Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-104

208 Az országgyűlés képviselőházának 1 §-ába ütköző, <a 4. § 2. bekezdése szerint minő­sülő becsületsértés vétsége miatt, mert a Kis­kunfélegyházán Horváth Zoltán felelős szer­kesztésében és kiadásában megjelenő »A Csonka­Magyarország« című időszaki lap 1933. évi de­cember hó 13. napján megjelent számában »A Friedrich-párt Kiskunfélegyházán« feliratú cikkben a főmagánvádlóról azt állította., hogy »az érvényesülés vágyától fűtve, minden szemé­remérzet nélkül máról-holnapra a Független Kisgazdapárt helyi csoportjának egyik elnöki székét otthagyta«. »Neki csak aiz volt a fontos, hogy ő vezér és dezignált képviselő legyen.« E feljelentés alapján megindult bűnvádi el­járás során a kecskeméti kir. törvényszék, mint büntető bíróság 1934. évi március hó 26. napján B. 5493/12—1933. szám alatt Horváth Zoltánt 50 P pénzbüntetésre ítélte, amely ítélet ellen úgy a főmagánvádló, mint nevezett képviselő felleb­beztek. A fellebbezési eljárás folyama alatt azon­ban Horváth Zoltán országgyűlési képviselővé választatott. Ezekután kéri a kir. ítélőtábla, a kir. főügyészség útján nevezett képviselő men­telmi jogának felfüggesztését. A bizottság megállapította, hogy a megkere­sés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. képviselő' háznak, hogy Horváth Zoltán országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ebben az ügyben függesz­sze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivárni, a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, mél­tóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Horváth Zoltán kép­viselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben fel­függeszti. Következik a mentelmi bizottság 203. számú jelentése. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Kép­viselőház! A íbudapesti kir. főügyészség 14.650— 1935. f. ü. szám alatt Horváth Zoltán ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert a kecskeméti kir. tör­vényszék B. 1425/12—1935. számú megkeresése szerint Bíró László kiskunfélegyházai lakos feljelentést tett nevezett képviselő ellen még képviselővé választása előtt a Btk. 462. szaka­szába ütköző hivatali sikkasztás bűntette miatt, mivel a kiskunfélegyházai kir. járásj bíróság 18.885/77—1930. számú végzésével Bíró László végrehajtást szenvedőnek Görög István és társaitól járó 900 P és a kiskorú Gulyás Anna és Zoltántól járó 400 P követelés behaj­tására Horváth Zoltán országgyűlési képvi­selőt rendelte ki ügygondnokul azzal, hogy a behajtott összegeket helyezze bírói letétbe. Azonban a behajtott követelésnek nevezett képviselő csak egy részét helyezte letétbe. Horváth Zoltán országgyűlési képviselő be­ismerte, hogy a pénzt csak részben helyezte le­tétbe, egyúttal előadta, hogy megegyeztek ab­ban, hogy költségkímélés céljából a behajtott összegeket özv. Váradi Gáborné követelésére számolja el és hogy a fennmaradó Gulyás-féle összeget azért nem helyezte letétbe, mert a kiskunfélegyházai járásbíróság ezen összegnek a végrehajtató javára való átruházását a 18.885/114—1930. számú végzésével tudomásul vette. A kecskeméti kir. ügyészség a lefolytatott nyomozás után a további eljárást 2122/11—1934. ^. ülése 1936 március 10-én, kedden. k. ü. számú határozatával a Bp. 101. §-ának 3. pontja alapján megszüntette, ezen megszün­tető határozatot a budapesti kir. főügyészség 1796—1935. f. ü. szám alatt helybenhagyta, a sértett pedig a vád képviseletét mint pótma­gánvádló, kellő időben ávette. Ezek után kére­tett a mentelmi jog felfüggesztése. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, azon­ban nevezett képviselőnek pótmagánvád tár­gyává tett fenti magatartása nem látszik ki­meríteni a hivatkozott törvényben megállapí­tott bűntett isinérveit, tehát zaklatás esete fo­rog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Horváth Zoltán országgyűlési képviselő men­telmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, mél­tóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság­javaslatát elfogadja és Horváth Zoltán ország­gyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fél. Következik a mentelmi bizottság 204. számú jelentése. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 604/1936. f. ü. szám alatt Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a kecskeméti kir. törvényszék B. 6633/3—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Szentmihály (To­masovszky) Lajos kiskunfélegyházai lakos fő­magánvádló feljelentésére büntető eljárást indí­tott »A Csonka-Magyarország« című időszaki lap 3935. évi december hó 13. napján kiadott 51. számában megjelent »Választópolgárok!« fel­iratú cikk tartalma, de különösen annak követ­kező kitételei miatt: »... amióta a választások hetéig színpadot megszégyenítő ripacskodással marakodik«, »... tajtékzó dühvel szétkürtölt elveiket egysze­rűen feladták«, »... nem csupán elvfeladás, nemcsak köpönyegforgatás, hanem párthíveik­nek a legaljasabb módon való becsapása, el­adása. Mert ha valaki önmagát eladja, az saj­nálatos erkölcsi romlottságra vall. De hogy a vezér a nyáját szőröstől-bőröstől áruba bo­csássa, egyszerűen arculverése a párthívek leg­elemibb jogának és emberi voltának«, »...ma­gát, mint ócska subát, rongyot, vagy rozsdás vasat a vezéreik által egyszerűen eladni hagy­ja«, «—aki magát ennek az aljas alkunak és embervásárnak odaadja. Mert az, amit mungó­ékkal Tomasovszkyék csinálnak, nem egyéb alávaló embervásárlásnál», «... azok-e tehát az önzetlen vezérek, akik híveiket eladják«. »Ne hozzátok városunkra azt a szégyent, hogy itt a választók adható és vehető rongyok és suba­darabok.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk. 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsü­letsértés vétségének jelenségeit látszanak fel­tüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg % ,a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom