Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-101

122 Az országgyűlés képviselőházának 10 mány Péter Tudományegyetem egyik belgyógyászati és egyik szemészeti tanszékét, illetve klinikáját? , , Való-e, hogy ezen klinikák megszüntetésével tervbe vett átcsoportosítások többszázezer pengőbe kerülnek? Minő okok kényszerítették a miniszter urat ezen közegészségellenes intézkedésre? Dr. Klein Antal s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Klein Antal: T. Képviselőház! Interpellációm célja egyedül és kizárólag a közérdek és a közegészségügy szolgálata. Interpellációm elmondásában semmi néven nevezendő személyi érdek nem vezet, mert a személyeket, akikről szó lesz, nem is ismerem. Előttem csak munkásságuk eredménye ismeretes. A létszámcsökkentéssel kapcsolatban a kultuszminiszter úr, a lapokban megjelent közleménye szerint is, ez évi június hó aO-ával a Pázmány Péter Tudományegyetem két tanszékét és ezzel kapcsolatos klinikáját — a belgyógyászati klinikát és a szemészeti klinikát — megszünteti. (Fábián Béla: Kár!) A miniszter úrnak ez az intézkedése kétségtelenül súlyos közegészségügyi, orvostudományi és szociális érdekeket is érint és sért. Elismerem, hogy az ilyen intézkedések megtételénél az illetékes köröket ugyancsak súlyos indokok és okok kell, hogy vezessék. Ismerem a kultuszminiszter úrnak közegészségügyi, szociális és tudományos kérdések iránt eddig is érzett és kimutatott jóindulatát, mikor tehát ezt a kérdést interpelláció formájában idehozom, ez nem akar gáncs vagy támadás lenni, hanem egyedül és kizárólag kérés és felelősségvállalás. Ha van rá mód, ha lehetséges, úgy a miniszter urat arra kérem, tegye ezt az intézkedését revízió tárgyává és amennyiben lehet, változtassa meg. Felelősségvállalást is jelent részemről az, amidőn erről az oldalról, az ellenzék oldaláról, ahonnan állandóan a takarékosságot hirdetjük, kívánjuk és követeljük, kérjük a miniszter urat arra, hogy amennyiben van rá mód, — ezt ismét hangoztatom — ezt az intézkedését tegye revízió tárgyává. Takarékosságot hirdetünk, amely takarékosságnak azonban kétségtelenül van és kell lennie határának és korlátjának is. Ez a határ, ez a korlát 'szerintem a közegészségügy, & közérdek szolgálata. Mens sana in corpore sano, csak egészséges testben lehet egészséges lélek. A közegészségügy szolgálata tehát elsősorban nemzeti érdek, közérdek. A kultúrnemzeteket a barbár államoktól, vagy a Balkantól^ éppen az különbözteti meg, hogy kultúrintézményeik tökéletesek, sokkal magasabb nívón állanak és közegészségügyi intézményeik is a legkiválóbbak, a legelismertebbek. Sajnos, a világháború és az azt követő katasztrófa, a szerencsétlen békekötések folytán Nagy-Magyarországon lévő nagyon sok kultúrintézményünket és közegészségügyi intézményünket a nagy városokkal együtt elvesztettük. A meglévő városokban el kell ismernünk az előző kormányok elsőrendű érdemeit a közegészségügy szolgálata terén, mert városaink nagyrészében mindenütt kórházakat emeltek, amelyek nagyon sok tekintetben európai nívón állanak. Hogy csak szűkebb hazámról beszéljek, a Tolna vármegye Szekszárd városában emelt Horthy Miklós kórház f vezetésével ma — mondhatom — egészen európai nívón áll. A miniszter úrnak ez az intézkedése tehát, amellyel két klinikát megszüntet, retrográd éppen közegészségügyünk terén. . ülése 1936 március 