Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-103

176 Az országgyűlés képviselőházának 1 tős büntetést kiszabni? Mert ez semmi más itt, mint kettős büntetés. (Zaj a jobboldalon.) Eész­letesen kifejtettem az általános vitában történt felszólalásomban felfogásomat és kérem a t. Házat, gondoljon önmagára, gondoljon a jövőre és gondoljon arra, hogy nem lehet hivatása.) hogy kettős büntetést szabjon ki egy emberre. Ezért kérem, törölje ezt az egész szakaszt. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Malasits Géza szólásra jelentkezik.) Malasits képviselő urat illeti a. szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! Fel akarom hívni a miniszter úr szíves figyelmét arra, hogy van egy törvényünk, amely törvény alap­ján — minthogy a törvény meglehetősen pon­gyolán van szövegezve — bármely hangosan beszélő embert a bíróság elé lehet állítani és ez az 1921:111. te. (Ügy van! Úgy van! a szélső­baloldalon.) Most megtörtént a következő eset. Egy képviselőtestületi ülés előtt összejöttek szegény földmívesek és iparosok és beszélgettek. Az egyik iparos az én beszédemből citált egy részletet, amelyet az újságban olvasott és amelyben a kisemberek megsegítéséről van szó és ezt magyarázta a többinek. Ezt meghallotta a jegyző, feljelentette lázításért, kommunista izgatásért és ennek következményeképpen ez az ember körülbelül 4 hónapi vizsgálat után végre március 9-én vagy 10-én Székesfehérváron ke­rül a törvényszék elé. Szent meggyőződésem, hogy a törvényszék fel fogja menteni, mert az az ember nem mondott semmit, csak az en kép­viselőházi beszédemet idézte. Ha ez a javaslat törvénnyé válik, ez az ember iparigazolványt nem fog kapni, mert bűnvádi eljárás alatt állt. Én nagyon kérem, már a Bródy és Farkas kép­viselőtársaim által előadott indokoknál fogva is, hogy valamiképpen enyhítsük ezt a rendel­kezést, mert senkinek sem lehet célja, hogy haszontalan emberek kapjanak iparigazolványt, viszont nem lehet a mindenkori változó kormá­nyok felfogásának kiszolgáltatni az iparosokat. Nem az a fontos, hogy a, vendéglőben félig it­tas állapotban mit mond valaki a Habsburgok­ról, vagy erről, vagy arról, hanem az a fontos, hogy tud-e jól dolgozni, tud-e jól [kocsit csi­nálni, stb. Ez a kritérum. (Zaj.) Ha valaki, — feltéve, hogy megbüntették — leülte a büntetést, akkor három évig nem fog kapni munkát. (Rupert Rezső: Abesszin javas­lat ez!) Mi lesz vele akkor? Munkás lesz. Talán kevésbbé erkölcsös dolog munkásnak lenni? Ahhoz nem ikell etikai elv? En semmiképpen sem tartom ezt a sza­kaszt jónak. Ez csak viszályokra és súlyos igazságtalanságokra fog okot adni. Éppen ezért kérem a miniszter urat, hogy vegye fi­gyelembe a két előttem' szólott képviselő úr érveit. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát be­zárom. A miniszter urat illeti a szó. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Hogy tisztán lássunk, talán rekapitulálom ennek a javaslatnak a rendel­kezéseit. Itt arról van szó, hogy akit állam elleni, szemérem elleni, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt — tehát bűntett miatt, amely hat hónapnál nagyobb elzárással bün­tetendő — vizsgálat alatt áll. vagy vád alá van helyezve, vagy aki ellen ilyen cselekmény miatt a főtárgyalást kitűzték, továbbá akit már ilyen természetű vétség miatt legalább három hónapra elítéltek, az nem kaphat ipar­3. ülése 1936 március 6-án, pénteken. igazolványt a büntetés kiállásától számított három év alatt. Itt milyen iparigazolványokról van szó? Nemcsak képesítéshez kötött ipar űzésére szóló iparigazolványokról van szó, hanem képesí­téshez nem kötött ipar gyakorlására jogosító iparigazolványokról is. Sajnos, a mai gazda­sági viszonyok között előfordult az az eset, — hogy csak egy példát hozzak fel — hogy egy bizonyos árusról a nyomozás során kiderült, hogy ötször volt büntetve: 1906-ban lopásért három hónapra, 1916-ban lopásért egy hónapra, 1918-ban sikkasztásért három hétre, majd or­gazdaságért liárom hónapra, hatósági közeg elleni erőszakért hat hétre és van még egy el­járás folyamatban ellene, s ez az ember ma, miután nem engedélyhez kötött ipart üz, min­den további nélkül űzheti iparát., (Felkiáltá­sok a baloldalon: Valamiből élnie kell! — Zaj.) Azt hiszem, helyes álláspont, hogy az ilyen embereket ne szabadítsuk a társa­dalom nyakára. Végeredményben az, hogy Magyarországon valaki önálló ipari foglalko­zást űzhet, bizonyos mértékben előjog, meg kell tehát válogatni azokat, akik ilyen jogo­kat kaphatnak. Erről van itt szó. Bródy képviselő úr azt kívánja, hogy a »vizsgálat alatt áll« szavakat hagyjuk ki, mert hiszen tulajdonképpen a vád alá helyezés a kritériuma elsősorban annak, hogy elkövette-e az illető sa bűncselekményt, vagy nem. Ngm egészen így áll a helyzet, mert ha — tegyük fel — a közben, míg vizsgálat alatt áll, meg­kapta az iparigazolványt és esetleg a tár­gyaláson tényleg elítélik, akkor tőle vissza kell vonni ezt az iparigazolványt. Azt hiszem, ez a rendelkezés nem állhat ennek az ember­nek az érdekében, aki megnyitja az üzletét,, beinvesztál és amikor két hónap múlva kide­rül, hogy tulajdonképpen neki a büntetés miatt az ipart űznie nem szabad, vissza kell tőle vonni az iparigazolványt. Aki vizsgálat alatt áll, az igyekezzék magát minél hama­rabb tisztázni. A vizsgálat bekövetkezéséig is volt azonban neki valami foglalkozása, ne akarjon éppen a vizsgálat ideje alatt esetleg foglalkozást változtatni, tehát új iparigazol­ványt kérni. (Rupert Rezső: De ha nincs ke­nyere! — Zaj.) Ha neki eddig volt iparigazolványa, akkor azt úgy is megtarthatja, «mert elvonni csak büntető ítélet alapján lehet. (Felkiáltások a bal és a s&élsőbaloldalon: Miből éljen? Addig is kell keresnie! — Zaj.) Ne tessék ilyet mon­dani, mert ez nem áll, hiszen addig is kellett valamiből élnie, és ha önálló iparos volt, ak­kor az ítéletig úgy sem lehet tőle az ipariga­zolványt elvenni, ha pedig nem volt önálló iparos, akkor ne akarja éppen akkor önállósí­tani magát, amikor ilyen súlyos bűncselek­mény miatt kerül vád alá vagy áll vizsgálat alatt. Az elmondottak alapján kérem a t. Képvi­selőházat, szíveskedjék a 2. §-t változatlanul elfogadni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a kö.zétpen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. (Rupert Rezső közbeszól.) Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben .maradni. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a^ 2. §-t eredeti szövegezésében, szemben Bródy Ernő. képviselő űr módosító indítványával, to­vábbá a Farkas István képviselő úr és társai

Next

/
Oldalképek
Tartalom