Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-103
174 Az országgyűlés képviselőházának J beni iparűzés is szabályozandó éspedig a következő elgondolás szerint (olvassa): »Azon iparosok, akik a képesítéshez vagy engedélyhez kötött ipar űzésére iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt nyertek és az ipart gyári jellegben űzik, az iparűzés tényleges űzésének időpontját az illetékes iparhatóságnál bejelenteni kötelesek. Az iparhatóság a bejelentés időpontjától számított négy héten belül köteles meggyőződést szerezni arról, hogy az iparűzés a gyári jellegnek megfelel-e.« »Egyidejűleg felhívja az illetékes iparfelügyelőséget, hogy a kereskedelmi és iparkamara, valamint az ipartestület közbenjöttével állapítsa meg a gyári jelleg fennforgását.« Ez eddig is megvolt, így tehát csak rövidebb idő megállapításáról van szó. (Tovább olvassa): »Amennyiben ezen vizsgálatnál megállapítást nyert, hogy a 78.000/1923 K. M. számú rendelet 4. §-ában előírt munkáslétszámmal az iparos nem rendelkezik, az iparigazolványt vissza kell vonni. Ezen határozat ellen csak birtokon kívül lehet felebbezni.« Elnök: Czirják Antal képviselő urat illeti a szó. Czirják Antal: T. Ház! Az ipari javaslat tárgyalása alatt mutatkozott meg a vidéknek nagyfokú érdeklődése az iparosságot kétségtelenül elsősorban érdeklő kérdések iránt. Az iparosságnak úgyszólván éltető elemét kívánja a különféle ipartestületek összesége tisztázni, amikor arra kéri az iparügyi miniszter urat, hogy az 1. § harmadik 'bekezdésében foglalt intézkedéseket méltóztassék figyelmen kívül hagyni. Az ipartestületeknek az a véleményük, hogy ez a törvényjavaslat a beavatkozás szellemében készült. Már pedig beavatkozni csak akkor volna lehetséges, ha az 1. §-nak 3. bekezdése elhagyatnék. Az ipartestületeknek az a véleményük, hogy az 1922 :XII te. 4. §-a csak arra volt alkalmas, hogy annak sorai alól egyesek kibújjanak, s közkereseti és betéti társaságok egészen különös módon alakíttassanak csak azért, hogy az iparba tulajdonképpen pénzes emberek törjenek be, s az iparosság keresetét csökkentsék, helyesebben az iparosság megélhetését szinte lehetetlenné tegyék. E törvényjavaslat általános tárgyalásánál voltam bátor rámutatni a példák közül figyelmen kívül hagyott olyan körülményre, amely különösen a kőművesmestereknél nyilvánult meg, amikor a munka elvállalásakor kénytelenek a vállalati összeg legnagyobb részét különféle bankokra és téglagyárakra cedálni. Ha már most az 1. § harmadik bekezdése megmarad s ezek a kisebb emberek, iparosok, kőművesek újból ki lesznek szolgáltatva épúgy, mint a szabók, a tőke mohóságának, úgy ez a módosítás célját fogja téveszteni. Tisztelettel kérem a" felszólaló ipartestületek érdekében is, hogy az 1. § 3. bekezdését módosítani méltóztassék. Egyebekben készséggel hozzájárulok Müller képviselőtársamnak ebben a vonatkozásban is előadott szavaihoz, különösen figyelemmel arra a körülményre, hogy most az utóbbi időben a közkereseti társaságok gombamódra szaporodnak, különösen 1935 február 12-ike óta és ha a módosításomat a t. Ház nem fogadja el, akkor szinte a törvény egész átmeneti idejére módot adunk ezeknek a társaságoknak a megalakulására. Tisztelettel kérem, méltóztassanak módosításomat figyelembevenni, 3. ülése 1936 március 6-án, pénteken* t Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni., Bornemisza Géza iparügyi miniszter. T. Képviselőház! Először Czirják képviselő úr felszólalására fogok válaszolni, ugyanis ő az 1. § 3-ik bekezdésére hivatkozik. Ilyen t. i. nincsen, mert az első paragrafus csak két bekezdésből áll. (Czirják Antal: En három bekezdést látok!) Amit az elsőnek méltóztatik gondolni, az csak a paragrafus bevezetése, hogy t. i. a régi 4. § harmadik bekezdése helyébe jön ez a két bekezdés. Szóval, a második bekezdésre méltóztatott gondolni. Czirják képviselő úr azt kívánja, hogy a régi közkereseti és betéti társaságokat egyszerűen töröljük el. (Czirják Antal: Azt kívánom, hogy ne adjunk módot a jövőben ilyen társaságok alakítására!) A jövőben módot adunk ilyenek alakítására abban az esetben, ha a közkereseti és 'betéti társaságok minden egyes tagja saját személyében bír képesítéssel. Azt hiszem, ezt a jogot nem akarja az iparosságtól elvonni Czirják képviselő úr., Müller képviselőtársam felszólalására vonatkozólag, amint én a bizottságban is és az általános vita alkalmával is kifejtettem, azt válaszolom, hogy a mai törvényes rend szerint, az 1922 :XII te. szerint minden ilyen közkereseti és betéti társaság bejegyezhető. Mindaddig, amíg ebből a törvényjavaslatból nem lesz törvény, tehát amíg nines szentesítve és kihirdetve, addig természetesen a régi törvény alapján szabályszerűen történnek ezek a bejegyzések. Azon a körülményen, hogy a közeljövőben valószínűleg meg fog szaporodni az ilyen közkereseti és betéti társaságok bejegyzése, segíteni egyelőre nem lehet. Hajlandó vagyok azonban az iparhatóságokat utasítani, hogy minden ilyen bejegyzés alkalmával vizsgálják felül, hogy nincs-e áltársulásról szó, mert amennyi ben áltársulásról van szó, akkor természetesen igyekezni ' fogok az iparjogosítvány kiadását megakadályozni. Ami Müller képviselő úr második javaslatát illeti, már voltam bátor szintén a képviselő úr figyelmébe ajánlani azt, hogy a fennálló jogszabályok kellő védelmet biztosítanak a kézműves iparnak az ilyen ál gyári üzemek ellen. Méltóztassanak a bejelentéseket minden egyes esetben megtenni és amennyiben az iparhatóságok meg fogják állapítani, hogy az illető a képesítéshez kötött ipart nem gyárszerű jelleggel űzi, tehát nincs meg a kívánt munkáslétszáma, akkor nem két év alatt, de két hónap alatt el lehet tőle venni a jogosítványt. Miután a második javaslat tekintetében a fennálló törvényes rendelkezések kellő biztosítékot nyújtanak, tisztelettel kérem a Házat, hogy az első paragrafust változatlanul szíveskedjenek elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. *. Következik a határozathozatal. Miután Czirják Antal képviselő úr módosító indítványát nem házszabályszerüleg tette meg, ennek következtében ez határozathozatal tárgyait nem is képezheti. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 1. §-t eredeti szövegében elfogadni — miután Müller képviselő úr módosító indítványa kiegészítést képez és az első szakasz eredeti szövegét nem támadja meg -*• igen vagy nem? (Igen!)