4-én, szerdán. Retrográd és közegészségellenes, mert hogy számokról beszéljek, — és arra fogom azután kérni a miniszter urat, állapítsa meg, hogy ezek az •adataim helyesekbe, megfelelnek-e a valóságnak — ennek a retrográd és szerintem közegészségellenes intézkedésnek folytán mintegy 70 ágygyal csökken a belgyógyászati, 78 ággyal pedig a szemészeti betegek férőhelye, vagyis együttvéve cirka 150 ággyal csökken majd a betegek elhelyezésére szolgáló ágyak száma. Nagy szám ez, igen t. kultuszminiszter úr, különösen ha azt nézzük ezzel kapcsolatban, hogyan áll a mi közegészségügyünk. Hazánkban a bejelentett trachomások száma tudomásom szerint mintegy 15.000. Ennyi trachomas van bejelentve, de kétségtelen, hogy a valóságban legalábbis megkétszereződik a bejelentett trachomások száma, tehát körülbelül 30.000 trachomas szembeteg van Magyarországon. Ezek a megszüntetésre ítélt szemészeti klinikák évente mintegy 8000 beteget láttak el. Ilyen intézmény, ilyen klinika megszüntetése tehát hiba, sőt vétek — hogy így mondjam — a közérdek és a közegészségügy ellen. De >a közegészségügyön kívül súlyosan érinti ez a szociális érdekeket is. Éppen az előbb méltóztatott válaszolni, igen t. miniszter úr, Dinnyés Lajos, t. barátom interpellációjára, az állástalan, el nem helyezett diplomások ügyében. E két klinika megszüntetése ismét súlyosan érint számos kenyértelen, állástalan, elkeseredett diplomást. Ha végigtekintek ,a kultuszminiszter úr költségvetésén, számokat fogok látni és felsorolni, amely számokra vonatkozólag — meg kell állapítanom — nem tudom mit jelentene ennek a két klinikának megszüntetése, de nem tudom elképzelni és akceptálni azt, hogy ezekhez a számokhoz viszonyítva ez lényeges megtakarítást jelentsen. A kultuszrniniszter úr költségvetése a rendes és rendkívüli kiadásokkal 88,572.000 pengőre rúg, a nyugellátások külön 26,611.000 pengőre, ami összesen 115,183.000 pengőt tesz ki, kereken tehát 115 milliót. Kétségtelenül súlyos összeg tehát az, amelyet ez a szegény r csonkaország kultúrintézményeinek fenntartására áldoz. Ha a kultusztárca 115 milliós költségvetésében a két klinika fenntarthatását eredményező megtakarításokat keresnénk,, nem tudóim nem találnánk-e az állami igazgatás más ágazatában sokkal kevésbbé fontos intézményeket, amelyeknek megszüntetése nem sértené és nem érintené a közérdeket. Nem akarok most rámutatni a lehetséges megtakarításokra a kultusztárca keretében, mert erre a kultuszminiszter úr talán 'illetékesebb, mint mi. Esetleg kényes dolog is volna felsorolni itt ilyen tételeket, mert bizonyos, hogy egyik-másik érintett ágazat mindjárt felsikítana, hogy hozzá ne nyúljunk és tőle ne vegyünk el. Hogy egy tételt mégis említsek, az állami színházak fenntartására majdnem 2 millió van felvéve. Kérdezem az igen t. miniszter urat, jelent-e általában véve a klinikák megszüntetése megtakarítást? A létszámcsökkentés óta — úgy tudom — a budapesti Tudományegyetem orvostudományi karán 24 nyilvános rendes tanári állás maradt meg, a szegedin 11 rendes és 3 rendkívüli, a debrecenin ugyancsak 11 rendes és 3 rendkívüli tanári állás, a pécsi egyetemen pedig 13 rendes és 2 rendkívüli tanári állás van. A 'budapesti Tudományegyetem orvostudományi karán tehát 24 nyilvános rendes tanári állás van. Ügy tudom, — bár lehet, hogy csalódom -^ hogy éppen most, a létszámcsök-