Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-97
Az országgyűlés képviselőházának 97. ülése 1936. évi február hó 26-án, szerdán. Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az ipaii közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Hertelendy Miklós és Drozdy Győző. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter írásbeli válasza az ifj. Balogh István által a termelőknek és kisiparosoknak a német sertéskivitel körül felmerült sérelmei tárgyában folyó évi január hó 22-én előterjesztett interpellációra. — Ifj. Balogh István viszonválasza. — Interpellációk : Fábián Béla — a kereskedelem és közlekedésügyi miniszterhez — a kereskedelmi kormánynak a kisiparosokkal szemben való magataitása tárgyában. — A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza. — Makkai János — a belügyminiszterhez — a kijárási üzelmek meggátlása tárgyában. — A belügyminiszter válasza. — Reisinger Ferenc — a földmívelésügyi miniszterhez — a lillafüredi vasút alkalmazottainak szakképzettsége ügyében. — Reisinger Ferenc — az iparügyi miniszterhez — a Diósgyőri Vasgyár munkásainak karácsonyi segélye ügyében. — Az iparügyi miniszter válasza. — Némethy Vilmos — a földmívelésügyi miniszterhez — a szigetmonostori kisajátítással előidézett szociális bajok orvoslása tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : Bornemisza Géza, vitéz Kozma Miklós, Winchkler István. (Az ülés kezdődik délután i óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Rakovszky Tibor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Brandt Vilmos, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Veres Zoltán jegyző urakat kérem. fel. Napirend szerint következik az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló t orvén yjavaislat (írom. 197, 199.) tárgyalása. Szólásra következik' Veres Zoltán jegyző: Hertelendy Miklós! Hertelendy Miklós: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat ellen úgyszólván csak az ellenzék részéről és pedig a szocialisták és a liberálisok részéről történtek bizonyos ellenvetések. A keresztény gazdasági párt részéről Müller Antal t. képviselőtársam, nem mint pártpolitikus, hanem mint igazi szakember szólt hozzá a törvényjavaslathoz, és széles érdekképviseleti rétegek jóváhagyására támaszkodva fogadta el ezt a törvényjavaslatot a legnagyobb elismeréssel. Egy ilyen ellenzéki oldalról történő elfogadása a törvényjavaslatnak, számomra nagyon megnyugtató körülmény. .Éber Antal t. képviselőtársam a gazdasági szabadság elvének megsértését látja ebben a törvényjavaslatban éppen úgy, mint Vázsonyi János t. képviselőtársam is. Kérdem, hol van ma gazdasági szabadság az autarkia európai színpadán? De ugyanakkor, amikor a gazdaKJOPVISELÖHÁZI NAPLÓ, VI. sági szabadság elvének megsértését látja az egyik oldalon, közgazdasági intézkedéseket kíván a másik oldalon, pedig ezáltal máris beavatkozásokat sürget a gazdasági r szabadságba. Ilyenekre pedig, sajnos, szükség van, mert hiszen tulajdonképpen egy gazdasági világháború korszakát éljük és bizony sok-sok átsegítésre van szükség hol az egyik, hol a másik oldalon. Ha erről az oldalról mint agrárius hozzászólok a törvényjavaslathoz;, ezt az a körülmény indokolja, hogy a nemzeti egységben minden külön érdek megtalálja az összeegyeztethetőséget az egész nemzet javára. De indokolja felszólalásomat az a körülmény is, hogy mindenkor a legmelegebben szívemen viseltem és viselem a kisipar és a kézműipar érdekeit. Módomban volt két vidéki ipartestületi gyűlésen rés'ztvenni és nagy megnyugvással állapíthatom meg, hogy ez a törvényjavaslat helyesen szolgálja az ipari érdekeket, ennélfogva előre is bejelentem, hogy azt a magam részéről elfogadom. Minthogy a jelen törvényjavaslat nemcsak ipari közigazgatási törvényjavaslat, hanem annak bizonyos fokig közgazdasági és iparfejlesztési vonatkozásai is vannak, ebből a szempontból bírálom ezt a javaslatot, mégpedig abból a mondásból kiindulva, hogy ha a parasztnak van pénze, akkor van mindenkinek. En ezt a mondást, azonban oda módosítom, hogy ha a gazdának van pénze, akkor az iparosiak és a kereskedőnek is van. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Minden olyan törekvés tehát, amely ezt a célt -szolgálja, a legjobb ipar véd elem, Ha a kormány különböző gazdavédelmi intézkedéseit nézzük, azt látjuk, hogy ezek máris ezt az irányt szolgálják és végeredményben Bródy i, képviselőtársam is helyesnek találta 1
