.000 hold az a földigény, ami a kiegészítéshez szükséges, az öszszes 50 holdon felüli birtok szántója pedig 3,851.000 hold, úgyhogy hozzá kellene nyúlni a kisbirtokhoz is. Akkor pedig elkövetkeznék az az idő, amikor Magyarországon a jómódú kisbirtokos kulákká változnék, úgy, amint Oroszországban, akinek a földjére rávágnának a nincstelen tömegek és akiknek földjét igénybe kellene venni azért, hogy azoknak egyformán jogosult igényét ki lehessen elégíteni. A helyzet az, hogy minden földbirtokpolitikai művelet, amely nem a nincstelennek, nein ~a7ToTdnelkirrr--munkásnak és törpebirtokosnak juttatja a földet, automatice felveti a munkás életstandard problémáját, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) mert elvonja azt a keresetet, amely nélkül megélni nem tud. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Eckhardt Tibor: Itt van a javaslat alapvető tévedése! — Mozgás.) Már most önök azt kérdik tőlem, hogy mi a kérdés megoldása. Erre feleletem az, hogy olyan időkben, amikor gazdasági konjunktúra van, amikor van lehetőség arra, hogy a munkásosztály nagyobb részei az iparban, vagy más fiogialkozásoikban elhelyezkedhetnek, amikor gazdasági konjunktúra, van abban az értelemben, hogy a nagybirtok r befektetéseket^ eszközöl és intenzívebb művelésre van lehetőség, amely sokkal több munkáskezet alkalmaz, akkor ezt a folyamatot, amely a nagybirtok elporlása folytán úgyis mindig megvan, siettetni lehet, de olyan időkben,, amilyenekben ma élünk, amikor époen az ellenkező körülmények mindenki előtt világosan mutatkoznak, nézetem szerint, ennek a folyamatnak a siettetése, i,ntézményeisen való siettetése antiszociális intézkedés, mert azokra a munkásrétegekre hat viszsza, amelyeknek a földből kell megélniök, mivel máshová neun mehetnek. Teleki Mihály t. barátom a tegnapi napon a kivándorlásról beszélt (Halljuk! Halljuk!) abban az értelemben, hogy az mennyi jó magyart vitt ki a külföldre. Igaza van. De az, hogy az a kisember, akinek nem volt sem háza, sem földje Magyarországon, sok helyen lassacskán házat épített és földet tudott szerezni, annak volt köszönhető, hogy kiment Amerikába és dollárokat szerezve jött haza; (Ügy van! Ügy van!) miután volt föld, amit megvehetett, nem a kisbirtokos, hanem az Amerikában járt munkás szerezte azt meg. _ Nem azért mondom ezt, mintha ez az út az ideális út volna, (Zaj jobbfelol.) nem azért mondom, és ne méltóztassanak emiatt rögtön felháborodni. (Ellenmondások jobbfelol.) Én csak azt akartam mondani, hogy a háborúelőtti időkben voltak nagy és fontos tényezők: az iparosodás, 55