Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-103

, Az országgyűlés képviselőházának 10, számú határozati javaslata. Kérdem, a t. Házat, méltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, tméltóizitassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni . Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: Csoór Lajos képviselő úr szólásra jelentkezett. Öt illeti a szó. Csoór Lajos: T., Képviselőház! Minthogy ez a törvényjavaslat az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szól, a címnél azt a tiszteletteljes kérést kívánom az iparügyi miniszter úrhoz előterjeszteni, hogy legyen szíves, gondoskodjék ' mielőbb a háziipar törvényes szabályozásáról is. A háziipar ugyan szétágazó és nagyon fontos valami és a háziipar kérdései is belevágnak az ipari közigazgatásba. Vannak például kosárfonók, akiknek működése érinti a háziipart és a többi ipart; vannak műfaragók és vannak más ipart űzők, akik munkájának szabályozása szükséges volna. Nem akartam az általános vita során e miatt felszólalni, ezért itt kérem, méltóztassék ezt a dolgot esetleg előjegyzésbe venni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Kíván még valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a címet el fogadni % (Igen!) Ha igen, a címet elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvas'sa az i. 3-t). Elnök: Bródy Ernő képviselő urat illeti a szó. (Bródy Ernő: Nem kívánok szólani.) Bródy képviselő úr nem óhajt szólani. Müller Antal képviselő úr kíván szólani. Müller Antal: T. Ház! A törvény, illetve novella 1. Va nagyon fontos rendelkezéseket tartalmaz és a kézműiparosságnál — igazán mondhatjuk — nagy megelégedésre talált.

t Ez a szakasz a közkereseti társaságok .és a jogi személyek iparűzési jogát kellőképpen szabályozza a jövőre nézve és egyáltalán nem hagy kiskapukat, mint az 1922:XIL törvénycikk, melynek hatálybalépése óta — mint a 14 éves gyakorlat beigazolta — valóban kijátszották a törvény alapeszméjét, a törvény szellemét és olyanok kerültek iparűzési jog birtokába, akik saját személyükben nem szereztek erre szakképzettséget, de akik kihasználták ezeket a bizonyos kis hézagokat. Éppen ezért értékes és fontos a novella 1. %-3L., T. Ház! A bizottságban tettem egy javaslatot, amely azt a célt akarta szolgálni, hogy a jövőben egyáltalán ne engedjük azokat azi iparűzés kereteiben működni, akik erre^ jogot nem szereztek maguknak. A miniszter úr akkor nem fogadta el javaslatomat, azzal az indokolással, hogy én a múlt év május l-ig visszamenőleg kívántam revideálni 'mindazokat az iparjogokat, amelyeket nem valamely képesített iparos nevére és annak képesítése címéin adtak ki, márpedig — mint a, miniszter úr mondta — ebben az időben sok olyan társas viszony létesült, amelyekbe meglehetősen ülése 1936 március 6-án, pénteken. 173 nagy összegeket invesztáltak be, nem volna tehát helyes és célirányos ezeket most az ipar* gyakorlásától elütni. Meghajlom a miniszter úr indokolása előtt és módosítom javaslatomat itt a plénumban, mégpedig olyan értelemben, hogy csak attól a naptól kezdve vizsgálják meg az ipar igazolvány okát, amikor a novella ímegjelent, ismertté vált tehát február 12-től. Egészen bizonyos ugyanis, hogy mindazok a társas cégek, amelyek 1936 február 12-ike után szereztek és szereznek esetleg a közeljövőben iparengedélyt, amellyel biztosítani tudták az iparigazolványt, csak azért igyekeznek ilyen hirtelen, mielőtt a törvény életbelépne, 'megszerezni az iparengedélyt, mivel a, törvényjavaslat törvényerőre való emelkedése után ilyen szerzett jogok birtokába már nem kerülhetnek. Az ipartestületek, főleg a fővárosi ipartestületek bizonyíthatják, hogy az utóbbi időben milyen lázas sietséggel iparkodnak ilyen társascégek ipar igazolványt szerezni. A törvény szellemével is egyezik, hogy a jövőben ne gyakorolhasson ipairt, aki képesítést erre nem tud igazolni. A közkereseti társaságok, a betéti társaságok minden egyes tagjának képesítést kell igazolnia. Ha már tehát távolabbra, viszszamenőleg nem is, de február 12-étől rendeljük ezt el, mert miután a törvényjavaslat megjelent, miután azt letárgyaltuk, sőt a. felsőházban is letárgyalták, még 60 nap múlva lép életbe, tehát több, mint három hónapi idejük van azoknak, akik még így, társasviszony címén akarnak iparigazolványt szerezni. Éppen azért tisztelettel kérem a miniszter urat, tegye megfontolás tárgyává és fogadja el azt a módosításomat, amelyet itt a plénumban most vagyok bátor beterjeszteni, hogy vizsÎ

falják át azokat az iparigazolványokat, ameyeket február 12-ike után nem szakképzettség alapján adtak ki és amennyiben a törvény szellemétől eltérnek, semmisítsék meg azokat. Ugyancsak kérem a részvénytársaságok és a gyári jellegű iparűzés jogosultságának át vizsgálását is. A miniszter úr is nagyon jól tudja és mi, akik az iparban benn élünk, igazolhatjuk, hogy a gyári jellegű iparigazolványnyal milyen nagy kontárkodást vittek véghez. A törvény előírja 10—20—25 szakmunkás kimutatását, igazolását és csakis azok gyakorolhatnak kézműves jellegű ipart, akik ilyen számú segédet, szakmunkást foglalkoztatnak. A gyakorlat azt igazolta, hogy számtalan esetben kértek iparigazolványt gyáripar űzésére és egyszerűen 2—3—4—5 segéddel dolgoztak, tehát a legkisebb kézműves jellegű keret között; mivel pedig gyáripari jellegű iparűzésre t kérték az iparigazolványt, a törvény értelmében egy év múlva kell bejelenteniök, ha az iparűzést megkezdték. Ha valaki feljelentést tesz az illető ellen, akkor ez ellen még birtokon belül lehet felebbezni, vagyis amíg a felébb ezési fórumok el nem intézik az ügyet, ami a gyakorlatban 2—3 esztendeig is eltart, addig ö az iparűzés birtokában van. Ezeknél az indokoknál fogva bátor vagyok a következő módosítást benyújtani/Olvassa): »Az 1. § utolsó bekezréseként felveendők a következő rendelkezések: Visszavonandó az iparigazolvány mindazon közkereseti és betéti társaságoktól, amelyek az ipar igazolványt vagy iparengedélyt 1936 február 12-e óta szerezték meg, amennyiben a társaságban képesítéssel nem rendelkező tag is résztvesz.« Ugyanennél a szakasznál a gyári jelleg-