Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-109

Az országgyűlés képviselőházának 109. ülése 1936. évi március hó 18-án, szerdán, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula s vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai: A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Riesz Ádám, Péchy László, gr. Bethlen István, vitéz Kenyeres János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Br. Berg Miksa írásbeli interpellációja a' belügyminiszterhez a tiszacsegei üldöztetések és törvénytelenségek tárgyában. — Szóbeli interpellációk : Cz

ermann Antal — a földmívelésügyi miniszterhez — a borellenőrzésnél alkalmazott rendszer és felszámított díjak tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Takács Ferenc — a földmívelésügyi miniszterhez — az Országos Falusi Kislakásápítési Szövetkezet közérdekellenes működéséről. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Dulin Jenő — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — Gáspárdy Elemér kinevezése, illetve nyugdíjazása tárgyában. — Huszár Mihály — a belügyminiszterhez — a sárvári bíróválasztás tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : Darányi Kálmán {Az ülés kezdődik délután á óra i perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky 'Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház. ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Veres Zoltán, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Rakovszky Tibor, ia javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Brandt Vilmos jegyző urat kérem fel. Napirend szerint következik a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 201, 230.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Riesz Ádám képviselő út\ Riesz Ádám: T. Képviselőház! Sokszor vitatkoznak a felett, hogy melyik birtoktípus jövedelmezőbb az ország és a nemzet szempontjából, a kisbirtok-e, vagy a nagybirtok. Én mint kisgazda a telepítési törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném véleményemet nyilvánítani erre vonatkozólag akkor, amikor az előttünk fekvő törvényjavaslathoz hozzászólok. Általában közismert tény, hogy Magyarországon a nagybirtok termelési technikája tökéletesebb, mint a kisbirtoké. Ezt igazolja az, hogy a kisbirtok holdankénti terméshozama átlag kisebb, mint a nagybirtoké, továbbá az is, hogy a nagybirtokról piacra kerülő állatok minősége jobb, mint a kisbirtokokon tenyésztett állatoké. Ez azonban csak addig lesz igaz, amíg a mi kisgazdáink nem lesznek kellőképpen kiképezve, vagyis amíg hiány van a gazdasági iskolákban. Ha majd a gazdatársadalom legnagyobb részét gazdasági szakkiképzésben tudjuk részesíteni, akkor nézetem szerint a kisbirtok feltétlenül többet fog tudni termelni, mint a nagybirtok. Ezt a tényt bizonyítják azok az államok, amelyekben már igen régen törődtek KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. a kisgazdatársadalommal, s amelyekben mindent elkövettek, hogy minél magasabb fokra emeljék a kisgazdák szaktudását. Ezt tették Hollandiában és Dániában, ahol ma a mezőgazdaság úgyszólván a legmagasabb fokon áll. Ezekben az államokban már régen rájöttek arra, hogy egy agrárállamban a kisgazdaréteggel áll és bukik a nemzet. Az, hogy törődtek ezekben az államokban a " kisgazdákkal, illetőleg azok gazdasági kiképzésével és szaktudásával, meg is hozta a maga gyümölcsét, mert — amint már mondottam — Hollandia és Dánia ma mezőgazdaságilag úgyszólván a legmagasabb fokon áll. T. Ház! Bennünket megcsonkítottak, de ennek ellenére is sokkal jobb és megfelelőbb helyzetben volnánk, ha modern mezőgazdasággal és alaposan kiképzett gazdaif jakkal rendelkeznénk. Örömmel és nagy büszkeséggel kell megállapítanom, — legalább az én vármegyémben — hogy azok a gazdák, akik elvégezték a gazdasági szakiskolát, mintaszerűen vezetik a birtokukat és hogy az ilyen úgynevezett mkitagazda a mai rossz és súlyos gazdasági helyzetben is meg tudja állni a helyét. De szép eredményt mutatnak fel azok a gazdák is, akik csak a téli gazdasági iskolába jártak. Hogy mennyire értékes, hasznos és dicséretreméltó munkát fejtenek ki ezek a téli gazdasági iskolák, azt csak egy példával akarom bebizonyítani. Egy fiatal gazdáról van szó, aki a mohácsi téli gazdasági iskolában végezte el tanulmányait s az ott szerzett tudás és szakképzettség alapján vezeti nyolc és félholdas gazdaságát. A birtok nagysága 8 katasztrális hold és 970 négyszögöl s hozzá 13 darabban fekszik. Búzával be volt vetve 3 katasztrális hold és 55 négyszögöl s a termése volt 39 métermázsa 45 kilogramm, tehát holdankint 13 métermázsa átlag a tavalyi rossz termés mellett a terméseredmény. Rozzsal be volt vetve 6 hold és 41 négyszögöl s a termése volt 6'43 métermázsa. A tengerivel bevetett terület volt 54