Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-104
208 Az országgyűlés képviselőházának 1 §-ába ütköző, <a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő becsületsértés vétsége miatt, mert a Kiskunfélegyházán Horváth Zoltán felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő »A CsonkaMagyarország« című időszaki lap 1933. évi december hó 13. napján megjelent számában »A Friedrich-párt Kiskunfélegyházán« feliratú cikkben a főmagánvádlóról azt állította., hogy »az érvényesülés vágyától fűtve, minden szeméremérzet nélkül máról-holnapra a Független Kisgazdapárt helyi csoportjának egyik elnöki székét otthagyta«. »Neki csak aiz volt a fontos, hogy ő vezér és dezignált képviselő legyen.« E feljelentés alapján megindult bűnvádi eljárás során a kecskeméti kir. törvényszék, mint büntető bíróság 1934. évi március hó 26. napján B. 5493/12—1933. szám alatt Horváth Zoltánt 50 P pénzbüntetésre ítélte, amely ítélet ellen úgy a főmagánvádló, mint nevezett képviselő fellebbeztek. A fellebbezési eljárás folyama alatt azonban Horváth Zoltán országgyűlési képviselővé választatott. Ezekután kéri a kir. ítélőtábla, a kir. főügyészség útján nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. képviselő' háznak, hogy Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függeszsze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivárni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Horváth Zoltán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 203. számú jelentése. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A íbudapesti kir. főügyészség 14.650— 1935. f. ü. szám alatt Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a kecskeméti kir. törvényszék B. 1425/12—1935. számú megkeresése szerint Bíró László kiskunfélegyházai lakos feljelentést tett nevezett képviselő ellen még képviselővé választása előtt a Btk. 462. szakaszába ütköző hivatali sikkasztás bűntette miatt, mivel a kiskunfélegyházai kir. járásj bíróság 18.885/77—1930. számú végzésével Bíró László végrehajtást szenvedőnek Görög István és társaitól járó 900 P és a kiskorú Gulyás Anna és Zoltántól járó 400 P követelés behajtására Horváth Zoltán országgyűlési képviselőt rendelte ki ügygondnokul azzal, hogy a behajtott összegeket helyezze bírói letétbe. Azonban a behajtott követelésnek nevezett képviselő csak egy részét helyezte letétbe. Horváth Zoltán országgyűlési képviselő beismerte, hogy a pénzt csak részben helyezte letétbe, egyúttal előadta, hogy megegyeztek abban, hogy költségkímélés céljából a behajtott összegeket özv. Váradi Gáborné követelésére számolja el és hogy a fennmaradó Gulyás-féle összeget azért nem helyezte letétbe, mert a kiskunfélegyházai járásbíróság ezen összegnek a végrehajtató javára való átruházását a 18.885/114—1930. számú végzésével tudomásul vette. A kecskeméti kir. ügyészség a lefolytatott nyomozás után a további eljárást 2122/11—1934. ^. ülése 1936 március 10-én, kedden. k. ü. számú határozatával a Bp. 101. §-ának 3. pontja alapján megszüntette, ezen megszüntető határozatot a budapesti kir. főügyészség 1796—1935. f. ü. szám alatt helybenhagyta, a sértett pedig a vád képviseletét mint pótmagánvádló, kellő időben ávette. Ezek után kéretett a mentelmi jog felfüggesztése. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban nevezett képviselőnek pótmagánvád tárgyává tett fenti magatartása nem látszik kimeríteni a hivatkozott törvényben megállapított bűntett isinérveit, tehát zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottságjavaslatát elfogadja és Horváth Zoltán országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fél. Következik a mentelmi bizottság 204. számú jelentése. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 604/1936. f. ü. szám alatt Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a kecskeméti kir. törvényszék B. 6633/3—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Szentmihály (Tomasovszky) Lajos kiskunfélegyházai lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított »A Csonka-Magyarország« című időszaki lap 3935. évi december hó 13. napján kiadott 51. számában megjelent »Választópolgárok!« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »... amióta a választások hetéig színpadot megszégyenítő ripacskodással marakodik«, »... tajtékzó dühvel szétkürtölt elveiket egyszerűen feladták«, »... nem csupán elvfeladás, nemcsak köpönyegforgatás, hanem párthíveiknek a legaljasabb módon való becsapása, eladása. Mert ha valaki önmagát eladja, az sajnálatos erkölcsi romlottságra vall. De hogy a vezér a nyáját szőröstől-bőröstől áruba bocsássa, egyszerűen arculverése a párthívek legelemibb jogának és emberi voltának«, »...magát, mint ócska subát, rongyot, vagy rozsdás vasat a vezéreik által egyszerűen eladni hagyja«, «—aki magát ennek az aljas alkunak és embervásárnak odaadja. Mert az, amit mungóékkal Tomasovszkyék csinálnak, nem egyéb alávaló embervásárlásnál», «... azok-e tehát az önzetlen vezérek, akik híveiket eladják«. »Ne hozzátok városunkra azt a szégyent, hogy itt a választók adható és vehető rongyok és subadarabok.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk. 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg % ,a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be.
