Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-107

304 Az országgyűlés képviselőházának 107, céljából az elnöki emelvény előtt mindnyájan megjelenni szíveskedjenek. (Megtörténik.) Elnök: Kérem a jegyző urat, .szíveskedjék a házszabályoknak megfelelően a kisorsolt képviselő urak neveit felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa Krüger Aladár, vitéz Ujfalussy Gábor, Petro Kálmán, Zsindely Ferenc, Surgóth Gyula, Vé\gváry József, Bánó Iván, vitéz Szalay László, esztergályos János, Némethy Vilmos, Bárczay János, Kelemen Kornél, vitéz Biró György, Beniczky Elemér és Törley Bálint képviselők nevét). Elnök: Ezek alapján megállapítom, hogy mind a tizenöt kisorsolt képviselő úr jelen van. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a házszabályok 63. §-ában előírt eskümintát felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa az eskümintát, az elnöki emelvény előtt megjelent képviselők leteszik az esküt). Elnök: Megállapítom, hogy az összeférhetlemségi ítélőbizottság tagjai az esküt letették. Bejelentem a t. Háznak, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság az ügy előadásával Molnár Imre bizottsági tag urat bízta meg, (Zaj.J Csendet kérek! Felkérem a kisorsolt és esküt tett képviselő urakat, hogy együttesen az I. számú bizottsági terembe vonulva, házszabályszerű működésüket nyomban megkezdeni méltóztassanak. Most pedig következik a jegyzőkönyv azon részének hitelesítése, amely az ítélő-bizottság kisorsolására vonatkozik. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyv idevonatkozó részét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a jegyzőkönyvnek az ítélőbizottság kisorsolására vonatkozó részét.) Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyző könyv most felolvasott része ellen? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvnek ezt a részét hitelesítettnek jelentem ki és az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot a Ház kiadja, a most ítélkező összeférhetlenségi bizottságnak. Napirend szerint következik a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 198, 200) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Há'z a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át, Az ülést félórára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 201, 230.) tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a földmívelésügyi miniszter úr a házszabályok 142. §-ának 2. bekezdésére való utalással a törvényülése 1936 március 13-án, pénteken. javaslat tárgyalásának tartamára vitéz Vass jüiek miniszteri tanácsos és Nizsalovszky Endre egyetemi tanár urakat miniszteri meghízottakként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Most pedig Krüger Aladár előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár: T. Képviselőház! A földbirtok megoszlása lényegesen befolyásolja az állami és társadalmi élet fejlődési irányát, és ezért a birtokpolitikának az a tevékenysége és megnyilvánulása, hogy az állam a népesség és a földbirtok közötti helyes arányra ügyel és azt szabályozni kívánja, vitán felül álló szükségesség. Az egyik lényeges eszköz a telepítés, amely szűkebb értelemben nem más, mint egyes területek mesterséges benépesítése, tágabb értelemben pedig — és ezt az értelmet fogadja el a jelen javaslat is — a telepítés minden olyan tervszerűen folytatott állami tevékenység, amely a birtokmegoszlási viszonyok befolyásolásával a kisbirtokok szaporítására irányul. Az ilyen irányú állami tevékenység a történelem folyamán úgy Magyarországon, mint egyéb országokban észlelhető, és ma is a telepítésnek ilyen irányú felfogása nyilvánul meg a törvényhozások egész sorozatában. A fegyverrel való területhódítást a történelem folyamán mindenütt nyomon követi a magánjogi alapon való telepítés is. Csak éppen érintem a görögök ókori településeit Kis-Azsiában, a Fekete tenger partjain. Különösen rá kell azonban mutatnom a római birodalom nagyszerű és céltudatos telepítési akciójára, amely annál szélesebb területre terjedt ki, minél jobban tágultak a birodalom natárai. így jutottak földnöz a légionáriusok, a kiszolgált katonák, a birodalom szegénysorsú lakosai. Érdekes jelenség, amely különösen bennünket Magyarországot érdekel, Dácia betelepítése, ahova a birodalom minden egyéb területéről hoztak lakosokat, kiszolgált katonákat, különösen pedig Kis-Ázsiából. ' Innen látjuk Dáciában a Mithras-kultusz maradványait. Legkevesebben jöttek Itáliából, úgyhogy akkor, amikor Dáciából kivonultak a római légionáriusok, bizony kivonult velük együtt ez a vegyes római letelepedett lakosság is, a TÓmai szellem Dáciában nem honosodott meg, mert Dácia római lakosai kivonultak a római katonákkal együtt. Ami Magyarországot illeti, tulajdonképpen a honfoglalás is egy nagy telepítés volt. A magyar nemzet a Kárpátok, Al-Duna és a Száva közötti területet szállotta meg, telepítette be, ahol az itt talált avar, pannonszláv és bolgár laikosságot lassanként magába olvasztotta. Ez a lakosság azonban nem volt elégséges az ország benépesítésére. Így már az Árpádok alatt találkozunk bizonyos telepítési akciókkal. Határvédelmi érdekből telepítették be már az első Árpádházi királyok az erdélyi szászokat, a szepességi szászokat, az ország belső részén pedig városfejlesztési, szempontból az olaszokat és a németeket. A középkor még nem ismerte a mai nemzetiségi tagozódást és ezért látjuk azt. hogy a világnak ez az erősen magyarérzésű. elsőrangú dinasztiája, az Árpádház idegeneket is telepített, be az országba. Azonban mégis érezték azt a bizonyos fajközösséget, hacsak valahogy úgy tudat alatt is ezért, amikor tömeges betelepítést látunk az Árpádok alatt. a fajrokon kunokat és besenyőket telepítik be. különösen a tatárjárás után. Érdekes IV. Béla szerepe és messzetekin-