Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-103

Az országgyűlés képviselőházának 10 Az 1. §-t elfogadottnak jelentem ki. Felteszem ^a kérdést, méltóztatnak-e a Müller Antal képviselő úr által az 1. §-hoz beadott pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a Müller képviselő által benyújtott pótlást elfogadják, méltóztassanak felállani (Senki sem áll fel.) Ügy látom, • Müller képviselő úr saját maga sem fogadja el indítványát. (Derültség.) Müiler képviselő úr kiegészítő indítványát tehát a Ház eltuasítja. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a 2. §-t): Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőiház! A második szakasz az iparigazolvány megadásának feltételeiről szól és magának az iparűzésnek a megkezdését nehezíti meg. Nem megyek most bele abba a kérdésbe, hogy miért kell éppen az iparigazolványok kiadásához feddhetetlen előéletet követelni, hiszen a feddhetetlen előéletet nem minden foglalkozáshoz kívánják meg. A földmívelésben például nincs szükség arra, hogy külön erkölcsi bizonyítványokat hozzon az, aki földmívelő akar lenni. Mondom, nem megyek bele ennek a kérdésnek a taglalásába, mert ez eltérítene célomtól, amely az, hogy a meglévő rendelkezésen próbáljak javítani. Azt mondja ugyanis ez a 2. •§, hogy (olvassa): »Az, aki az állam ellen, a szemérem ellem, vagy nyereségvágyból ekövetett bűntett miatt vizsgálat alatt áll, vagy akit ilyen vétség miatt három hónapot meghaladó szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, iparigazolványt nem kaphat.« Felhívom a mélyen t. Képviselőháznak és különösen a miniszter úrnak a figyelmét erre a »vizsgálat alatt áll« kifejezésre. Nagyon sok ember kerülhet vizsgálat alá, akit azonban később felmentenek. Nagyon sok ilyen eset van. Az állami és társadalmi rend ellen, a szemérem ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény címén feljelentenek valakit, megindul a bűnvádi eljárás, a vizsgálat, az illetőt azonban még vád alá sem helyezik, vagy ha igen, akkor a főtárgyaláson felmentik. Emlékeztetem a mélyen t. miniszter urat arra, hogy az orvosi kamaráról szóló törvényjavaslat tárgyalása során szintén nagy vita folyt e kérdés körül.. Az orvosi kamarákról szóló eredeti törvényjavaslatban is az volt, hogy ne lehessen felvenni az orvosi kamara tagjai közé azt, aki bűnvádi eljárás alatt áll. Felszólaltunk ez ellen és ennek folytán az 1936. évi 1. tc.-be az került bele, hogy (olvassa:) »Nem lehet felvenni az orvosi kamara tagjai sorába azt az orvost, aki ellen bűntett, vagy az állami és társadalmi rend ellen elkövetett vétség miatt vád alá helyező határozatot hoztak, vagy főtárgyalást tűztek ki.« Módosításom arra irányul, hogy a »vizsgálat alatt« szavak helyett méltóztassék a »vád alá helyező határozatot hoztak« szavakat tenni. Köztudomású tényekre hívom fel a mélyen t. Képviselőház figyelmét. Éppen a napokban olvashattuk az újságokban, hogy felmentettek egy embert, aki hetekig ült vizsgálati 'fogságban más helyett. Felmentették és rögtön szabadlábra ^helyezték. Akárhányszor megtörténik, hogy nagy emfázissal megindul egy eljárás, feljelentenek valakit, vizsgálat KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. ?. ülése 1936 március 6-án, pénteken. 175 indul ellene, végül azonban vád alá sem helyezik, vagy pedig a főtárgyaláson felmentik. Nagyon sokszor, megtörténik az is, hogy elhúzódik az ügy technikai okok miatt, külső körülmények miatt, (amelyekről senki sem tehet. Éppen a napokban tartottak egy főtárgyalást, amely egy 10 év óta húzódó ügyet zárt le. Mondom tehát, megtörténhetik, hogy ártatlan embereket vesznek vizsgálat alá, akiket a ! bíróság később az összes körülmények mérlegelése alapján felmnet. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ha 10 évig tartott az ügy, akkor az ; illető vád alatt is állott!) Nagyon sokáig elhúzódik a vizsgálat. Ebben az ügyben, amelyről beszélek, csak az utolsó időkben hozták meg *a vád alá helyező végzést. Utána gyorsan kitűzték a főtárgyalást, de maga a vizsgálat évekig tartott. Nagyon sokszor vizsgálat indulhat valaki ellen egy nemtelen gyanú alapján, vagy olyan vallomások alapján, amelyek azután a bíróság előtt összeomlanak és a bíróság visszaadja annak az ártatlan embernek a szabadságát. Arra a szegény iparosra nézve, aki már megszerezte képesítéseit, aki letette a mestervizsgát is ezen törvény alapján, tehát minden képesítés birtokában ^állott és akiről { (kiderül íkésőbb, hogy ártatlan, miért ne történhessék ez meg? Az orvosi kamaráról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál szintén ez a nomenclatura volt benne a javaslatban. Én magam résztvettem annak a tárgyalásában és tudom, hogy ott mi történt. Az volt a szövegben: »bűnvádi eljárás alatt áll«. Mi ott azt kértük, hogy azt a »bűnvádi eljárás alatt áll« kifejezést helyettesítsük mással és tessék a helyébe a vád alá helyezési végzés momentumát és a főtár

1 gyalást bevenni, és akkor a miniszter úr elfogadta ezt ta mi jogászi érveink hatása alatt. Én nagyon kérem most is ezt az iparosság, a jövő nemzedék érdekében. Ez így felesleges szigorítás. Én nem kérek mentséget bűnös emebreknek, én ártatlan emberek számára kérem azt a lehetőséget, hogy megkaphassák végeredményben a maguk jogát. Éppen ezért arra kérem a miniszter urat, hogy méltóztassék ezt a módosításomat elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! Bródy képviselőtársam ennek a szakasznak csak egyes kifejezéseit akarja, hogy töröljék. Mi indítványt adtunk be és kérem ennek az egész szakasznak a törlését a következő indokból: Nem lehet célja a törvényhozásnak, hogy kétszeres büntetést szabjon ki egyszerre, ebben a rendelkezésben pedig kétszeres büntetés van. Ha megbüntetnek, ha elítélnek valakit, akkor még iparjogot sem kaphat, iparigazolványt sem kaphat három éven keresztül. Hát mi célja van ennek a rendelkezésnek, miért kell éppen egy foglalkozási ágnál külön kettős büntetést kiszabni egy elkövetett bűncselekmény miatt? Tisztára lehetetlen állapot és nem törvényhozási munka az. hogy ilyen dolgokat szabjunk ki, különösen, ha megnézzük, hogy ebben egy egész csomó olyan dolog van felsorolva, amelyet a mindenkori kormányok máskép értelmezhetnek. Például az államelleni bűncselekmény. Ha valaki elkezd Magyarországon; Habsburgagitációt folytatni, ez államellenes cselekmény. Ha valaki elkezd a köztársasági államformáért harcolni, azt állam elleni cselekménynek lehet minősíteni. Miért kelljen az iparűzési jogot ilyen politikai kritériumokra felépíten és ket27