Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-97

12 Az országgyűlés képviselőházának 9 A képviselő úr jelen nem lévén, interpellációja töröltetik. Következik Fábián Béla képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urai, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »Interpelláció a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kíván-e változtatni a kereskedelemügyi miniszter úr azon a politikáján, amellyel a szövetkezeteket a legnagyobb mérvű állami támogatásban részesíti és ezáltal a kereskedelmet és az ipart a magyar gazdasági életből fokozatosan ki akarja kapcsolni? Mit kíván a kereskedelmi miniszter úr tenni akkor, ha a szövetkezetek állami támogatása következtében az iparosok és a kereskedők képtelenek lesznek a jövőben megélni és az adójukat megfizetni, holott eddig az állam kitűnő adóalanyai voltak?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Ház! Ehhez az interpellációmhoz, amelyet a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézek, a legmegfelelőbb bevezetés volt az a néhány szó, amelyet előttem szólott igen t. képviselőtársam elmondottba magyar húsiparosok helyzetére és arra a támogatásra vonatkozólag, amelyben a magyar kormány legújabban a Hangya fogyasztási szövetkezetet részesíti. A képviselőház együttes bizottságai jelenleg .a t. kormány telepítési törvényjavaslatát tárgyalják. Ebiben a telepítési törvényjavaslatban a kormány arra törekszik, legalább is saját előadása szerint, hogy minél több önálló exisztenciát teremtsen Magyarországon. Amint érdeke az országnak, hogy minél több önálló exisztencia legyen a magyar agrártársadalomban, ugyanúgy érdeke a kormányzatnak és az egész országnak, hogy minél több önálló exisztencia legyen a magyar kisipariban és kereskedelemben is. A magyar kisipar és kereskedelem épúgy hozzátartozik a magyar polgári társadalom határőrvidékéhez, mint ahogyan hozzátartozik a magyar kisgazdatársadalom. Most ezzel szemben azt látjuk, hogy a t. kormány valóságos mesterséges eszközökkel pusztítja úgy a magyar kisipart, imint a magyar kereskedelmet. (Elénk ellenmondások a jobboldalon és' a középen. — Felkiáltások jobbfclől: Hogyan lehlet ilyet mondani?) Interpellációmnak konkrét példa a tárgya, amely teljes mértékben egyezik azzal az interpellációval, amelyet előttem szólott igen h képviselőtársain néhány, héttel ezelőtt elmondott és amelyre írásiban válaszolt az igen t. kereskedelemügyi miniszter úr. Miképpen lehetséges az, hogy most már Magyarországon nemcsak a kivitelt, hanem a kivitelre készülő áruk feldolgozását is a magyar kormány, illetőleg a magyar kormány szervei a kisiparosok helyett a szövetkezetékre bízzák? (Winehkler István kereskedelem-és közlekedésügyi miniszter: Nem áll!) T. miniszter úr, akkor minden valószínűség szerint az egész magyar sajtó, a kormánypárti sajtó is és a baloldal is helytelenül írta le azokat az eseményeket, amelyek a budapesti vágóhidakon lejlátszódtak. (Winehkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: A kormánypárti sajtó nem!) T. miniszter lír, nagyon sajnálom, de nem számíthattam arra, hogy a miniszter úr nyil'. ülése 1936 február 26-án, szerdán. vánvaló tényekkel fog szembehelyezkedni, különben behoztam volna ide a miniszter úrnak a kormánypárti lapokat, amelyek jelentést tettek arról, hogy mi történt Budapesten a vágóhídon. (Winehkler István kereskedelemés közlekedésügyi miniszter: Amit a sajtó ír, az még nem nyilvánvaló tény!) De az nyilvánvaló, hogy a kormánypárti sajtó is ezt írta, pedig ezt az előbb a miniszter úr kétségbevonta. Csak szabad remélnem, hogy a kormánypárti sajtó a kormánnyal szemben nem ír valótlanságot. Arról van szó, hogy a budapesti vágóhídon egy szép napon az összes hentesek és mészárosok felszólaltak s a nemzeti egység pártjába és az összes pártokba küldöttséggel mentek el azért, mert a szövetkezetek útján akarták elvégeztetni azt a munkát, amelyet eddig a magyar kisipar végzett el. (Winehkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Tévhitben voltak!) Tévhitben voltak? (Winehkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Ez ki is derült még aznap és elintéződött az egész affér!) Nagyon örülök, hogy a t. miniszter úr olyan kedélyesen fogja fel az egész kérdést. (Mozgás a jobboldalon és a középen.) Ellenben a tényleges helyzet az, hogy már akkor, amikor a miniszter úr állítása szerint erről nem is volt szó, megjelentek ott a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete által kiküldött munkások, hogy ők végezzék el azt a munkát, amelyet addig kisiparosok végeztek. (Winehkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter közbeszól. — Zaj.) Én nem zavarom a miniszter urat, joga van annyit beszélni, amennyit akar, de egyelőre hagyjon engem beszélni. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Fábián Béla: T. Ház! Hogy mennyire úgy van, lamint én azt elmondtam, arra nézve a bizonyíték az, hogy ugyanakkor nyilatkozott az összes lapokban a Hangya Fogyasztási Szövetkezet vezérigazgatója, és a lapokban tett ezen nyilatkozatában azt mondotta, hogy nem lehet rossznéven venni, ha a sertések leszúrását és feldolgozását rábízzák a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetére, mert hiszen a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete eddig is foglalkozott sertések leszűrásával és feldolgozásával. (Winehkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Úgy van! — Zaj.) Bocsánatot kérek, á lapokban benne volt a Hangya Szövetkezet vezérigazgatójának ez a. nyilatkozata. Azt is mgmondottta, hogy^ eddig is ők végezték ezt, ezután is ők akarják végezni. Azt hiszem, t. miniszter úr, nekem nincs szükségem arra, hogy más bizonyítékokat hozzak elő annak bizonyítására, hogy itt ennél a sertésfeldolgozásnál a kisiparosok terhére mit akartak csinálni és mit csinálnak, mert azt azután igazán nem követelheti tőlem a t. miniszter úr, hogy közjegyzőileg- hitelesített nyilatkozatot hozzak a Hangya Fogyasztási Szövetkezet vezérigazgatójától, hogy az összes lapokban megjelent és meg nem cáfolt nyilatkozata tényleg megfelel a valóságnak. A magam részéről helytelenítem azt, hogy Magyarországon egy államilag támogatott szövetkezet vezérigazgatója részéről olyan nyilatkozat jelenhessék meg, hogy ő azt tartja helyesnek, hogy ne a magyar kisiparosok szúrják le és dolgazzák fel a disznókat, hanem a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete. Erre vonatkozólag* már többször bátor voltam elmondani, hogy az államtitkár uraknak és