Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-103

Az országgyűlés képviselőházának 103 •korlátot, amelyet a kapitalista termelési rendnek is mindenkor figyelembe kell vennie, hogy senkinek sem áll jogában úgy terjeszkedni, hogy azzal mások életlehetőségét elveszi. Az elmondottak alapján újból vagyok bátor módosító indítványomat a t. Háznak elfogadásra ajánlani. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Müller Antal képviselő urat illeti a szó. Müller Antal: T. Képviselőház! A 15. §-szal kapcsolatban három szempontra vagyok bátor felhívni az igen t. miniszter úr figyelmeit. Megkönnyíti helyzetemet előttem felszólalt Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársam. Az én módosító indítványom szó szerint azonos az övével s ennek az indítványnak az elfogadása kizárná azt a sok vitát, amely a múltban éppen a munkaegyesítésből kifolyólag egyes szakmákban felmerült. Méltóztatnak: emlékezni reá, hogy nemcsak a budapesti Ipar- és Kereskedelmi Kamarában, de az ország többi kamaráiban is többször volt megbeszélés és értekezlet tárgya,, hogy^ miként fogalmazzák meg a munkaegyesítés elvét, hogy az egyik iparos ténykedése ne sértse a másik iparos ténykedését. A munkaegyesítés különösen az építőiparban fordul elő, mert ott sok iparág dolgozik s úgyszólván minden egyes iparág részmunkát végez. A szobafestő-ipartestület beadványt intézett a miniszter úrhoz, amelyben kéri, hogy a munk:aegyesítés elve alapján ne vétessenek fel azok, akik részmunkát végeznek. Részmunkát végez pl. a lakatos a rácsokkal és a vasalással, részmunkát szállít a bádogos, az asztalos, a szobafestő, az aranyozó stb. Ezek az iparágak mind részmunkát szállítanak, ezeknek a munkáknak a végzésénél vigyázni kell tehát arra,, hogy az egyik szakma a másik rovására ne ténykedhessek. Ennél a szakasznál, a 15. §-nál van szó a gyárak, a nagyvállalatok műhelyi berendezéseinek, gépeinek, szerszámainak és egyéb üzleti eszközeinek a javíthatásáról. Az iparosság körében ebben a tekintetben is nagy aggodallom merült fel, aminek a bizottságban is hangot adtam, t. i. vigyázni kell arra, hogyha végrehajtási utasításban a határok valamikép meg legyenek vonva. Ha ugyanis itt korlát nélkül engedünk minden képesített szakmára nézve javítíási munkálatokat és javítási munka örve alatt új munkákat is végeztetnek, akkor a nagyvállalatok nagy és jogtalan konkurrenciát csinálnak a képesített iparosságnak. Már az államtitkár úr figyelmét is voltam bátor felhívni arra, hogy ezt a végrehajtási utasításban valamiképpen körül kellene írni, nehogy a nagyvállalatok, a gyárak alikaimat szerezzenek arra, hogy a kéműipari munka területeit a maguk részére biztosítsák. A 15. 4 második mondata, amely a kádáriparosokra vonatkozik, a javaslat eredeti szövegében olyan szerencsésen megfogalmazott mondat volt, hogy azzal a kádáriparosság igazán nagyon meg volt elégedve. Sajnos, a bizottságban egy kis 'beszúrással nagyon rontottunk ezen a mondaton. A régi, az 1922:XII. te. értelmében ugyanis mód adatott a vállalatoknak arra, hogy termelésük, ipari cikkeik burkolatát saját maguk készíthessék el, amivel úgyszólván tönkretették a kádáripart. Az iparügyi^ miniszter úr ennek a mondatnak a beszúrásával nagyon helyesen iparkodott egy iparágnak igazságot szerezni és kitüntette azt, hogy a szükséges burkolatot elkészítheti ugyan, »de ha a , ülése 1936 március 6-án, pénteken. 187 burkolat olyan áru«, — így áll a javaslatban — »amely Önállóan is forgalomnak tárgya és annak elkészítése valamely képesítéshez kötött ipar munkakörébe tartozik, azt csak akkor kéiszítheti el, ha ennek az iparnak gyakorlására iparjogosítványa van«. Itt tehát à kádárip ar osok részére előny biztosíttatott és én nagyon szeretném, ha a novellának ez az eredeti szövege fogadtatnék el. Éppen ezért vagyok bátor a következő indítványt előterjeszteni. (Olvassa): A 15. § első 'bekezdéseként az alábbi általános rendelkezés veendő fel, tehát ugyanaz, amelyet Eckhardt Tibor t. képviselőtársam is javasolt: Egyetlen iparág, — ideértve a közüzemeket is — sem fejthet ki más iparág rovására tevékenységet. A munkaegyesítésnek joga azt az iparost illeti meg, aki a szóbanforgó egész iparcikket használatra, vagy forgalomra kész állapotban állítja elő. A részmunkát előállító iparost a munkaegyesítés joga csak annyiban illeti meg, amennyiben az a műhelyi 'munkával szerkezeti összefüggésben van, vagy pedig az a fokozatos munkamenetben elkerülhetetlenül szükséges. A második hekezdés utolsó mondataként felveendő a következő rendelkezés: Ezen munkálatok azonban csak az üzembiztonság és halasztást nem tűrő kisebb javítási munkálatok szükségessége esetében végezhetők el. A szükséges szakmunkások számát az illetékes ipartestület és iparűző meghallgatása után az iparhatóság állapítja meg. Elnök: Szólásra következik Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: T, Ház! Mindenekelőtt teljes mértékben csatlakozom az Eckhardt Tibor t. képviselőtársam által benyújtott módosításhoz és a magam részéről is egy kiegészítő módosítást leszek bátor előterjeszteni. A 15. § végére új bekezdésként javaslom az alábbi szöveget (olvassa): »Semmi körülmények _ között sem végeztethet ipari szakmunkát saját üzemének keretén belül olyan vállalkozás, ingatlan, vagy gyár. (szálloda, pénzintézet, gyári üzemek, kávéházak, éttermek, áruházak, színházak, szanatóriumok, kórházak, stb.) melynek természete, illetve működési célja nem azonos az elvégzendő munka természetével.« »A bérházakban előforduló szakmúnkálatokat kizárólag képesített és iparengedéllyel, illetve iparigazolvánnyal bíró iparos készítheti.« Ezt a módosításomat azzal vagyok bátor a t. Ház figyelmébe ajánlani, hogy ezzel kettős célt kívánok szolgálni. Az egyik cél munkaalkalmak teremtése a legális ipar részére, a másik cél pedig a kontárokkal szemben a legális ipar támogatása. Nagyon jól tudjuk.^ hogy ezeknek az üzemeknek legnagyobb része ~ elsősorban a közüzemek, de a magánüzemek és a bérházak is — nem tényleg iparengedéllyel bíró iparosokkal, kisiparosokkal, hanem alkalmazott szakmunkásokkal végeztetik el ezeket a munkálatokat éhbér ellenében, márpedig ha a legális kisiparral végeztetnék el, ezzel mind a szakmunkásoknak, mind a kisiparnak munkát juttatnának. Ezt a célt szolgálja módosító indítványom, tehát munkaalkalmak megteremtését és a kontároknak erről a területről való kiirtását kívánnám vele^ elérni. Tisztelettel kérem módosító indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik Czirják Antal képviselő úr. (Felkiáltások nincs itt!) A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik,